• Figyelem!

  A megtekinteni kívánt tartalom inaktív.

  A Magyar Orvosi Kamara elnöke az egészségügyi finanszírozás fenntarthatóságának érdekében a napokban új javaslattal állt elő
  [2011.07.26.] - Dr. Bánki György - Hírkategória: Szakmapolitika
  A felvetés lényege, hogy az eddigi tb-járulékos rendszert váltsa fel egy fogyasztási adóként működő elszámolás. Ez szerinte egy igazságosabb és a valóságos jövedelmi viszonyokat jobban tükröző tehervállalást jelentene, ld.:
  http://www.webdoki.hu/cikk.php?cid=66700&tfrom=hirlevel.
  
  Nem tűnik valószínűnek, hogy a szaktárca, még ha szimpatikusnak is találja az ötletet, egy ilyen horderejű, járulékcsökkentéssel és egy, a piacra nehezen kiszámítható hatást gyakorló új fogyasztási adó bevezetésével járó tervet keresztül tudna vinni. A valós központi kormányzati filozófiát feltehetően az idén bevezetett egységes 16%-os adókulcs tükrözi. Ami praktikusan kevesek jelentős bevétel-növekedését hozta magával, míg a döntő többség kevesebbet visz haza - ez pedig semmiképpen nem abba az irányba mutat, hogy a magasabb jövedelműeket akarnák nagyobb tehervállalásra kényszeríteni.
  
  Éger István hosszú ideje - mint az elmúlt egy évben kiderült, kormányzattól függetlenül is - légüres térben, pusztába kiáltott szavakkal igyekszik legalább valamilyen reakciót kiváltani a mindenkori (egészségügyi) kormányzatból. Nem világos, hogy képes-e befolyásolni valamit, van-e egyáltalán tárgyalópartnere és hogy felsorakozik-e mögötte a szakma, amelyet képvisel, vagy a széttöredezettség, az érdekellentétek, a fásultság ritka levegőt teremt körülötte.
  
  Miközben a Kamara a források bővítésén ötletel, az egészségügy fenntartására fordítandó összeg bizonyos értesülések szerint abszolút értékben is csökkenni fog a következő két évben, ld.: http://nol.hu/belfold/20110722-fogy_a_penz_a_kasszaban. Közben a szaktárca által felvetett rezidensi ösztöndíj-rendszert maguk a rezidensek visszautasították. A meg nem határozott ideig folyósított összeg nem járt volna automatikusan, hiszen pályázni kellett volna rá, nem számított volna bele a nyugdíjba, és nem tűnt sem igazságosnak, sem fenntarthatónak. Egy egységes, kiszámítható életpályát nyújtani tudó modell körvonalazása pedig finoman szólva sem lenne elhamarkodott.
  
  Dr. Bánki György
  

Vissza