MAGYAR KARDIOLÓGUSOK TÁRSASÁGA

Az okoseszközök - ha szeretnénk, ha nem - megkérdőjelezhetetlenül fejlődnek és egyre többen használják őket. Elsődleges céljuk, hogy bizonyos feladatokat, tevékenységeket megkönnyítsenek a felhasználó számára. Természetesen a tudatosabb életmódhoz, az egészségvédelemhez is egyre több eszközt, applikációt dobnak piacra. Lassan minden alapvető életfunkciónkat (mint például a légzést, pulzust, alvást, kalóriafogyasztást) is követni tudjuk napról napra vagy akár percről percre. Ezért alkalmazzák egyre több területen, így például gyógytornászok is, a szív- és érrendszeri fizioterápiában - a betegmonitorozás kiegészítő eszközeként.

Az 52 éves férfi amatőr sportoló kosárlabda-mérkőzés közben esett össze. Csapattársai egyből elkezdték a laikus újraélesztését, majd a helyszínre érkező Országos Mentőszolgálat  tovább folytatta azt.

A séta (illetve pontosabban a gyaloglás) az egyik legrugalmasabb mozgásforma, mert akármikor, akárhol végezhetjük. Az alábbi tanácsok hozzásegítenek ahhoz, hogy mindenki a számára legmegfelelőbb időben gyalogolhasson.

A szívritmusértékének az ismerete még akkor is hasznos visszajelzést ad az edzettségéről, ha ön nem atléta, ráadásul még felhívhatja a figyelmét valamilyen kialakulófélben lévő egészségkárosodásra is.

Ha a középkorú éveinkben fizikailag aktívak vagyunk – még mielőtt szívinfarktusunk lett volna – csökken az esélye annak, hogy megkapjuk a második infarktusunkat.

A felnőtteknek (kevés speciális esettől eltekintve) hetente 150-300 perc közepes intenzitású vagy 75-150 perc intenzív mozgásra lenne szüksége ahhoz, hogy optimálisan terhelje, fitten és egészségesen tartsa a szervezetét – ez az Egészségügyi Világszervezet (WHO) ajánlása. Az azonban nem egyértelmű, hogy a halálozási adatokat vizsgálva hasonló előnyökkel jár-e, ha az egy hétre javasolt fizikai aktivitást több napra osztják el (rendszeresen aktív típus) vagy 1-2 napra sűrítik (hétvégi harcos típus). Erről készült új kutatás.

Az életmódváltó lelkesedés tüze mindenkinél jelentkezik – időről időre. Mielőtt beütne a “jaj, de utálom, hogy még mindig (vagy már megint), hogy hidegben kell futnom” vagy “a nem merek edzésre menni, mert félek az új variánstól” érzés, akkor érdemes közelebbről megnézni a címben többféle névvel illetett, de kis eltérésekkel alapvetően ugyanazt a sportszert, amit az egyszerűség kedvéért hívjunk mostantól kettlebellnek. Nézzük, hogyan hat ez a sport a keringési rendszerünkre!

Határozottan érzékelhető, hogy a tömegsport, a szabadidősport egyre nagyobb divattá kezd válni, és ez nemcsak a fiatalokra vonatkozik, sőt! A mozgás minden korosztály számára hasznos, tényleg nincs kivétel. Csupán az határozza meg a mozgásformát és annak mennyiségét, hogy milyen állapotban van az illető. Ebből következik, hogy a szívbetegeknek is kell mozogniuk, mert az jelentősen javítja az általános egészségi állapotukat.