Lejárt a biztonsági időkorlát.
Ha az oldal űrlapot is tartalmaz, annak mentése csak érvényes bejelentkezéssel lehetséges.
A bejelentkezés érvényességének meghosszabbításához kérjük lépjen be!
Felhasználó név:
Jelszó:
 

 

 

A MAGYAR PSZICHIÁTRIAI TÁRSASÁG

A korábbi - a 2015. 05.26-án és a 2016. május 25-én elfogadott, - módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt

ALAPSZABÁLYA

(a 2015. 05. 26-án elfogadott módosítások dőlt betűkkel, a 2016. május 25-én elhatározott módosítások aláhúzott dőlt betűkkel kerültek megjelenítésre, illetve kinyomtatásra.)



I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK


l.§.

A Társaság neve: MAGYAR PSZICHIÁTRIAI TÁRSASÁG
- angolul: Hungarian Psychiatric Association
- franciául: Association Psychiatrique Hongroise
- németül: Ungarische Gesellschaft für Psychiatrie
- oroszul: Vengerszkoje Pszichiatricseszkoje Obscsesztvo
- spanyolul: Associacion de Psiquiatrias Hungaros
2.§.

/1/ A Társaság működési területe: Magyarország
/2/ A Társaság székhelye: 1021 Budapest, Hűvösvölgyi út 75/A
/3/ A Társaság alapítási éve: 1980
/4/ A Társaság pecsétje: Négyzetes bélyegző, körbeírva a Társaság neve, középen a Társaság emblémája, alul 1980.
/5/ A Társaság jelvénye: Négyzetben fehér alapon stilizált pszi betű, körülötte a Magyar Pszichiátriai Társaság 1980 felírat
3.§.

/1/ A Társaság jogállása: A társaság egyesületi formában működő önálló jogi személy, amely a tagok önálló társulásán alapuló szakmai-tudományos, koordinációs szakmai-érdekképviseleti szervezet.
/2/ A Társaságnak területi és szakmai szervezeti egységei vannak. A szervezeti egységek tevékenységüket a Társaság felügyelete és irányítása alatt fejtik ki. A Küldöttközgyűlés dönthet az egyes szervezeti egységei önálló jogi személlyé nyilvánításáról feltéve, hogy a szervezeti egység a Társaságtól elkülöníthető szervezettel és vagyonnal rendelkezik. Az önálló jogi személy szervezeti egységek szabályzatainak összhangban kell lennie a Társaság Alapszabályával és szabályzataival.
/3/ TÖRÖLVE
/4/ A Tásaság egészében tagja lehet hazai és nemzetközi szakmai szövetségeknek vagy társaságoknak, ill. szervezeti egységei vagy tagjai útján részt vehet azok tevékenységében.
/5/ A Társaság részt vesz a MOTESZ munkájában.
/6/ A Társaság működésének jelen alapszabályban nem szabályozott részletes szabályait az SZMSZ tartalmazza


II. A TÁRSASÁG CÉLJA ÉS TEVÉKENYSÉGE


4.§.

/1/ A Társaság célja:

  • a pszichiátria és társtudományok, a lelki egészségvédelem és határterületei fejlődésének elősegítése,

  • a tagok tudományos és etikai ismereteinek bővítése,

  • magas szintű ismeretterjesztés és részvétel a lakosság egészségnevelésében.

  • a magyar pszichiátria sokszínűségét, az elméleti és terápiás gyakorlati iskolák egymás-mellettiségét értéknek tekintve, azok összefogása

  • a pszichiátriában dolgozó különböző képzettségű szakemberek együttműködésének elősegítése

  • a pszichiátria és a határterületi tudományágak hazai és külföldi eredményeinek megismertetése, azok gyakorlati felhasználásának előmozdítása, a magyar kutatási eredmények minél szélesebb körű terjesztése belföldön és külföldön egyaránt

  • a pszichiátriát érintő szakmapolitikai döntésekben, azok előkészítésében való részvétel, tagjainak, szervezeti egységeinek, az egyes pszichiátriai intézményeknek szakmai érdekképviselete

  • tagjai szakmai fejlődésének és érvényesülésének elősegítése, különös tekintettel a fiatal szakemberekre

  • tagjainak, szervezeti egységeinek, a Társaság egészével való és egymás közötti kapcsolatainak elősegítése

  • a pszichiátria és határterületei, mint tudományok és szakmák, valamint az ezeket művelő személyek, szervezetek elismertségének, megbecsülésének, méltóságának erősítése, védelme


5.§.

