MAGYAR KARDIOLÓGUSOK TÁRSASÁGA

Mérgezett levegő, orvosetika, új eszközök és eljárások, párna a has alá, a beteg saját karjával végzett újraélesztés, a nyelv huzigálása - újabb érdekes próbálkozásokról olvashatunk Debrődi Gábortól (OMSZ).

Sokan vannak, akik félnek orvoshoz vagy szűrővizsgálatra menni, és emiatt inkább halogatják a látogatást. Az orvosi vizsgálatoktól való félelem több okból is fakadhat: lehet szó az ismeretlentől való félelemről, a rossz hírek elkerüléséről, vagy egyszerűen csak a kellemetlen helyzetek kerüléséről. Az ilyen halogatás azonban komoly egészségügyi következményekkel járhat. Nézzük meg, miért van ez így, és milyen lépésekkel segíthetünk legyőzni ezt a félelmet!

Szerzők: Dr. Ábrahám György, Kéky Kira

Izgalmas történet következik! Eláruljuk, hogy miként, mi miatt lett ilyen óriási csőrendszer bennünk? És miért van más élőlényeknek ennél jóval egyszerűbb keringési rendszerük? És hogyan alkalmazkodott a szervezet az egyre nehezebb, bonyolultabb körülményekhez?

A jóga nemcsak egy ősi indiai mozgásforma, hanem tudományosan igazolt módszer is az egészség megőrzésére. Kutatások szerint rendszeres gyakorlása csökkentheti a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát, mérsékelheti a stresszt és hozzájárulhat a hormonális egyensúly fenntartásához. Ha ilyen egészségügyi előnyökkel jár a jóga, akkor hogyan érdemes beépíteni a mindennapi rutinba?

A szív- és érrendszeri betegségek világszerte vezető haláloknak számítanak, mégis sokan anélkül ártanak a szívüknek, hogy észrevennék. Egy brit kardiológus rávilágított arra az öt hétköznapi szokásra, amelyek hosszú távon károsíthatják a szív egészségét. A megfelelő alvás, a rendszeres mozgás, a stresszkezelés, a D-vitamin pótlása és a szociális kapcsolatok ápolása mind hozzájárulhatnak ahhoz, hogy elkerüljük a szívproblémákat.

A krónikus stressz nemcsak a mentális állapotunkra van hatással, hanem komoly fizikai következményei is lehetnek. Tudományos kutatások igazolják, hogy a tartós stressz gyulladásos folyamatokat indíthat el a szervezetben, amelyek hozzájárulhatnak a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásához. De hogyan alakul ki ez a folyamat, és mit tehetünk ellene? Nézzük meg a tudományos hátteret érthetően!

Forradalmasíthatja egy új, mesterséges intelligencia (AI) alapú kutatás a szívbetegségek diagnosztizálását és megelőzését. Ez óriási előrelépés lenne, mivel a szív- és érrendszeri betegségek évente több mint 17 millió ember életét követelik világszerte, ezzel az egyik legnagyobb egészségügyi kihívást jelentik. A pontos kockázati tényezők meghatározása és a korai felismerés létfontosságú a megelőzésben.

A természet közelsége, a szobanövények jelenléte és a növényekkel való foglalkozás bizonyítottan hozzájárulhat a szív- és érrendszer egészségéhez. A stressz csökkentése, a vérnyomás szabályozása és a mentális jóllét javítása mind szerepet játszanak a szívbetegségek megelőzésében. De mi van azokkal, akik nemcsak szeretik a növényeket, hanem valódi érzelmi kötődést is kialakítanak velük? Nekik itt a zöldkedvenc!

Napjaink egyik legjelentősebb járványává nőtte ki magát az obezitás: világszerte több mint 1 milliárd, hazánkban több millió ember küzd elhízással vagy túlsúllyal, és az előrejelzések szerint 2035-re a Föld lakosságának több mint felét érinti majd a probléma. Prof. Dr. Merkely Béla felhívta a figyelmert arra, hogy már a kis mértékű testtömegcsökkenés is mérsékelheti a kapcsolódó szövődmények kialakulását.

Legyen az újévi fogadalom vagy egy csütörtöki elhatározás, miután megérett bennünk a gondolat, hogy rendszeres mozgással teszünk az egészségünkért, rögtön jöhet a kérdés, hogy hogyan tovább. Mindenki más fittségi állapotban van, így előfordulhat, hogy a szomszéddal tartunk egy laza kirándulásra, majd öt perc után csalódottan, kudarcélménnyel fordulunk haza, mert az ő tempója nem a mi tempónk volt. Ez azonban nem kell, hogy a teljes visszavonulást jelentse, nézzük meg inkább, hogy milyen módszerekkel tudjuk megállapítani a számunkra megfelelő intenzitást, megtalálni a megfelelő mozgást.