| Borító |
|
|
| Szerkesztőségi köszöntő |
|
|
| Tartalomjegyzék |
|
|
| A Rövid Okostelefon Addikció Kérdőív (ROTAK) és az Okostelefon Megvonási Tünetskála (OMT) validálása felnőtt mintánValidation of the Brief Addiction to Smartphone Scale (BASS) and the Hungarian Smartphone Deprivation Inventory (HSDI) in adult sample | | EnglishMagyar |
| Szerző(k): Csibi Sándor, Demetrovics Zsolt, Szabo Attila |
Összefoglalás: A problémás okostelefon-használat jelensége figyelemre méltó, hiszen ezen eszközök, vitathatatlan hasznosságuk mellett a túlzott használat kockázatát is magukban hordozzák. Ily módon a túlzott használat kedvezőtlen hatást gyakorolhat az egészségre, a teljesítményre és a társas kapcsolatok alakulására. Vizsgálatunk célja a Rövid Okostelefon Addikció Kérdőív (ROTAK) és az Okostelefon Megvonási Tünetskála (OMT) pszichometriai mutatóinak elemzése és validálása hazai felnőtt populáción. A vizsgálat során 442, 18 éven felüli résztvevő adatait elemeztük. A két skála faktorszerkezetének feltárására exploratív faktoranalízist használtunk. Mindkét skála egyfaktoros struktúrát mutatott; a ROTAK a variancia 35%-át, az OMT kilenc iteme a variancia 59%-át magyarázta. Az okostelefonhasználat mértéke és a megvonási tünetek elôfordulása szignifikáns kapcsolatot mutatott az életkorral, ugyanakkor nemi különbségek nem voltak kimutathatók. Az adatok alapján a két skála megbízható eszköz a problémás okostelefon-használat szűrésére felnőttek körében. Problematic smartphone use became noteworthy, since these devices, besides their undeniable utility, also carry the risk of excessive usage, proving an adverse effect on health, performance and social relationships. The study aims to analyze and validate the psychometric indicators of the Brief Addiction to Smartphone Scale (BASS) and Hungarian Smartphone Deprivation Inventory (HSDI) among the 442 adult participants. The factorial structure of the two scales was assessed through explorative factor analysis. Both scales showed a one-factor structure; the BASS accounted for 35% of the variance, and the nine items of HSDI accounted for 59% of the variance. The degree of smartphone usage and the occurrence of the symptoms of withdrawal showed a significant correlation with age, but gender differences were not detectable. The two scales proved to be reliable tools in the screening of problematic smartphone use among adults. |
|
| Rövidített pókfóbia- és kígyófóbia-kérdőív vizsgálata magyar mintánExamination of shortened version of spider phobia and snake phobia questionnaire
on Hungarian sample | | EnglishMagyar |
| Szerző(k): Inhóf Orsolya, Arató Nikolett, Bandi Szabolcs A, Budai Tímea, Darnai Gergely, Zsidó András N |
Összefoglalás: Bevezetés: Az egyik leggyakrabban elôforduló mentális zavar a specifikus fóbia. Ezen belül is kiemelkedően magas az állatfóbiák, mint a pókoktól és a kígyóktól való félelem prevalenciája. Az irracionális félelmi reakciók esetén a viselkedés megváltozásán túl (például a helyzet elkerülése), sajátos agyi aktivitási mintázat is megfigyelhető. Az állatfóbiák, felismerésük esetén terápiás eljárással jól kezelhetôk. Ezért nagy igény van a fóbiák vizsgálatára alkalmas, megbízható kérdőívekre. Az erre a célra használható SNAQ-12 (12 tételes kígyófóbia-kérdôív) és SPQ-12 (12 tételes pókfóbia-kérdőív) megfelelô mutatókkal, s bemért klinikai határértékekkel rendelkeznek. Jelen kutatás célja a két kérdôív magyar nyelvû változatának vizsgálata.
Módszer és eredmények: A SNAQ-12 és SPQ-12 kérdôívek a vizsgált 1071 fős magyar minta alapján kiemelkedően jó pszichometriai mutatókkal rendelkeznek (Kígyófóbia-kérdőív: Cronbach-alfa=0,912. Pókfóbia-kérdôív: Cronbachalfa=0,909).
