Lejárt a biztonsági időkorlát.
Ha az oldal űrlapot is tartalmaz, annak mentése csak érvényes bejelentkezéssel lehetséges.
A bejelentkezés érvényességének meghosszabbításához kérjük lépjen be!
Felhasználó név:
Jelszó:
 
MAGYAR KARDIOLÓGUSOK TÁRSASÁGA
Hungarian Society of Cardiology

Szívünk napja

További cikkeink

Ennyire interaktív program még nem volt a Szívünk Napján, mint most!

2023.09.20.

Sztár...

Íme a részletes program az ingyenes Szívünk Napjára

2023.09.19.

Egy h...

Tervezze meg, hogy az ingyenes programon mi mindenen vesz részt!

2023.09.18.

Amit ...

Terápiák 2021.12.20. MKT
Az MKT legfrissebb hírei

Magas vérnyomás és a kardiológia betegségek kapcsolata

A magasvérnyomás-betegség a leggyakrabban tünetmentesen alakul ki és áll fen akár évekig is, mire valamikor (gyakran egy rutin vizsgálaton) kiderül a betegség. Ezért nagyon fontos, hogy tudjunk erről a veszélyről, és még a késői tünetek, szövődmények kialakulása előtt felismerjük. Ehhez tényleg semmi másra nincs szükség, mint vérnyomásmérésre!


A magas vérnyomás tünetei

Bár általában semmi jelet nem ad a magas vérnyomás, ám van néhány tünet, melynek fennállásakor elengedhetetlenül fontos a mérés. Ilyen tünetek lehetnek, többek között, a fejfájás, a szédülés, a látászavar, a fülzúgás, az erős szívdobogásérzés, a kipirulás és az ájulás. Minden ilyen esetben mérjünk, méressünk vérnyomást. Ma már nagyon könnyen és viszonylag olcsón beszerezhető otthonra vérnyomásmérő. Minden háztartásban legyen egy példány!

A magas vérnyomás szövődményei

A szív- és érrendszeri megbetegedések egyik leggyakoribb és legfontosabb rizikó tényezője a magas vérnyomás. A társbetegségek együttes jelenléte még inkább fokozza ezt a kockázatot. A kezeletlen magas vérnyomás sajnos a teljes érrendszert károsítja, a szövődmények érinthetik a szívet, az agyat, a veséket vagy éppen a végtagok, a nemi szervek ereit. A kialakuló tünetek az érintett szervre utalva nagyon sokszínűek lehetnek, mellkasi fájdalomtól kezdve, szédülésen vagy éppen lábfájdalmon át a merevedési zavarig.

A magas vérnyomás okozta szívbetegségeket összefoglaló néven hipertenzív szívbetegségeknek nevezzük. Kialakulásában a vérnyomás emelkedésének mértéke és a hipertónia kialakulási ideje játszik szerepet. A magasvérnyomással élők közt háromszor gyakoribb a koszorúér-betegség, a szívinfarktus kialakulásának kockázata. A kezeletlen hipertóniások fele hal meg koszorúér-betegségben!A magas vérnyomásról minden információt megtalál a Magyar Hypertonia Társaság oldalain!

Hipertenzív szívbetegségek

A magasvérnyomás következtében a bal kamrai szívizomzat a megnövekedett terhelés miatt megvastagodik. Ez növeli a szív- és érrendszeri megbetegedések, a szívinfarktus kialakulásának kockázatát, ritmuszavarokat (leggyakrabban pitvarfibrillációt) okozhat, a folyamat hosszú távon pedig szívelégtelenséghez vezethet – olvasható a Magyar Hypertonia Társaság honlapján.

A balkamra megvastagodása sokszor nem jár tünetekkel, így akár kezdetben észrevétlen is maradhat, ezért is fontos ezirányú szűrővizsgálatok (EKG, valamint szívultrahang) elvégzése. A hipertónia csendességével ellentétben a szívelégtelenségnek jellegzetes tünetei vannak: nehézlégzés, szapora szívverés, terhelhetőség csökkenése, lábdagadás és fáradékonyság.

A szívritmuszavarok közül a leggyakoribb és a legnagyobb klinikai jelentősége az úgynevezett a pitvarfibrillációnak van. Ennek legfontosabb önálló rizikótényezője maga a hipertónia. Pitvarfibrilláló betegekben magas vérnyomás esetén indokolt a véralvadásgátló-kezelés beállítása (amennyiben ennek nincs ellenjavallata), hogy a pitvari vérrögképződést megakadályozzuk. Ha ezt sikerül elérni, akkor az agyi infarktus (stroke) kialakulásának esélyét jelentősen csökkentettük. A másik előny, hogy a kezelés hatására csökken a vérzéses események (főleg az agyvérzés) kockázata is.

A szisztolés vérnyomás céltartománya 120–129 Hgmm – ezt az értéket kell elérni a megfelelő gyógyszeres kezeléssel és az életmódváltással.

A magasvérnyomás okai

Az esetek hozzávetőlegesen 95 százalékában nem határozható meg konkrét ok, hanem több, részben genetikai, részben életmódi tényező áll a háttérben. Az ilyen, úgynevezett elsődleges (orvosi szóval primer) magasvérnyomás-betegség kialakulásának megelőzése érdekében mi is sokat tehetünk. A kiegyensúlyozott, vegyes étrend, a rendszeres testmozgás, az elhízás megakadályozása, a dohányzás és a túlzott mértékű alkoholfogyasztás kerülése és az életünkben fellépő stressz csökkentése, helyes kezelése drasztikusan csökkenti a betegség fellépésének kockázatát!

Az esetek kisebb hányadában (ez a fennmaradó kb. 5 százalék) egy konkrét betegség, állapot áll a magasvérnyomás-betegség hátterében. Ilyenkor beszélünk másodlagos (orvosi szóval szekunder) magasvérnyomás-betegségről. Előfordulhat hormonrendszeri-, vese-, központi idegrendszeri, illetve egyéb betegségek következményeként. Ezen kívül ismert egyes gyógyszerek hatására fellépő magasvérnyomás-betegség is, illetve a várandósság alatt kialakuló magasvérnyomás-betegség is.

A másodlagos magasvérnyomás-betegség felismerése és kivizsgálása minden esetben összetett, szakembert igénylő feladat, azonban bizonyos, az alapbetegségekhez társuló tünetek felvethetik a gyanúját. Gondoljunk rá például horkolás, lábdagadás, indokolatlan fogyás vagy alvászavar esetén, illetve akkor is, ha eddig primer magas vérnyomást kezeltek, de az nagyon magas és több vérnyomáscsökkentő gyógyszerrel is jóval a célérték feletti a vérnyomásérték. Ilyenkor célzottan vizsgálni kell, hogy esetleg van-e olyan elváltozás a szervezetben, amely nem engedi a vérnyomás tartós csökkenését. Ha ezt az alapbetegséget kezelni tudjuk, akkor a vérnyomásérték is beállíthatóvá válik!

Ez is érdekelheti

A halálos szívinfarktusok száma hétfőnként csúcsosodik ki - pláne nyaralás után

A mesterséges intelligencia gyógyít majd meg minket?

Újraszinkronizálják a szívet, így növelik az erejét

A merevedési zavar szív- és érrendszeri betegségekre is figyelmeztethet

Nem csak az agyban alakulhat ki stroke, hanem a szemben és a gerincben is

Angiográfia