Kiknek érdemes megelőző vizsgálatokon részt venni?

Egyszerű a válasz: mindenkinek, aki szeretné elkerülni a súlyos, életminőséget rontó vagy akár halálos betegségeket. Különösen fontos a szűrés azok számára, akik:

• elmúltak 40 évesek,
• túlsúlyosak,
• magas vérnyomással élnek,
• cukorbetegek vagy prediabéteszesek (a cukorbetegség előállapota),
• dohányoznak,
• mozgásszegény életmódot folytatnak,
• a családjukban már előfordult szívbetegség, stroke, magas koleszterinszint vagy 2-es típusú cukorbetegség.

A rizikófaktorok jelenléte nem mindig jár tünettel, éppen ezért veszélyes, ha valaki úgy gondolja, hogy mivel „jól van”, biztosan egészséges is.

Mikor és milyen gyakran van szükség szűrésre?

A szűrések gyakorisága az életkortól, a kockázati tényezőktől és az egyéni egészségi állapottól függ, de általános irányelvek a következők:

• évente javasolt vérnyomás-, vércukor- és koleszterinszint-mérés,
• kétévente laborvizsgálat, ha nincs ismert betegség,
• háromévente EKG és szívultrahang vizsgálat, különösen 50 év felett,
• rendszeresen háziorvosi kontroll, amely összehangolja a vizsgálatok időzítését és értékelését.

A nőknél és férfiaknál más-más kockázatok kerülnek előtérbe, de az alaplabor és szív-érrendszeri vizsgálatok mindkét nem esetében kulcsfontosságúak.

Milyen vizsgálatokra érdemes figyelmet fordítani?

A megelőzés nem egyetlen vizsgálatot jelent, hanem egy átgondolt, rendszeresen ismételt folyamatot. Ebben szerepet kap:

• laborvizsgálat: vércukor, vérzsírok (koleszterin, triglicerid), máj- és vesefunkció, gyulladásos paraméterek,
• képalkotó vizsgálatok: szívultrahang, nyaki ér ultrahang, hasi ultrahang, ha indokolt,
• háziorvosi vizit: életmódbeli tanácsadás, gyógyszerelés átnézése, pulzus- és vérnyomásmérés,
• speciális szűrések: boka-kar index (érszűkület jele), EKG, neuropátia-vizsgálat cukorbetegeknek,
• testsúly, testtömeg-index (BMI), derékbőség mérése, amelyek sokat elárulnak a metabolikus állapotról.

Miért jobb megelőzni, mint kezelni?

Az időben felismert eltérések gyakran életmódváltással vagy enyhe gyógyszeres kezeléssel is kordában tarthatók. Egy-egy apró eltérés a laborban még nem betegség, de figyelmeztetés – olyan jelzés, amit nem szabad figyelmen kívül hagyni. A szűrések célja nem a betegségek „keresése”, hanem az, hogy megelőzzük a bajt, mielőtt az komoly tüneteket okozna.

A kezeletlen magas vérnyomás például évek alatt károsítja az agyat, a szívet, a veséket és a szemet. A nem ismert cukorbetegség pedig csendben pusztítja az ereket, idegeket. Ezek a folyamatok sokáig fájdalommentesek, de a kár, amit okoznak, gyakran már visszafordíthatatlan.

Miért veszélyes a struccpolitika?

Sokan elodázzák a szűrést, mert félnek az eredménytől, vagy egyszerűen nem foglalkoznak a lehetséges kockázatokkal. Ez a hozzáállás azonban később sokkal nagyobb félelemmé vagy tehetetlenséggé válhat, amikor már nem megelőzni, hanem kezelni kell a problémát – és nem ritkán súlyos szövődmények árán.

Az egészségügyi vizsgálatok nem a betegségekről, hanem a lehetőségekről szólnak: arról, hogy van idő, van esély és van kontroll a kezünkben.