Lejárt a biztonsági időkorlát.
Ha az oldal űrlapot is tartalmaz, annak mentése csak érvényes bejelentkezéssel lehetséges.
A bejelentkezés érvényességének meghosszabbításához kérjük lépjen be!
Felhasználó név:
Jelszó:
 
MAGYAR KARDIOLÓGUSOK TÁRSASÁGA
Hungarian Society of Cardiology

Szívünk napja

További cikkeink

Jelenleg nincs a témában megjeleníthető hír
Mozgás 2023.12.13. Rudasitsné Szöllősi Anita
Az MKT legfrissebb hírei

A szívinfarktus utáni mozgásterápia lehetőségei

A különböző vizsgálatokon és kezeléseken túl is van még eszköz, amely nagymértékben képes javítani az infarktuson átesett beteg egészségi állapotát, ez pedig a rehabilitáció, a szívinfarktus utáni mozgásterápia.


Mit tegyünk szívinfarktus gyanúja esetén?

A mai világ túlhajszolt, stresszes életmódjának következménye, hogy egyre fiatalabb életkorban, gyakran egyedül élő emberek is érintettek lehetnek a szívbetegségekben. Hirtelen kezdődő, heves, szorító jellegű, nem szűnő, kisugárzó mellkasi fájdalom esetén gyanakodhatunk szívinfarktusra. Ha egyedül vagyunk, semmiképpen ne induljuk önállóan a kórházba! Várjuk meg a mentőt (segélyhívó: 112, mentő: 104). Ha módunkban áll, hívjunk segítséget (például a szomszédot), aki beengedi a mentőt, előkészíti a beteg iratait, tartja a kapcsolatot a mentők koordinátorával.

Ha egyedül vagyunk, semmiképpen ne induljuk önállóan a kórházba! Várjuk meg a mentőt (segélyhívó: 112, mentő: 104). Ha módunkban áll, hívjunk segítséget (például a szomszédot), aki beengedi a mentőt, előkészíti a beteg iratait, tartja a kapcsolatot a mentők koordinátorával.

Minél előbb kerül a beteg kórházi ellátásra, annál nagyobb az esélye annak, hogy az infarktust okozó, elzáródott érszakasz a kezelés hatására megnyílik. Így kisebb szívizomterület károsodik és teljesebb gyógyulás következik be.

Az intenzív osztályon

A szívinfarktus gyanújával kórházba szállított beteget optimális körülmények között speciális intenzív osztályon, ún. koszorúér-őrzőben helyezik el.  Itt megfelelő vizsgálatokkal nagy biztonsággal lehet igazolni, vagy kizárni az infarktust.

Amennyiben szívinfarktus igazolódik, akkor a keringést helyre kell állítani, ez az úgynevezett revaszkularizáció. Ennek sikerességének legfontosabb feltétele, hogy a beteg időben jusson el a megfelelő kezelést biztosító kórházba (intervenciós központba), ugyanis ezek a beavatkozások a kezdeti tüneteket követő rövid határidőn belül (általában az első 4-6 órában) a legeredményesebbek.

A szívinfarktus után

Rendkívül fontos, hogy a szívinfarktus heveny szakaszát követően minél korábban megkezdődjön az ellenőrzött fizikai tréning (gyógytorna). A kórházból való távozás előtt különböző vizsgálatokkal minden esetben felmérik a beteg további szív- és érrendszeri kockázatát. A biztonságos terhelési szint megéreztetéséhez, mindennapokba való beépítéséhez mély klinikai ismeretekkel rendelkező fizioterapeuta tud segítséget nyújtani.  

Amennyiben jók a vizsgálati eredmények, többnyire otthonába engedik a beteget és a kórházban megkezdett rehabilitációs programot (gyógytornát) ambuláns módon folytatja. Ha a beteg lakóhelyén a feltételek nem adottak, akkor a kórházi kezelést követő rehabilitáció erre a célra specializált rehabilitációs osztályokon folytatható.

Abban az esetben, ha a kockázatfelmérő vizsgálatok nagy rizikóra utalnak, a beteg további, úgynevezett invazív kezelése válhat szükségessé: szívkatéterezéssel (coronarographia) részletesen értékelik a koszorúerek állapotát, és hatékony kezelést biztosítanak.

Rehabilitáció a szívroham után

A heveny szívinfarkus életveszélyes állapot, melynek túlélését követően rendszerint szükség van a beteg addigi életmódjának megváltoztatására. A szívrohamot követően a legfőbb cél, hogy a beteg ismét alkalmassá váljon a lehető legjobb fizikai aktivitásra, és a képzettségének megfelelő munka folytatására.

A rehabilitáció már a kórházban megkezdődik, ahol a régebbi gyakorlattal ellentétben (amikor heteken át teljes ágynyugalomban tartották a beteget) korán elkezdődik a beteg mobilizálása.

A rehabilitáció kórházi szakasza az első fázis. A kórházból való távozás utáni második fázis a speciális rehabilitációs vagy ambuláns körülmények közötti ellátás. Ezt követően – a harmadik fázisban – a beteg már önállóan vagy betegklubbokban végzi azokat a tréningprogramokat, amelyeket az előzőekben megtanult.

A fizikai tréning mellett rendkívül fontos a pszichés rehabilitáció is, mely rendszerint megfelelő szakember (pszichológus) bevonásával segít a betegség feldolgozásban, a  betegséggel együtt járó szorongás oldásában, célok kitűzésében.

A rehabilitációban résztvevők fizikai terhelhetősége nő, életminőségük és túlélési esélyeik javulnak, az ismételt szívinfarktus esélye csökken és képessé válnak eredeti munkatevékenységük folytatására.

Ez utóbbi cél elérése jelenti a rehabilitáció igazi sikerét.

Rudasitsné Szöllősi Anita

MKT Kardiológiai Fizioterápia Munkacsoport

 

 

 

 

Ez is érdekelheti

Szívbetegeknek is hasznosak a fermentált élelmiszerek

Érv a nagytakarítás mellett: javíthatja az egészségünket

Mérgező munkahely vagy környezet - ezek a szív gyilkosai is

A teafogyasztás is jót tesz a szívnek

A koffein barát vagy ellenség?

5 lépés a szívbarát életmód felé