/1/ A Társaság céljai érdekében különösen az alábbi tevékenységeket végzi:

  • tagjai számára oktató, továbbképző és tudományos összejöveteleket rendez,

  • tagjai szakmai célú külföldi utazását szakmailag, erkölcsileg és esetenként anyagilag támogatja, külföldi szakembereket hív meg, fogad, vendégül lát, illetve szakemberek cseréjét szervezi;

  • könyveket, jegyzeteket és szakfolyóiratokat ad ki;

  • internetes honlapot működtet

  • pályázatokat hirdet, jutalmakat tűz ki; ösztöndíjakat, emlékérmeket és pályadíjakat alapít;

  • a szakterületeit érintő szakmai, oktatási, továbbképzési és tudományos, szervezési, finanszírozási, jogi és etikai kérdésekben, saját kezdeményezésből és/vagy megkeresésre állást foglal;

  • kapcsolatot létesít és együttműködik nemzeti és nemzetközi szakmai szervezetekkel, segíti, összehangolja tagjai és szervezeti egységei ilyen irányú tevékenységét;

  • különös figyelmet fordít az ország határain kívül élő magyar szakemberekkel való kapcsolattartásra.

  • együttműködésre törekszik az egészségügyi hatóságokkal, a szakmai kollégiumokkal és a szakma országos hatáskörű intézményével, valamint a pszichiátriai betegek és hozzátartozóik érdekképviseleti szervezeteivel, civil és jogvédő szervezetekkel.

  • aktív média tevékenységet folytat

  • napra kész tagnyilvántartást vezet


/2/ A Társaság nem folytat politikai tevékenységet, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt, nem támogat politikai pártokat, nem állít, és nem ajánl politikai választáson sem országgyűlési, sem önkormányzati képviselőjelölteket, valamint az Európai Parlamentbe tagokat.
//3/ A Társaság nem zárja ki, hogy tagjain kívül más is részesülhessen szolgáltatásaiból, a Társaság szolgáltatásai a Társaság tagjain, munkavállalóin, önkéntesein kívül más személyek számára is hozzáférhetőek. A Társaság gazdasági-vállalkozási tevékenységet csak a jelen Alapszabályban meghatározott alapcél szerinti tevékenység megvalósítását nem veszélyeztetve végez, a gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt kizárólag a jelen Alapszabályban meghatározott tevékenységére fordítja.
/3/ A Társaság vagyonát céljának megfelelően használhatja, vagyonát nem oszthatja fel tagjai között, és a tagok részére nyereséget nem juttathat.
/4/ A Társaság minden érdeklődő számára nyitott, tevékenységét a nyilvánosság tájékoztatásával végzi, a Társaság Alapszabálya, mérlege és a jogszabályok által előírtak szerinti egyéb dokumentumai nyilvánosak. A Társaság hirdetményei és programja, a Társaság Titkárságán továbbá a Társaság honlapján az érdeklődők rendelkezésére áll.



III. A TÁRSASÁG TAGJAI, JOGAIK ÉS KÖTELEZETTSÉGEIK


6.§.

/1/ A Társaságba felvételüket kérhetik azok a természetes és jogi személyek, akik, illetve amelyek elfogadják a Társaság Alapszabályát, a Társaság célkitűzéseit magukévá teszik és részt kívánnak venni annak megvalósításában, továbbá tagdíjat fizetnek.

/2/ A társasági tagság formái:
a.) rendes tagság
b.) tiszteletbeli tagság
c.) pártoló tagság.

