MAGYAR KARDIOLÓGUSOK TÁRSASÁGA

Hőhullámok és éjszakai izzadás – ezek a menopauza legjellegzetesebb tünetei. Ám történik ezeken kívül valami más is a késő negyvenes, kora ötvenes éveikben járó nők szervezetében, és ez ráadásul olyasmi, amiről jellemzően még csak nem is tudnak: nő a szív- és érrendszeri betegségekre való kockázatuk.

Már a második extravaszkuláris ICD-beültetést végezték el a Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinikán. A hirtelen szívhalál kockázatát jelentősen csökkentő újfajta beültethető defibrillátor kifejlesztésében a klinikának is jelentős szerepe volt.

A cukorbetegek, az 55 évnél idősebbek és a férfiak a legérzékenyebbek a szív- és érrendszeri betegségeket kiváltó légköri jelenségek változásaira a Semmelweis Egyetem friss kutatása szerint. Az éghajlatváltozás kardiovaszkuláris betegségekre gyakorolt hatását több éve vizsgálják az egyetemen, amely egy világszinten újnak számító tudományos diszciplína, a kardiometeorológia kialakulását is inspirálta.

A mesterséges intelligencia (MI) pontosabban ismerheti fel a súlyosan veszélyeztetett páciensek szívvizsgálatából kiolvasható kockázati tényezőket, ami eredményesebb kezeléshez és alacsonyabb halálozási arányhoz vezethet – állítják a kutatók.

Mérgezett levegő, orvosetika, új eszközök és eljárások, párna a has alá, a beteg saját karjával végzett újraélesztés, a nyelv huzigálása - újabb érdekes próbálkozásokról olvashatunk Debrődi Gábortól (OMSZ).

Rutinszerűen mammagramokkal végzik a nők mellrákszűrését. Ám egy új kutatás szerint ennél többre is alkalmas ez a szűrőviszgálat: a képek alapján előre lehet jelezni, hogy a páciensnek mekkora a kockázata valamelyik főbb keringési betegségre, mint például a szívinfarktusra vagy a stroke-ra. Azért alkalmas erre ez az eljárás, mert látható a mammogramokon a mellben futó artériákon a kalciumlerakódás.

Az alábbiakban Debrődi Gábor tanulmányából idézünk, amely az újraélesztés módjait követi nyomon a felvilágosult abszolutizmus korától.

Ön most is éppen lélegzik, míg ezeket a sorokat olvassa. Ám egyáltalán nem mindegy, hogyan lélegzik! 

Hazánkban minden kétszázadik újszülött örökletes szívbetegséggel jön világra. A genetikai hátterű szívbetegségek, a szívizomsejtek károsodásával járó úgynevezett kardiomiopátiák 50 százalékban továbböröklődnek, ezért fontos a családtagok vizsgálata, a megelőzés, az életmódbeli tanácsok betartása és a rendszeres orvosi kontroll – hívta fel a figyelmet a szív világnapja alkalmából dr. Merkely Béla, a Semmelweis Egyetem rektora a Bristol Myers Squibb gyógyszervállalat rendezvényén a Városmajori Szív és Érgyógyászati Klinikán. A klinikán egy edukációs kampány keretében különleges kiállítás is nyílt. A kortárs magyar írók valós betegek történetein alapuló novelláikkal azt üzenik: fontos törődni a szívünk egészségével.

Bár a hétfő a legveszélyesebb nap szívinfarktus szempontjából, de az adatokban van némi meglepő fordulat, hiszen már vasárnap is kifejezetten kiemelkedik a halálos szívinfarktusok előfordulása.