Lejárt a biztonsági időkorlát.
Ha az oldal űrlapot is tartalmaz, annak mentése csak érvényes bejelentkezéssel lehetséges.
A bejelentkezés érvényességének meghosszabbításához kérjük lépjen be!
Felhasználó név:
Jelszó:
 
MAGYAR KARDIOLÓGUSOK TÁRSASÁGA
Hungarian Society of Cardiology

Tisztelt Látogatónk!

A honlapunk megújul, egyes oldalaink ideiglenesen szünetelnek.

Szíves megértését köszönjük.

Táplálkozás 2022.01.17. MKT
Az MKT legfrissebb hírei

Elhízás és szívbetegségek

Felmérések szerint a kövér emberek többet hiányoznak betegség miatt a munkából. További költséget jelentenek a pénzügyileg ugyan nehezen meghatározható, de nagyon is érzékelhető károk, mint a rossz iskolai előmenetel, a rosszabb karrier, a munkahelyi diszkrimináció, a beilleszkedési problémák, és általában véve is a rosszabb életminőség.


 

 Az elhízás a 21. század egyik legnagyobb egészségügyi kihívása

Az elhízottak száma drámai módon emelkedett az elmúlt évtizedekben. Bár jelentős különbségek vannak az egyes országok között és azokon belül is, továbbá a nemek és társadalmi csoportok között, összességében a jóléti országokban mindenütt növekszik az elhízottak aránya.

Az elhízottság a leggyakoribb gyermekkori kórkép Európában. Számukra megnő a kettes típusú cukorbetegség, a magasvérnyomás és az alvászavarok kockázata. Felnőve nagy eséllyel kövérek maradhatnak, és súlyos betegségek fenyegetik majd őket, így a várható élettartamuk is jóval (több évvel) alatta marad a normális testsúllyal élőkhöz képest.

Az elhízottság leggyakoribb (bár nem egyedüli) oka az, ha az ember több ételt fogyaszt ahhoz képest, mint amennyit a fizikai aktivitással képes elégetni, elhasználni. A kövér emberek fokozottan ki vannak téve a kettes típusú cukorbetegség, a magas vérnyomás, a stroke, az epekövesség, egyes rákbetegségek és számos mentális betegség kockázatának. Európában az elhízottság évente 1 millió halálesetért tehető felelőssé.

Az elhízás ára

Az elhízottság okozta társadalmi költségek óriásiak, és itt ne csupán a túlsúly miatt kialakuló betegségek direkt kezelésének költségeire gondoljunk. Indirekt költségnek számítanak az elvesztett életévek, az emiatt kiesett termelékenység (az elhízottak között gyakoribb a középkorúként, az élet teljén történő halálozás), a táppénz, a betegségek miatti bevételkiesés és a társadalombiztosítási többletkiadások. Felmérések szerint a kövér emberek többet hiányoznak betegség miatt a munkából és az egészségügyi kasszából is több pénzbe kerül az ellátásuk.

Az elhízás okai rendkívül összetettek, ám ma már szinte mindegyikre van terápia.Európa sok országában az elhízás gyakoribb a társadalmilag elmaradottabb csoportok körében, azaz az alacsony jövedelműek és műveltségűek, az ellátáshoz nehezen hozzáférők között annak ellenére is, hogy számukra a megfelelő mennyiségű élelmiszer megvásárlása is okozhat gondot. Az elhízás tehát egyenlőtlenségeket is tükröz. A hátrányos helyzetű egyének különböző társadalmi, pénzügyi és strukturális szorítások közepette nehezebben tudják követni az egészséges étrendet, illetve – ha egyébként nem fizikai munkát végeznek – akkor nem tudnak odafigyelni a megfelelő fizikai aktivitásra sem. A tápanyagtartalma miatt a szervezet számára hasznosabb friss gyümölcs és zöldség jóval többe kerül, mint az ugyanannyi energiát tartalmazó más ételek (például a szinte csak szénhidrátot és zsírt tartalmazó olcsó élelmiszerek). Az alacsony jövedelműek korlátozottabban férnek hozzá a bármilyen eszközt igénylő sporttevékenységekhez és az egészségügyi ellátáshoz is.