/3/ A Társaság rendes tagjává választható az a büntetlen előéletű, személy, aki a pszichiátriában, illetve annak társtudományaiban, határterületén tevékenykedik. A Társaság rendes tagja lehet az a nyilvántartásba bejegyzett jogi személy, amelynek működési területe a pszichiátria, annak társtudományai, vagy határterületei.
/4/ A Társaság rendes tagjává választást a jelölt a megfelelően kitöltött és aláírt belépési nyilatkozat benyújtásával kérelmezheti.
/5/ A belépési nyilatkozathoz a tagjelöltnek két (rendes vagy tiszteletbeli) tag írásbeli ajánlását kell megszereznie.
/6/ Az ajánlásokkal ellátott belépési nyilatkozatot a Társaság titkárságára kell benyújtani. A kérelmet a Főtitkár terjeszti az Elnökség elé, a Társaság rendes tagjává választásról az Elnökség egyszerű szótöbbséggel dönt.
/7/ A Társaság rendes tagjait egyenlő jogok illetik meg, és egyenlő kötelezettségek terhelik. A tag tagsági jogait személyesen gyakorolja. A Társaság rendes tagjai tudományos-szakmai kérdésekben függetlenek, a Társaság ilyen ügyekben elfoglalt álláspontja a rendes tagokat nem köti.
/8/ A Társaság rendes tagjainak jogai:
a.) részt vehetnek a Társaság küldöttközgyűlésén,
b.) szavazati jogot gyakorolhatnak a küldöttgyűlésen, szavazhatnak a küldött személyére,
c.) tanácskozási, indítványozási jogot gyakorolhatnak a küldöttközgyűlésen;
d.) választhatnak és bármely társasági tisztségre megválaszthatók, feltéve, ha személyükben nem áll fenn összeférhetetlenségi és/vagy kizáró ok.
e.) jogosultak részt venni a Társaság rendezvényein (előadásokon, konferenciákon, vitákon), azokon előadást tarthatnak,
f.) a Társaság megbízásából részt vehetnek hazai és külföldi tudományos szakmai rendezvényeken (értekezleteken, konferenciákon, kongresszusokon). A hivatalos minőségben kiküldötteknek a Társaság álláspontját kell képviselniük,
g.) igénybe vehetik a Társaság által nyújtott kedvezményeket,
h.) a testületi szervek és bizottságok vezetőitől, valamint a tisztségviselőktől tájékoztatást kaphatnak,
i.) a Társaság elnöksége által meghatározott feltételek szerint igénybe vehetik a Társaság szolgáltatásait, anyagi eszközeit, felszerelését, berendezéseit;
j.) a Társaság időszakos Tájékoztatója és honlapja útján folyamatos tájékoztatást kapjanak a Társaság munkájáról, azzal kapcsolatosan véleményüket a Társaság honlapján kifejtsék;
k.) jogosultak megismerni a Társaság Alapszabályát, a Társaság működésével kapcsolatos valamennyi szabályzatot, az elnökség és vezetőség, a működő bizottságok tagjainak nevét és elérhetőségét;
l.) javaslatot tehetnek a kiemelkedő munkát végző társasági tagok részére jutalom, díj odaítélésére.
/9/ A Társaság rendes tagjainak kötelességei:
a.) kötelesek megtartani az Alapszabály és egyéb társasági szabályzatok rendelkezéseit, illetőleg a Társaság szerveinek határozatait;
b.) kötelesek teljesíteni a Társaság tevékenységével kapcsolatosan önként elvállalt feladataikat, és tőlük elvárható módon elősegíteni a Társaság célkitűzéseinek megvalósítását;
c.) kötelesek a tagdíjat késedelem nélkül befizetni.