Következtetés: A kérdőívek alkalmasak a kígyóktól és pókoktól való félelem megbízható vizsgálatára, így jól használhatók a fóbiákkal kapcsolatos vizsgálatok, kutatások során, valamint elősegíthetik a klinikai munkát, a fóbiák felismerését és a terápia hatékonyságának ellenőrzését. Summary: Introduction: One of the most common mental disorders is the specific phobia. Within this, the prevalence of animal phobia, such as the fear from spiders and snakes, is very high. In case of irrational fears, beyond the change in behavior (for example avoidance of the situation), a specific brain activation pattern can also be observed. However, if animal phobia is detected, it can be treated through several different therapeutic methods. There is a great need for reliable questionnaires to examine the subtypes of animal phobia. The SNAQ-12 and SPQ-12 can be used for this purpose, furthermore these questionnaires have good psychometric properties and clinical cut-off scores. The aim of the present study is therefore to examine the psychometric properties of the two questionnaires’ Hungarian version.
Method and results: The SNAQ-12 (12 item long Snake Questionnaire, SNAQ) and the SPQ-12 (12 item long Spider Phobia Questionnaire), according to the measured sample (1071 Hungarian subject) have excellent psychometric properties (Snake Questionnaire: Cronbach alpha=0.912. Spider Questionnaire: Cronbach alpha=0.909), and are suitable for reliable testing of fear from snake and spider.
Conclusion: The questionnaires are useful in phobia related researches and studies and can promote the clinical work, to recognize phobias and to monitor the effectiveness of therapy. |
|
| A Védekezési Stílus Kérdőív (Defense Style Questionnaire, DSQ-40) faktorainak érvényessége és megbízhatóságaDefense Style Questionnaire (DSQ-40): factors, validity and reliability | | EnglishMagyar |
| Szerző(k): Martin László, Hargitai Rita, Hupuczi Ernő, Rózsa Sándor, Birkás Béla, Varga József, Tiringer István, Hartung István, Kállai János |
Összefoglalás: Bevezetés: Az énvédô mechanizmusok Sigmund és Anna Freud munkásságában gyökerező, tucatnyi tematikus irányzatot kibontakoztató empirikus kutatása a 20. század közepéig nyúlik vissza. Az azóta kidolgozott mérőeszközök között, a nemzetközi gyakorlatban legelterjedtebb eszköz – Védekezési Stílus Kérdőív (Defense Style Questionnaire) – rövidített változata vizsgálatát végeztük el, melyet eredetileg a DSM egyik újabb változatának VI. diagnosztikai faktoraként kívántak alkalmazni. A DSQ-40 kérdőív validitását több szinten elemeztük.
Módszerek: A szorongásosság, az elkerülő viselkedés, szkizotípiás személyiségvonások, valamint a DSM-5 személyiségzavar diagnosztikájára kidolgozott vonásmérő eljárásokat alkalmaztunk. A diszkrimináns validitás értékelésére az önbecsülés és az énállapot stabilitását mutató, az énre vonatkozó elképzelések egyértelműségét felmérô eljárásokat használtunk. A vizsgálatban 670 önkéntes, egészséges egyetemista vett részt.
Eredmények: A kérdőív belsô konzisztenciája megfelelő, továbbá az alkalmazott kérdőívek tanúsága szerint a validitásmutatók is kielégítik a várakozásokat. Érett, neurotikus és éretlen elhárítási formákat csoportosító faktorai a nemzetközi eredményekhez hasonlóan, alkalmasak az adaptív és inadaptív védekezésre beállítódó személyek azonosítására.
Következtetés: Magyar mintán végzett vizsgálataink eredményei szerint a DSQ-40 a védekezési stílus megbízható mérőeszköze. Summary: Introduction: Empirical research in defense mechanisms – a concept that stem from the work of Sigmund and Anna Freud and gave rise to a number of thematic approaches – dates back to the mid-20th century. From the psychometric measure instruments developed since that time, the present investigation was aimed to assess the short form of Defense Style Questionnaire that can be efficiently applied in clinical practice and that was supposed to be used as the sixth diagnostic factor of the new version of DSM. A multi-level validity analysis of DSQ-40 was carried out.
Methods: We applied trait assessing measures for anxiety, avoidant behavior, schizotypal traits and personality disorder diagnostic measures developed for DSM-5. To evaluate discriminant validity we applied instruments that assess the stability of self-esteem and the state of self and that can measure the clarity of self-representations. 670 healthy university students volunteered to participate in the investigation.
Results: Based on the applied questionnaires, it was revealed that its inner consistency and validity measures are adequate. Its factors that discriminate neurotic and immature defense styles can be applied to identify persons inclined to use either adaptive or maladaptive defense mechanisms. Our findings correspond to other international research results.
