A vérzsíroknak nagyon sok fajtája van, de ebből három az, amit a kardiológusok a leggyakrabban emlegetnek – erről beszél érthetően, érdekesen két szakember: Dr. Tóth Kálmán és Dr. Kiss Róbert Gábor kardiológus, akik a Szívünk Napján beszélgettek az erek fő ellenségéről, a koleszterinről, az érelmeszesedésről és következményeiről.
A szív- és érrendszeri betegségek egyik leggyakoribb kiváltó tényezője a nem megfelelő koleszterinszint. Örökletes tényezők és az életmódunk is szerepet játszik a magas vérzsírszint kialakulásában.
- A vérzsíroknak több fajtája is van. Mit kell tudnunk ezekről?
- Igaz, hogy a rossz koleszterin (LDL) nagyon alacsony szintje sem jelent semmiféle egészségügyi kockázatot?
- Igaz, hogy hazánkban nagyon rossz a vérzsír-csökkentő gyógyszerek iránti terápiahűség?
- Csak az idősebb korosztályban jelent veszélyt a magas koleszterinszint?
- És csak a kövéreknek lehet magas a koleszterinszintje?
A Szívünk Napján Prof. Dr. Tóth Kálmán belgyógyász, kardiológus és intenzív terápiás szakorvos, az MKT volt Elnöke, a Pécsi Tudományegyetem Klinikai Központ I.sz. Belgyógyászati Klinika igazgatója, a Kardiológiai Tanszék vezetője és Prof. dr. Kiss Róbert Gábor belgyógyász, kardiológus, obezitológus, a Honvédkórház Kardiológiai Osztályának osztályvezető főorvosa, az MKT volt Elnöke mondta el nagyon érzékletesen és érthetően a koleszerinnel kapcsolatos információkat.
Az HDL (tehát a magas denzitású zsírsav) csökkenése a rossz. Ebben az esetben ugyanis nő a szívbetegségek gyakorisága.
LDL (alacsony denzitású zsírsav) – ahogy ennek a szintje csökken a szervezetünkben, úgy csökken a szívbetegségek kialakulásának (súlyosbodásának) kockázata is. Létezik egyáltalán olyan alacsony szintje ennek a koleszterintípusnak, amelyik már „túl alacsony”, amelyik már káros lehet valamilyen szempontból? Erre is választ kapunk a videóból!
