A futás az egyik legegészségesebb sport, legideálisabb a napi 5-8 km megtétele. Aki rendszeresen kocog heti 20-30 km-t, akár 30 százalékkal tovább élhet, mint aki egy lépést sem tesz önmagáért. Van egy határ a sportban, amit átlépve már nem tapasztaljuk az előnyös hatásokat. Az extrém terhelés már nem jótékonyabb az állandó, de átlagos intenzitású sportnál, bár még mindig jobb életkilátást biztosít azokhoz képest, akik egyáltalán nem mozognak. Betegség esetén is segít a gyógyszerszedést elodázó, gyógyító edzés, ezért lett a sport a fő témája a 23. Szívünk Napja egészségfesztiválnak. Szeptember utolsó vasárnapján (szeptember 24.) várják az érdeklődőket a Városligetben ingyenes szűrővizsgálatokkal, színes családi programokkal, értékes nyereményekkel, szakmai előadásokkal, számtalan kiállítóval.
Testmozgás kardiológiai szempontokból nézve
- Az Európai Kardiológiai Társaság ajánlása szerint megelőzés céljából napi 30-50 perc mozgás javasolt, ebből 20 perc egybefüggően, 120/perc pulzusszám felett végezve - ismerteti a konkrét számokat Dr. Kiss Róbert Gábor, kardiológus. - Egészséges embereknél a tréningpulzus: 220-ból kell kivonni az éveink számát. Ez az aerob küszöbünk. E felett izomzatunk tejsavat termel, mely már nem egészséges. Biztonságosan a kiszámolt maximális aerob pulzusszámunk 75%-án sportolhatunk, „égethetjük a zsírt”. Egészségügyi problémák jelentkezése esetén pedig az orvos állapítja meg a beteg tréningpulzusát a panaszmentes terhelési küszöb maximumának 75%-ában. Hogy mit sportoljunk, tulajdonképpen másodlagos kérdés, amíg nem vagyunk betegek. Tapasztalataink szerint, az úgynevezett izomtömeg-növelő, erősítő mozgások is jót tesznek, nemcsak a kardio gyakorlatok.
A kardiológus professzor állítja, az edzés kellemes visszacsatolás a szervezetnek, jó közérzetet eredményez, endorfint termel.
- Ha rendszeresen mozgunk, sok olyan betegséget meg tudunk előzni, ami évtizedekig adna munkát nekünk, orvosoknak. Ami az extrém sportokat, például a maratonfutást illeti, vagy „vasemberré, vasasszonnyá” válást, kizárólag egy életen át történő, gondosan felépített edzéssel elérhető célkitűzés, kellő megalapozás nélkül ez a döntés tragédiába is torkolhat – figyelmeztet a Magyar Kardiológusok Társaságának korábbi elnöke.
A szervezetünk nem tétlenségre van tervezve
A szakember szavai szerint az ipari forradalom óta megváltozott életmódunk velejárója, hogy a fizikai edzés nem szerves része a mindennapjainknak.
- Manapság csupán a jobb kezünk mutatóujját aktivizáljuk, és rengeteg stressz ér minket, leginkább betegen élünk. Nem erre alakították ki testünket az évezredek. A sok ennivaló és a kevés mozgás melegágya a kockázati tényezőknek. Az elhízás, a magas vérnyomás és vérzsírszint, valamint a cukorbetegség utat tör a szív- és érrendszeri betegségeknek, a kevesebb izom és több zsír pedig az anyagcsere zavarait hozza, hiszen a testünk nincs felkészülve arra, hogy nem használjuk - tette hozzá.
Betegen is mozogni kell, mindent megtéve azért, hogy ne romoljon tovább az állapotunk. Az orvosok is rendszeres testmozgást írnak elő, megfelelő felügyelet mellett. Akár ugyanazt, mint eddig, csak eltérő tréningpulzus meghatározásával.
- Sokféle betegség esetén javasolt a fizikai edzés, magas vérnyomásnál, cukorbetegségnél sokszor elég életmódváltozással kezdeni a kezelést, nem gyógyszerek szedésével. Rendszeres sport esetén három hónap elteltével normalizálódhatnak annyira a vérnyomásértékek, hogy a következő tíz esztendőben se kelljen patikába menni vérnyomáscsökkentőért – mondja Kiss Róbert Gábor. Infarktus után a rehabilitáció része az ellenőrzés mellett végzett, gondosan felépített fizikai edzésprogram, amely segít a megromlott keringés, valamint a lelki egyensúly helyreállításában. Egy munkaképes korú infarktusos beteg sokszor a saját teste által elárulva érzi magát, hiszen "cserbenhagyta őt" a szervezete. Ezzel a lelki üzenettel külön meg kell küzdeni. Ezt a harmóniát tudja visszaállítani a fizikai edzés.
INGYENES SZŰRÉSEKKEL ÉS PROGRAMOKKAL VÁRJUK!
Immáron 23. alkalommal szervezi meg a Magyar Kardiológusok Társasága (MKT) és az MKT Szívalapítványa szeptember utolsó vasárnapján, tehát 2023. szeptember 24-én hazánk egyik legnagyobb lakossági egészségügyi eseményét, a Szívünk Napját, amelynek idei főszereplője a sport lesz. Az egésznapos ingyenes rendezvényen szakmai előadásokkal, szűrővizsgálatokkal, számtalan kiállítóval, színes családi programokkal és értékes nyereményekkel várják az érdeklődőket Budapesten a Városligetben, a Néprajzi Múzeumnál. A World Heart Federation kezdeményezésére minden évben szeptember végén, a Szív Világnapján rendezik meg a Föld legtöbb országában azt a "Szívünk Napja" elnevezésű eseménysorozatot, amelyhez a Magyar Kardiológusok Társasága is csatlakozott 2000-ben.
Kövessetek minket Facebookon: https://www.facebook.com/szivderito
A Szívünk napja Instagramm oldala: https://www.instagram.com/szivunknapja/
Folyamatosan frissülő részletek:
www.szivunknapja.hu
www.szivderito.hu