Ki felelős az elhízásért?

Az elhízás járványszerű terjedésének okai igen összetettek. „Obezogén”, azaz elhízást elősegítő környezetnek hívjuk a modern társadalom adottságait: a városok növekvő lakossága, az autóval közlekedés, az ülőmunka-végzés, a számítógépek használata, a feldolgozott élelmiszerek bővülő fogyasztása mind-mind elősegíti az elhízás kialakulását. Európa lakosságának kétharmada városokban él, és ha genetikai adottságaik, társadalmi helyzetük miatt rosszabb helyzetből indulnak, akkor nem méltányos csupán csak az egyéneket okolni a túlsúlyosságért!

Az emberek étkezési szokásai megváltoztak az elmúlt évtizedekben. Egy nőnek átlagosan 2000, míg egy férfinak átlagosan 2500 kalóriára van szüksége naponta, ehhez képest minimum 3000 kalóriányi élelmiszert fogyasztunk el. Elképesztő élelmiszerbőségben élünk. 1960-ban egy európai ember évente 5 kg cukrot fogyasztott el, jelenleg kb. 50 kg-ot. Ugyanakkor az emberek nem fogyasztanak elég gyümölcsöt, zöldséget és halat.

A felnőttek hozzávetőlegesen kétharmada (különböző statisztikák vannak, különböző módszertannal) nem mozog legalább napi 30 percet. Az autóval megtett utaknak fele 5 km-nél rövidebb, ezt a távolságot kerékpárral 15-20 perc, gyaloglással 30-50 perc alatt meg lehetne tenni. A rendszeres fizikai aktivitás egy ember élettartamát 3-5 évvel is megnövelheti.

Társadalmi összefogás az egészségesebb testsúlyért

Az elhízás járványának leküzdése összetett: csökkenteni kell a zsír és cukor fogyasztását, illetve növelni a gyümölcs és zöldség bevitelét. Ezzel együtt szükség lenne a fizikai aktivitás növelésére is. Rendkívül fontos lenne, hogy az egészséges élelmiszerek megfizethetőbbek legyenek. Főleg az új, felnövekvő generáció védelme érdekében lenne hasznos, ha az energia-dús, kevesebb hasznos tápanyagot tartalmazó élelmiszerek, kényelmi ételek reklámját korlátoznák. Ugyanakkor szükséges lenne olyan új termékeket bevezetni a piacra, melyek kielégítik az édesség utáni vágyat, ám tápanyagösszetételük kedvezőbb.

A mindennapi élet részévé kellene tenni a fizikai aktivitást, ezt kifejezetten támogatni lenne szükséges kormányzati és helyi szinten is. Az emberek viselkedésének megváltoztatása a magánszektor aktív támogatását igényli az élelmiszertermelőktől a szupermarketekig az állami szektor és a helyi önkormányzatok közreműködésével. A média fontos szerepet tölt be az egészséges életmód terjesztésében. Az egészséges étkezés és az aktív testmozgás nemcsak az egészségre, hanem a gazdaságra és a fejlődésre is igen előnyös lenne, és néhány év vagy inkább évtized alatt egészségnyereség és társadalmi költségcsökkenés képében hálálná meg az erőfeszítéseket.

Ez is érdekelheti

Legyen Ön is a mozgás nagykövete! - Értékes nyeremények várják!

Ingyenes szűrések és programok - Önt is várjuk a Szívünk Napján a Millenárison!

Szívtranszplantáció - tájékoztató film segíti a műtétre várókat

Fuss, Forrest, fuss - legalább hétvégenként!

A társadalmi elszigeteltség és a magány károsítja a szívet és az agyat

A koffein barát vagy ellenség?