Conclusion: Our results attest that DSQ-40 is a reliable instrument to assess defense style. |
|
| A problémás internethasználat háttértényezőinek vizsgálata fiatalok körében: rizikó- és védőfaktorokStudy of the Background Variables of Problematic Internet Use Among Youth: Risk and Protective Factors | | EnglishMagyar |
| Szerző(k): Kiss Hedvig, Pikó Bettina |
Összefoglalás: Háttér és célkitűzés: Az elmúlt évtizedek rohamos technológiai fejlődése alapvető változásokat hozott az új nemzedékek életébe. Az internet és az „okoseszközök” központi szerephez jutottak mindennapjaikban. Számos előnyük mellett a lehetséges rizikófaktorok – melyek növelhetik a problémás internethasználat kialakulását – szakirodalma is kiterjedt, viszont a védőfaktorokkal kapcsolatosan igen hiányosak ismereteink. Tanulmányunk célja volt olyan változók felderítése a magyar fiatalok között, melyek védőfaktorként azonosíthatók a problémás internethasználat hátterében.
Módszer: Mintánk 249 fiatalt tartalmazott (62,2 % nő, 14–18 évesek, átlagéletkor: 22,5 év). Adatainkat online felületen (typeform.com) létrehozott kérdőívcsomagon keresztül vettük fel, melyben demográfiai adatok, online tevékenységgel és elérhetőséggel kapcsolatos kérdések, illetve további hat kérdőív – melyek a problémás internethasználattal, unalomra való hajlammal, élménykereséssel, flow-val, önkontrollal, önbecsüléssel és rezilienciával kapcsolatosak – kapott helyet.
Eredmények: Eredményeink alapján a nemi hovatartozás nem befolyásolta a problémás internethasználat mértékét, azonban az életkor igen (r=-0,223). Szignifikáns összefüggést találtunk a problémás internethasználat és a reziliencia (r=-0,274), az önkontroll (r=-0,283), az önbecsülés (r=-0,188), és az unalomra való hajlam (r=0,160) között. Stepwise regresszióanalízis által hat faktort azonosítottuk a jelenség hátterében: hétvégén folytatott online tevékenység (β=1,002), önkontroll (β=-0,309), reziliencia (β=-0,285), unalomra való hajlam (β=0,077), életkor (β=-0,388) és hétköznap folytatott online tevékenység (β=0,621).
Következtetések: Eredményeink arra hívják fel a figyelmet, hogy szükséges a jelenség hátterében található pszichológiai faktorok további vizsgálata. A prevencióban a hangsúlyt az önkontrollal, önbecsüléssel, rezilienciával kapcsolatos készségek fejlesztésére és erősítésére kell helyezni, illetve fontos az ingerszegénység és az unalom megelőzése céljából érdekes tevékenységek, feladatok keresése. Summary: Background and aims of the study: Increasing development of technology has changed the life of new generations in the last few decades. Internet and “smart devices” have become essential part of their everyday life. Beside its many benefits, extensive research has focused on potential risk factors that can increase an individual’s likelihood of problematic internet use. However, there is a lack of papers about protective factors. We aimed to detect psychological variables that can act as protection in the background of problematic internet use among Hungarian youth.
Method: The sample consisted of 249 youth (62.2% females, aged between 14 and 28 years, mean=22.5 years). Data were collected via internet using a self-reported online questionnaire hosted on typeform.com. It included demographic data; questions about daily hours of online activity and accessibility; and the Hungarian versions of eight scales about PIU, boredom proneness, sensation seeking, flow, self-control, self-esteem and resilience.
Results: Results indicate that age influences problematic internet use (r=-.223), but gender does not. Significant correlation was found between problematic internet use and resilience (r=-.274), self-control (r=-.283), self-esteem (r=-.188), and boredom proneness (r=.160). Using stepwise linear regression, six factors were detected in the background of problematic internet use: online activity on weekend (β=1.002), self-control (β=-.309), resilience, boredom proneness (β=.077), age (β=-.388), and online activity on weekdays (β=.621).
Conclusions: Our findings highlight a need for closer examination of psychological factors. Strengthening and developing psychological skills like self-control, self-esteem, resilience and finding exciting activities seem to be cardinal points in prevention. |
|
| A drogfogyasztókat fogadó első kapuk BudapestenThe first organisation to accept drug addicts in Budapest | | EnglishMagyar |
| Szerző(k): Erdélyi Ildikó |
|
|
| Polcmustra |
Reading Diary |
|
| Könyvismertetés |
Kuritárné Szabó Ildikó, Molnár Judit, Nagy Anikó (szerk:)
Trauma-eredetű disszociáció
Oriold és Társai Kiadó és Szolgáltató Kft,
Budapest, 2018. |
|
| Könyvismertetés |
Gerevich József:
Szerelmek, múzsák, szeretők - Teremtő vágyak 3.
Noran Libro Kiadó,
Budapest, 2018. |
|
| Megemlékezés |
Dr. Haraszti László
(Pécs, 1950. dec. 29 - Budapest, 2018. november 9.) |
|
| Útmutató a Psychiatria Hungarica szerzői számára |
|
|
