MAGYAR KARDIOLÓGUSOK TÁRSASÁGA

Kevésbé ismerős az a diétarendszer, amelyet portfóliódiétának neveznek, pedig egy új kutatás kimutatta, hogy csökkentheti a szívbetegség és a stroke kockázatát.

A rizikófaktorok megismerése mellett fontos az is, hogy tegyünk is a szívünk védelméért – akár egészségesek vagyunk, akár már van kezelendő kardiológiai problémánk! Az alábbi zöldségek, gyümölcsök és fűszerek semmiképp nem helyettesítik a kardiológust, vagy az általa felírt gyógyszereket, csupán jó tudni róluk, hogy miként hat a keringési rendszerre a fogyasztásuk.

Valószínű, hogy a világ különböző helyein élő népességnek más és más diétára van szüksége a kockázatok csökkentéséhez. 

A szívkoszorúér-betegség (orvosok által használt rövidítése CAD) akkor alakul ki, amikor az artériák falán koleszterinlerakódások épülnek ki. Ez az állapot elzáródásokat okoz a szívet oxigéndús vérrel ellátó artériákban; ilyenkor az artéria megkeményedik és gyulladás keletkezik.

Ha a szívben több eret is érint a szívkoszorúér-betegség, akkor az nagyon komolyan nehezíti a szív munkáját, illetve bonyolítja az orvosok dolgát is, ha az állapoton javítani akarnak.

Az artériák falán lerakódó plakkokat (zsíros lerakódást) nevezik érelmeszesedésnek (atherosclerosisnak). Ezek a lerakódások koleszterinből, zsírból, elhalt sejtanyagból, kalciumból és fibrinből (a vér kötőszöveti anyagából) állnak. Az érelmeszesedés az arterioscerosis egyik fajtája. Az aretiosclerosis az artériás érfal megmerevedését jelenti.

Folytatódik a tavalyi nagy sikerű és rendkívül eredményes SZÍVSN Országos Betegegyesület nőnapi szűrőkampánya, idén a koleszterinszint fontosságára hívja fel a figyelmet. A nőnap a legjobb alkalom, hogy egyrészt a női szívbetegségekre, másrészt rajtuk keresztül a családokra is fókuszáljunk.

A szívkoszorúér-betegség (CAD) akkor alakul ki, amikor a szívkoszorú-artériák túlzottan beszűkülnek vagy az érfalon koleszterinlerakódásból elzáródás alakul ki. A szívkoszorú-artériák látják el a szívet oxigénnel és vérrel.

A szív- és érrendszeri betegségek egyik leggyakoribb kiváltó tényezője a nem megfelelő koleszterinszint. Örökletes tényezők is szerepet játszhatnak ebben, de elsősorban általában az életmódi tényezők, így a nem megfelelő táplálkozás és testmozgás befolyásolják a szintjét.

Magyarországon még újdonságnak számító módszerrel távolítottak el a koszorúérből kemény meszes lerakódást a Debreceni Egyetem Klinikai Központ Kardiológiai és Szívsebészeti Klinikáján. Ezzel az eljárással koszorúérszűkület sikeresen tágítható és stentelhető.