Lejárt a biztonsági időkorlát.
Ha az oldal űrlapot is tartalmaz, annak mentése csak érvényes bejelentkezéssel lehetséges.
A bejelentkezés érvényességének meghosszabbításához kérjük lépjen be!
Felhasználó név:
Jelszó:
 
Életmód 2025.05.09. MKT
Az MKT legfrissebb hírei

A szívbetegség nem ott kezdődik, ahol gondolnánk: ezért fontos a primer prevenció - Szívvonal podcast

A legtöbb szív- és érrendszeri betegség megelőzhető lenne – ha időben lépnénk.
Dr. Vértes András kardiológus és Kolbenheyer Zsuzsanna sportvezető a Szívvonal podcastban arról beszélgettek, miért nem szabad csak akkor orvoshoz menni, amikor már baj van.


Mit jelent valójában a primer prevenció?

A „prevenció” szót ma már sokan ismerik, de kevesen tudják, hogy különböző szintjei vannak. A primer prevenció (azaz elsődleges megelőzés) célja, hogy még a betegségek kialakulása előtt azonosítsuk a kockázatokat – például magas vérnyomást, elhízást, cukorbetegséget vagy dohányzást.

Dr. Vértes András szerint a primer prevenció lényege, hogy az egyén még nem beteg, de már veszélyeztetett. Ebben a szakaszban még megelőzhető az infarktus, a stroke vagy az érszűkület – ha időben felismerjük a figyelmeztető jeleket. A túlsúly, a dohányzás, a mozgáshiány, a stressz, a cukorbetegség, a magas vérnyomás és koleszterinszint mind befolyásolják, meddig és hogyan élünk.

A legnagyobb baj: nem tudjuk, hogy veszélyben vagyunk

A magyar lakosság nagy része nincs tisztában azzal, hogy magas vérnyomása vagy emelkedett koleszterinszintje van. A cukorbetegség sokszor csak akkor derül ki, amikor már szövődmények – például nem gyógyuló sebek – jelentkeznek.

A szűrővizsgálatok szerepe vitathatatlan, de Vértes doktor szerint legalább ennyire fontos lenne az egészségtudatosság erősítése: „Már nincs olyan család, ahol ne lenne vérnyomásmérő – mégsem használják.” A legtöbb ember nem méri a vérnyomását, nem figyeli a testsúlyát, és akkor sem megy el laborvizsgálatra, ha lehetősége lenne rá.

Mikor kell elkezdeni az odafigyelést?

Sokan azt gondolják, hogy a szűrés 60 felett aktuális – de ez tévedés.

Ha valaki túlsúlyos, dohányzik, keveset mozog, vagy a családjában már előfordult szív- és érrendszeri betegség, akkor már 40 éves kor körül el kellene kezdeni a rendszeres kontrollt. Vérnyomásmérés, laborvizsgálat, alap szűrések – ezek nem fájnak, nem bonyolultak, de sorsdöntőek lehetnek.

A sportolók sem kivételek – sőt, néha náluk még nagyobb a kockázat

Kolbenheyer Zsuzsanna, a Magyar Jégkorong Szövetség elnöke személyes példával illusztrálja, hogyan változott a szemlélet az élsportban. Gyerekként még minimális sportorvosi vizsgálat előzte meg az engedélyeket – ma már sokkal alaposabb szűrés szükséges.

„Egy időben csak EKG, szemészet, vizeletvizsgálat volt – de semmi más. Ma már szívultrahang, MR, összetettebb vizsgálatok kellenek” – mondja. Sajnos nem minden tragédiát lehet visszafordítani, de sok megelőzhető lenne.

Az élsport utáni élet: új kockázatok, új szakasz

A sportolás befejezése után sok minden megváltozik. A korábban megerősödött szívizom máshogy viselkedik, a napi szintű edzés leállása súlygyarapodáshoz, vérnyomás-emelkedéshez, anyagcsere-zavarokhoz vezethet.

Dr. Vértes szerint azoknak, akik aktív versenyzők voltak, különösen fontos az utóélet figyelése: „El kell fogadni, hogy onnantól új rizikófaktorok lépnek be, és azokat kontrollálni kell.”

A tudatosság ott kezdődik, hogy példát mutatunk

Kolbenheyer Zsuzsanna szerint a gyerekeink egészségtudatossága nem tanácsokkal, hanem példával formálható. „Nálunk nincs üdítő a hűtőben, sportolunk, rendszeresen eljárunk szűrővizsgálatokra” – meséli. Az éves szűrés náluk teljes csomagot jelent: vérkép, vizelet, kardiológiai kontroll, akár mellkas-CT is.

A cél nem az, hogy mindenáron betegséget keressünk – hanem hogy tudjuk, mivel érdemes foglalkozni, és mit kell a következő évben újra megnézni. A primer prevenció valójában egy egyszerű döntés: nem akkor akarok változtatni, amikor már megtörtént a baj.

És ez még nem minden!

Mi az a primordiális prevenció – és hogyan kezdődik még azelőtt, hogy valaki megszületett?

Miért lehet veszélyesebb a füstmentes dohányzás, mint gondolnánk – és mit mond erről a Magyar Kardiológusok Társasága?

Miért nem elég, ha az orvos csak receptet ír – és hogyan lehetne a háziorvosi rendelés életmentő alkalom?

Mit tanulhatnánk a finnektől, akik néhány évtized alatt Európa egyik legegészségesebb nemzetévé váltak?

És miért veszélyes, ha valaki inkább nem akar tudni róla, mi van a laborleletén?

Ezekre a kérdésekre is választ kapsz a Szívvonal legújabb adásában – nézd meg a teljes beszélgetést!


A 2. adásról szóló összefoglalót is nézze meg!

A hiteles tartalom mindig Szívderítő!

Megelőzéssel, betegségekkel, vizsgálatokkal, terápiákkal kapcsolatos információkat olvashat nálunk. A Szívderítőt a Magyar Kardiológusok Társasága hozta létre és felügyeli. Kövessen minket a YouTube-on is!

Ez is érdekelheti

Van kontroll a kezünkben: ha nem fáj, nem látszik, nem veszélyes?

A bántalmazott gyermek szíve korábban adja fel - a gyermekkori trauma megrövidítheti az életet

Mit jelent az aerob és anaerob mozgás?

Ez a kapocs a szívbetegségek és a lelkünk között

Stressz és szívbetegségek

Félelem az állapotunkat jelző információtól - természetes, de tenni kell ellene