MAGYAR KARDIOLÓGUSOK TÁRSASÁGA

Kevésbé ismerős az a diétarendszer, amelyet portfóliódiétának neveznek, pedig egy új kutatás kimutatta, hogy csökkentheti a szívbetegség és a stroke kockázatát.

Valószínű, hogy a világ különböző helyein élő népességnek más és más diétára van szüksége a kockázatok csökkentéséhez. 

A szakaszos böjt hatásának kutatása az utóbbi időben igen népszerű témává vált. Új kutatások tárták fel a szakaszos böjt lehetséges hatását a nem alkoholizmus miatt kialakuló zsírmájra (NAFLD), a kettes típusú cukorbetegségre, a gasztroezofageális refluxra (GERD). Azért foglalkozunk ezzel mi is, mert a túlsúly óriási kockázati veszélye a szív- és érrendszeri betegségeknek. Az elhízás és a szívbetegségek között szoros összefüggés van. Az elhízás következtében a testben lévő zsírszövet mennyisége megnő, különösen a hasi területen. Ez az úgynevezett centrális elhízás nevű forma különösen károsnak bizonyul a szív- és érrendszerre. Másrészt az elhízás cukorbetegséghez vezethet, ami aztán ugyanígy együtt járhat kardiológiai problémákkal. A reflux pedig azért került a felsorolásba, mert a tünetei pedig egyes esetekben nagyon hasonlítanak a szívinfarktus tüneteire – és ugyanez visszafelé is igaz.

A mediterrán mellett és az alacsony szírtartalmú diéta is csökkenti a halálos és a nem halálos kimenetelű szívinfarktus kockázatát azoknál a felnőtteknél, akiknek amúgy is nagyobb a szív- és érrendszeri betegségekre való kockázatuk. Emellett a mediterrán diéta még valószínűleg a stroke kockázatát is mérsékli – derült ki egy friss, véletlenszerűen kiválasztott alanyok módszerével végzett, nagy elemszámú tudományos vizsgálatból.

A vérzsíroknak nagyon sok fajtája van, de ebből három az, amit a kardiológusok a leggyakrabban emlegetnek – erről beszél érthetően, érdekesen két szakember: Dr. Tóth Kálmán és Dr. Kiss Róbert Gábor kardiológus, akik a Szívünk Napján beszélgettek az erek fő ellenségéről, a koleszterinről, az érelmeszesedésről és következményeiről.

Szinte bármennyi. Másként fogalmazva: mivel kisebb mennyiségű transzzsírsav igen magas hőmérsékletű sütés kapcsán (túlhevített olajos sütéskor, kerti grillezéskor) is keletkezik, az élelmiszerrel bevitt mennyiségnek a nullához kellene közelítenie. Ugyanis a transzzsírsavfogyasztás csupán 2 százalékos (!) emelkedése a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát már 23 százalékkal emeli meg! Elképesztően erős hatása van – és akkor még nem beszéltünk más betegségekről, melyeknek előfordulásában szintén szerepe van a transzzsírsavaknak.

A szívkoszorúér-betegséget előidéző betegségeket és állapotokat kockázati tényezőknek hívjuk. Ezeknek a tényezőknek az összessége határozza meg, hogy milyen esélyünk van arra, hogy koszorúérbetegek legyünk. A koszorúér-betegség angina vagy súlyos esetben szívinfarktus képében jelentkezhet.