Étrendek hatása a szívbetegségek megelőzésére

A kutatók további öt különböző diétát is s megvizsgáltak, ám azoknál csak nagyon enyhe vagy semmiféle kockázatcsökkentést sem mutattak ki.

„Ezek az eredmények rendkívül fontosak, különösen azoknak a pácienseknek ajánlják a figyelmébe, akik kétségbe vonják az étrendváltás értelmét” – emelte ki a tanulmány vezető szerzője, Giorgio Karam, a kanadai Winnipegben lévő Manitoba Egyetem kutatója. A tanulmányt a BMJ című folyóiratban közölték március végén.

Az étrendi ajánlásokat úgy alakítják ki a szív- és érrendszeri betegségek nagyobb kockázatával élők számára, hogy figyelembe veszik a páciensek fizikai aktivitását, valamint más háttértényezőket és beavatkozásokat is, ám ezek az étrendi ajánlások jellemzően csak kevésbé megbízható kutatási eredményekre alapultak. 

Ugyan eddig is volt már néhány olyan kutatás, amely más kísérletek eredményeinek összevetésére alapozva valószínűsítette, hogy néhány diétaprogram hatásosan csökkenti a szív- és érrendszeri betegségek halálozási kockázatát, ám ezek a kutatások eddig nem nyújtottak egyértelmű bizonyítékot arra, hogy a közepes és magas szív- és érrendszeri betegségkockázattal élő felnőttek számára valójában melyik diétaprogram és mennyire hatásos – jegyezték meg a szerzők.

Hét diétát vizsgáltak meg a kutatók

A mostani tanulmányban Giorgio Karam kutatócsoportja nagy elemszámú, összehasonlító metaanalízissel vizsgálta meg hét népszerű diéta szív- és érrendszeri halálozásra és más kardiovaszkuláris esemény kockázatára gyakorolt hatását olyan páciensek körében, akik szív- és érrendszeri betegséggel vagy annak magas kockázatával élnek.

A kutatók a következő hét diéta hatását vizsgálták meg: mediterrán, alacsony zsírtartalmú, nagyon alacsony zsírtartalmú, változatos zsírokat tartalmazó, kombinált zsírokat és kevés sót tartalmazó étrend, Ornish- és Pritikin-féle diéta. Az adatelemzésbe 40 kísérleti kutatásnak összesen 35 548 páciensét vonták be, akiket átlagosan 3 évig követtek.

A Pritikin-diéta alacsony zsiradék-tartalmú táplálkozási forma. Kitalálója szerint a táplálék alacsony zsírtartalma kíméli az ereket és segít az ideális testsúly fenntartásában. 

Az Ornish-diétára elsősorban a koleszterin, a telített zsírsavak és a finomított cukrok kerülése a jellemző. Hozzá tartozik a rendszeres mozgás, a relaxáció, a meditáció és egy ún. támogató csoportban való részvétel is.

Mérsékelt valószínűségű bizonyítékokat találtak arra, hogy a diétát nem tartókhoz képest a mediterrán diéta a leghatásosabb az általános halálok, a szív- és érrendszeri halálozás, a stroke és a nem halálos szívinfarktus kockázatának csökkentésére. 

Az alacsony zsírtartalmú diétákról pedig azt állapították meg, hogy a speciális étrendet nem követőkhöz képest ez volt a leghatékonyabb a bármely ok miatti halálozás, a nem halálos szívinfarktus késleltetésére és megelőzésére. Viszont ez a diéta nem hatott a stroke kockázatára. 

Ám minden összevetve a mediterrán diéta nem volt meggyőzően jobb az alacsony zsírtartalmúnál a halálozás és a szívinfarktus kockázatcsökkentése szempontjából – emelték ki a szerzők.

A mediterrán és az alacsony zsírtartalmú diéta összesített hatékonysága különösen a magas szív- és érrendszeri kockázattal élő felnőtteknél volt hangsúlyos. A mediterrán diétát tartók esetében (a nem diétázókhoz képest) 36-tal kevesebb bármely ok miatti halálozás és 39-cel kevesebb szív- és érrendszeri halálozás fordult elő 1000 fő esetében öt év alatt. 

A többi öt diétás programnak alig vagy egyáltalán nem volt előnyös hatása a diétát nem tartókhoz képest.

Minden szívbetegségre jótékony hatással van a speciális étrend?

Ez a kutatás nem adott elegendő adatot arra, hogy megvizsgálják az étrendi programok hatását az anginára, a szívelégtelenségre, a perifériás érbetegségre és a pitvarfibrillációra. A kutatók kiemelték, hogy ennek a vizsgálatnak az a legfőbb értéke, hogy nagy elemszámú összehasonlítást végeztek, alapos szakirodalmi hátteret alkalmaztak, valamint aprólékosan és pontosan kivitelezték az adatelemzést.

A hiányosság viszont abban áll, hogy nem tudták mérni, hogy a vizsgálatban részt vevő páciensek mennyire ragaszkodtak a diétás programhoz, valamint azt sem tudták kizárni, hogy az előnyös hatások esetleg más tényezőknek köszönhetők-e, például a gyógyszereknek vagy a dohányzásról való leszokásnak.