A Debreceni Egyetem Kardiológiai és Szívsebészeti Klinikáján hétfőn átadták azt a hibrid műtőt, ahol elsősorban speciális szívkatéteres beavatkozásokat végeznek, de alkalmas akár nyitott szívműtétek elvégzésére is. A legfejlettebb technológiát képviselő műtőt mintegy egymilliárd forintból alakították ki. A cikk alján a hibrid műtőről készült videó is megtalálható.
Kevésbé ismerős az a diétarendszer, amelyet portfóliódiétának neveznek, pedig egy új kutatás kimutatta, hogy csökkentheti a szívbetegség és a stroke kockázatát.
Vélhetőleg mindenki járt már úgy, hogy az orvostól hazafelé jutott eszébe: mi mindent akart még elmondani, megkérdezni. Épp ezért érdemes a vizit előtt összeszedni a gondolatainkat, és leírni egy papírra. Ezt aztán az orvosnál elővéve ellenőrizhetjük: mindent megbeszéltünk-e.
Hőhullámok és éjszakai izzadás – ezek a menopauza legjellegzetesebb tünetei. Ám történik ezeken kívül valami más is a késő negyvenes, kora ötvenes éveikben járó nők szervezetében, és ez ráadásul olyasmi, amiről jellemzően még csak nem is tudnak: nő a szív- és érrendszeri betegségekre való kockázatuk.
A vérhígítók, más néven antikoagulánsok megakadályozzák a véralvadást vagy meggátolják a már kialakult vérrögök növekedését, így számos szív- és érrendszeri betegség kezelésére vagy megelőzésére, illetve hosszabb műtét után használják ezeket.
Az orvostudomány mára számtalan vizsgálattal képes korai stádiumban is felfedezni a szívbetegségeket, így a szívkoszorúér-betegséget is. Nézzük, mi minden lapul az orvosok eszköztárában!
Magyarországon minden ezredik gyermek veleszületett szívhibával érkezik a világra. Így a keringési rendszert érintő betegségek a leggyakoribbak közé tartoznak a veleszületett fejlődési rendellenességek között. A fejlett műtéti technikáknak és a gondos utánkövetésnek köszönhetően ezeknek a gyerekeknek a 90 százaléka meg is éri a felnőtt kort. Nem mindegy azonban, hogy azt milyen életminőségben tölti.
Aki szívbeteg, önkéntelenül is jobban figyeli és keresi a kapcsolatot az élet bármely területén előálló változásokkal. Vajon tényleg rosszabbul leszek, ha front jön vagy nagy stressz alatt állok? Vajon tényleg jobban lettem attól, hogy többet mozogtam és rendszeresen szedem a gyógyszereimet?
A cukorbetegek, az 55 évnél idősebbek és a férfiak a legérzékenyebbek a szív- és érrendszeri betegségeket kiváltó légköri jelenségek változásaira a Semmelweis Egyetem friss kutatása szerint. Az éghajlatváltozás kardiovaszkuláris betegségekre gyakorolt hatását több éve vizsgálják az egyetemen, amely egy világszinten újnak számító tudományos diszciplína, a kardiometeorológia kialakulását is inspirálta.
A koffein beindítja a napunkat, és ad egy indító löketet. Segít a koncentrálásban, javítja a hangulatunkat, és talán még az életünket is meghosszabbítja. De mennyi számít már túl soknak?