/10/ A Társaság tiszteletbeli tagja lehet az a magánszemély, akit a Társaság tevékenységi köréhez tartozó tudományágak valamelyikében kifejtett különösen kiemelkedő értékű munkásságát a tiszteletbeli taggá választással a Társaság elismeri.
/11/ A tiszteletbeli tag felvételét bármelyik tag illetve a Díjbizottság javasolhatja. A Díjbizottság írásbeli megkeresésére a tiszteletbeli tag írásban nyilatkozik a tiszteletbeli tagság elfogadásáról. A tiszteletbeli tag felvételéről, az elfogadást követően a Díjbizottság és az Elnökség együttes előterjesztése alapján a Küldöttközgyűlés dönt.
/12/ A Társaság érdekében hosszabb időn át kiemelkedő tevékenységet kifejtett személyek tiszteletbeli tisztségre választhatók. A tiszteletbeli tisztségre történő megválasztásról a Vezetőség előterjesztése alapján a Küldöttközgyűlés dönt.
/13/ A tiszteletbeli tagok tagdíjat nem fizetnek.
/14/ A Társaság pártoló tagja lehet az a természetes, illetve jogi személy, aki, illetőleg amely készségét fejezi ki a Társaság tevékenységének rendszeres és folyamatos támogatására. A pártoló tagság további feltétele az, hogy a pártoló tagságát kérő a Társaság céljait elfogadja, tevékenységét erkölcsileg és anyagilag is támogassa. A pártoló tag a Küldöttközgyűlés által megállapított vagyoni hozzájárulás (tagdíj) megfizetésére köteles. A jogi személy pártoló tag jogait törvényes képviselője útján gyakorolja.
/15/ A pártoló tag felvételéről a pártoló tagnak az Elnökséghez címzett írásbeli kérelme alapján, az Elnökség előterjesztése alapján a Küldöttközgyűlés dönt.
/16/ A tiszteletbeli tag és a pártoló tag a Társaság szerveinek ülésén tanácskozási joggal vehet részt, javaslatokat tehet, véleményt nyilváníthat a Társaság, illetve annak szerveinek működésével kapcsolatos kérdésekben. A tiszteletbeli és a pártoló tag vezető tisztségviselővé nem választható.
/17/ A tiszteletbeli tag és a pártoló tag tagsági jogviszonya megszűnik:
a) lemondással a lemondó nyilatkozatnak a Társasághoz történő beérkezés napjának hatályával;
b) a tag fegyelmi határozattal történő kizárásával a 7. § /1/ b) pontjában foglalt eljárást követően;
c) a természetes személy halálával, vagy a pártoló tag jogi személy jogutód nélküli megszűnésével;
d) abban az esetben, ha a pártoló tag a vagyoni hozzájárulást nem teljesíti a 7. § /1/ c) pontja szerinti eljárást követően - felmondással.


7.§.

/1/ A tagsági viszony megszűnik:
a.) a tag kilépésével, azzal, hogy a kilépési szándékot a Titkárságra benyújtva, az Elnökséghez címezve kell írásban bejelenteni. Az írásbeli bejelentésnek a Társasághoz történő érkezésének napjának hatályával a Főtitkár törli a kilépési nyilatkozatot írásban bejelentő rendes tagot a rendes tagok névsorából.
b.) tag fegyelmi határozattal történő kizárásával, azzal, hogy a fegyelmi eljárást az Etikai Bizottság folytatja le a 21. § /5/-/7/ pontjaiban meghatározott eljárási rend szerint. Ki kell zárni a Társaságból azt a tagot, aki az Alapszabály rendelkezéseit súlyosan sérti, vagy a Közgyűlés határozatát súlyosan vagy ismételten sértő magatartást tanúsít, aki hivatásához méltatlan vagy súlyosan etikátlan magatartást tanúsít, vagy a Társaság céljainak megvalósítását veszélyezteti.
c.) A Társaság a tag egyesületi tagságát jogosult felmondani, ha a tag a tagdíjbefizetést egy éven túl elmulasztja. Ebben az esetben az Elnökség a tagot írásban 90 határidő megjelölésével felszólítja a tagot a meg nem fizetett tagdíj befizetésére. Az Elnökség előterjesztése alapján a 90 napos határidő eredménytelen elteltét követően megtartásra kerülő Küldöttközgyűlés dönt a tagsági jogviszony felmondásáról. Ebben az esetben a tagsági jogviszony megszűnésének napja a Küldöttközgyűlés határozatának időpontja.
d) a tag halálával, vagy a jogi személy tag jogutód nélküli megszűnésével.




IV. A TÁRSASÁG SZERVEZETEI, SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE


8.§.

