MAGYAR KARDIOLÓGUSOK TÁRSASÁGA

A szívünk megállás nélkül dolgozik, éjjel-nappal. De hogyan lehetséges ez? Mitől dobog a szív akkor is, amikor nem figyelünk rá? És hogyan fejlődött ki ez a rendkívüli szerv az evolúció során? A válasz egyszerre tudományos és lenyűgöző: a szívnek saját vezérlőrendszere van, és már a legegyszerűbb élőlények is használták az alapjait.

A madarak és emlősök szíve négy üregből áll – és ez nem véletlen. Ez a felépítés az evolúció egyik legsikeresebb megoldása, mert tökéletesen kiszolgálja a magas energiaszükségletű életformákat. De miért nem fejlődött ki ennél bonyolultabb szív? A válasz egyszerűbb, mint gondolnánk.

A Szenior Akadémia 2024/25 tavaszi szemeszterének hetedik előadását dr. Sótonyi Péter, az Érsebészeti és Endovaszkuláris Tanszék vezetője tartotta. Az előadásban szó esett az aorta aneurizma kialakulásáról, diagnosztikájáról és kezelési lehetőségeiről, valamint az aorta disszekció terápiájáról is.

A Q10 nélkülözhetetlen az energiatermeléshez, és minden sejtben megtalálható, de nem egyforma mennyiségben. A szívben, a vesében és a májban van belőle a legtöbb, mivel ezek a szervek folyamatosan nagy energiamennyiséget igényelnek. A Q10 szintje 20 éves kor után csökkenni kezd, ami növeli a szívbetegség és más egészségügyi problémák kockázatát.

Az emberi genom közös génvariánsainak azonosítására irányuló nemzetközi kutatások közül több is kimutatta, hogy bizonyos variánsok befolyásolják az emberi szívizom elektromos aktivitását, növelve ezzel a szívritmuszavarok és hirtelen szívhalál kockázatát. Idézünk néhány kutatást a témával kapcsolatban.

Szerzők: Dr. Ábrahám György, Kéky Kira

Izgalmas történet következik! Eláruljuk, hogy miként, mi miatt lett ilyen óriási csőrendszer bennünk? És miért van más élőlényeknek ennél jóval egyszerűbb keringési rendszerük? És hogyan alkalmazkodott a szervezet az egyre nehezebb, bonyolultabb körülményekhez?

Forradalmasíthatja egy új, mesterséges intelligencia (AI) alapú kutatás a szívbetegségek diagnosztizálását és megelőzését. Ez óriási előrelépés lenne, mivel a szív- és érrendszeri betegségek évente több mint 17 millió ember életét követelik világszerte, ezzel az egyik legnagyobb egészségügyi kihívást jelentik. A pontos kockázati tényezők meghatározása és a korai felismerés létfontosságú a megelőzésben.

Egy világra szóló orvosi áttörés keretében genetikailag módosított sertésszívet ültettek be egy beteg testébe a Marylandi Egyetem Orvosi Központjában, és a páciens még majdnem 6 hetet élt a xenotranszplantáció után és ez idő alatt sokat volt a családjával. A történelmi beavatkozásról szóló tudományos közlemény most jelent meg. Ez a xenotranszplantáció a világon másodszor valósult meg, és új távlatokat nyitott a szervhiány kezelésében. A beteg, aki maga is kutatólaborban dolgozott, tudatos döntésével a tudomány fejlődését is segítette.

A hétfői napok nemcsak a munkakezdés miatt terhelőek, hanem komoly egészségügyi kockázatot is rejtenek magukban. Egy friss kutatás szerint hétfőnként fordulnak elő a leggyakrabban halálos szívinfarktusok, különösen Írországban. Az eredmények arra utalnak, hogy a cirkadián ritmus és a pszichológiai tényezők is szerepet játszhatnak a jelenségben.

Ahogy búcsút intünk 2024-nek és köszöntjük az új esztendőt, érdemes visszatekintenünk az elmúlt év kardiológiai eredményeire, amelyek nemcsak a tudományos közösséget, hanem mindannyiunk életét is pozitívan befolyásolják. Magyarországon a szív- és érrendszeri betegségek továbbra is vezető haláloknak számítanak, de örömteli, hogy a hazai szakemberek több nemzetközi kutatásban is kulcsszerepet vállaltak.