MAGYAR KARDIOLÓGUSOK TÁRSASÁGA

A testmozgás a krónikus betegségek – például a cukorbetegség, a rák, az elhízás, a magas vérnyomás, a szív- és érrendszeri betegségek, valamint a depresszió – megelőzésének alapköve. Az orvosok már évszázadok óta javasolják a rendszeres fizikai aktivitást, szinte „gyógyszerként” írva fel a pácienseknek.

Legyen az újévi fogadalom vagy egy csütörtöki elhatározás, miután megérett bennünk a gondolat, hogy rendszeres mozgással teszünk az egészségünkért, rögtön jöhet a kérdés, hogy hogyan tovább. Mindenki más fittségi állapotban van, így előfordulhat, hogy a szomszéddal tartunk egy laza kirándulásra, majd öt perc után csalódottan, kudarcélménnyel fordulunk haza, mert az ő tempója nem a mi tempónk volt. Ez azonban nem kell, hogy a teljes visszavonulást jelentse, nézzük meg inkább, hogy milyen módszerekkel tudjuk megállapítani a számunkra megfelelő intenzitást, megtalálni a megfelelő mozgást.

A köznyelvben elterjedt „pacemaker” valójában többféle készüléktípust takar, és ezeket összefoglalóan szívritmus-szabályozó eszközöknek nevezzük. E készülékek fontos szerepet játszanak a szívritmuszavarok kezelésében.

Egy korábbi cikk már részletes útmutatást adott a szívinfarktust követő 3 hetes rehabilitáció menetéről és fontosságáról. A kardiológiai rehabilitáció azonban nem csak a sikeresen túlélt szívinfarktus után létfontosságú. Számos más szívsebészeti beavatkozást követően is lehetőség van, és ajánlott részt venni a programban. Lássuk a bypass műtét, angolul coronary artery bypass grafting (CABG) műtét utáni gyógyulás sajátosságait!

„Felment a vérnyomásom”, olyan kifejezés, melyet gyakran használunk a mindennapi életben is. De mi is az a magas vérnyomás? Mikortól beszélhetünk az egészségre is káros állapotról? Miért probléma a hosszabb ideig fennálló magas vérnyomás? És tehetünk-e ellene mozgással?

Élettani körülmények között az energia-háztartás dinamikus egyensúlyban van. A rendszer folyamatos adaptációja szükséges az állandóan változó külső és belső tényezőkhöz és a terheléshez. Az obesitas ezen anyagcsere-folyamatok genetikai, központi idegrendszeri, endokrin és környezeti hatásokra létrejövő zavara.

Egy sikeresen túlélt szívinfarktus után megy az élet tovább, de nem mindegy, hogy hogyan. Rohanó világunkban hajlamosak vagyunk az elszenvedett szívkárosodáson gyorsan túllépni, és haladni tovább azon az úton, ami az első panaszhoz, tünethez vezetett. Pedig az akut, életmentő ellátás után mód van állami támogatással, ingyenesen speciális kardiológiai rehabilitáció keretein belül 3 hét alatt megismerni azokat a lehetőségeket, amelyekkel elkerülhető az infarktus megismétlődése. Lássuk érdemes-e 21 napot feláldozni az életünkből?

Magyarországon minden ezredik gyermek veleszületett szívhibával érkezik a világra. Így a keringési rendszert érintő betegségek a leggyakoribbak közé tartoznak a veleszületett fejlődési rendellenességek között. A fejlett műtéti technikáknak és a gondos utánkövetésnek köszönhetően ezeknek a gyerekeknek a 90 százaléka meg is éri a felnőtt kort. Nem mindegy azonban, hogy azt milyen életminőségben tölti.

A különböző vizsgálatokon és kezeléseken túl is van még eszköz, amely nagymértékben képes javítani az infarktuson átesett beteg egészségi állapotát, ez pedig a rehabilitáció, a szívinfarktus utáni mozgásterápia.

Amikor a gyógyszeres terápia már nem segít, és a szív nem tudja a szervezet működéséhez szükséges vérellátást biztosítani, akkor életveszélyes állapotról beszélünk. A létfontosságú szervek nem kapnak elegendő oxigéndús vért, és a szívizom vérellátása is egyre romlik.