/1/ A Társaság tagozati szervezeti egységei a tagozatok, amelyek egy adott földrajzi területen élő és a területen tevékenykedő tagok összessége. A Társaság a szomszédos országok területén élő tagjait tagozatként tartja nyilván. A nyolc tagozat:
1. Budapest
2. Közép-Magyarország /Fejér, Nógrád és Pest megye/
3. Délkelet-Magyarország /Bács-Kiskun, Békés, Csongrád, és Jász - Nagykun- Szolnok- megye/
4. Délnyugat-Magyarország /Baranya, Somogy, Tolna és Zala megye/ (Pannónia Pszichiátriai Egyesület)/
5. Nyugat-Magyarország /Győr-Moson-Sopron, Komárom-Esztergom, Vas és Veszprém megye/
6. Kelet-Magyarország /Hajdú-Bihar, Borsod-Abaúj-Zemplén, Heves és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye/
7. Szlovákiai
8. Romániai
A tagozatot a tagozat tagjai által megválasztott 3 tagú Tagozati Elnökség vezeti. A tagozatok működésének részletes szabályait a Társaság Szervezeti-és Működési Szabályzata tartalmazza.
/2/ A Társaság szakmai szervezeti egységei a szekciók, amelyek egy-egy speciális szakterülettel foglalkoznak. A Társaság szekciókat hozhat létre, amelyek nem önálló jogi személyek, de működésük kiterjedhet Magyarország egész területére.
/3/ (2) Új szekció létrehozásának együttes feltétele:
– tíz rendes tag írásba foglalt nyilatkozata, amely szerint egy adott speciális szakterületen új szekcióban kívánnak működni;
– a Társaság Alapszabályával összhangban álló működési rend kialakítása;
– a Küldöttközgyűlés hozzájárulása a szekció megalakításához.
/4/ A szekciók az Alapszabálynak megfelelő önálló tevékenységet folytatnak, és saját, az Alapszabálynak megfelelő működési szabályzatot is kialakíthatnak. A szekció vezetőjét, a szekciótitkárt a szekció tagjai maguk közül választják meg. Éves munkatervek alapján végzik munkájukat, amelyről a Küldöttközgyűlésnek évenként beszámolnak.
(4) A Küldöttközgyűlés a nem működő, ill. az Alapszabálynak nem megfelelően működő szekciót felfüggesztheti, és 12 hónapos határidő megjelölése mellett felszólíthatja, hogy az Alapszabálynak megfelelő működési rendet állítsa helyre. Amennyiben 12 hónap elteltével az Alapszabálynak megfelelő működés nem áll helyre, a Küldöttközgyűlés külön határozatával a szekciót megszünteti.




V. A KÜLDÖTTKÖZGYŰLÉS


(a továbbiakban: Kkgy.)
9.§.

/1/ A Küldöttközgyűlés (a továbbiakban: Kkgy) a Társaság legfőbb döntéshozó szerve. A küldöttközgyűlés a Társaság székhelyétől eltérő helyszínre is összehívható.
/2/ A Kkgy-n a rendes és a tiszteletbeli és a pártoló tagok személyesen, a jogi személy tagok törvényes képviselőjük, vagy a tag által teljes bizonyítóerejű magánokiratban meghatalmazott személy útján vehetnek részt. Szavazati, indítványozási joga csak a küldötteknek van.
/3/ A Kkgy rendes és rendkívüli lehet.
/4/ Rendes Kkgy-t a Társaság szükség szerint, de legalább évente egyszer tart. Rendkívüli közgyűlést kell összehívni a küldöttek legalább egyharmada, illetve a rendes tagok legalább 10%-a által aláírt kérelemre, melyben megjelölik az összehívás okát és célját.
/5/ A Kkgy. helyét, idejét, valamint a javasolt tárgysorozatot az elnökség javaslata alapján a vezetőség hagyja jóvá, és azt a főtitkár legalább 30 nappal a kitűzött időpont előtt írásos meghívó formájában közli a küldöttekkel.
/6/ A meghívónak tartalmaznia kell a Kkgy. és a szavazatképtelenség miatt megismétlendő Kkgy. helyét és idejét, a napirendi javaslatot és a 14. § (2) bekezdés szerinti figyelmeztetést.
/7/ A meghívót a Társaság honlapján is közzé kell tenni.
/8/ Határozatképes a Kkgy., ha azon a szavazásra jogosultaknak több mint a fele jelen van.
/9/ Ha a szabályszerűen összehívott Kkgy. nem volt határozatképes, az ugyanezen napirenddel legkorábban 30 perccel, legkésőbb 30 napon belüli időpontra összehívott Kkgy. határozatképes a megjelentek számától függetlenül.

A küldöttek


10.§.

/1/ A küldötteket a tagok köréből létszámarányosan 4 évre választják meg a tagozati régiók (tagozatok) küldöttválasztó gyűlésein. Küldöttek megválasztásuktól az önálló jogi személy szervezeti egységek elnökei és a szekciók elnökei.
Az adott terület egyesületi tagjainak létszámarányát az elnökség 4 évente a tagozati Küldöttválasztó Gyűlések lebonyolítását megelőző 60 nappal állapítja meg. A létszámarány megállapításánál az arányosság elvére figyelemmel az Elnökség egyes tagozatok, szekciók összevonását írhatja elő.

/2/ A küldötteket a tagozatok tagjainak gyűlése (Tagozati Küldöttválasztó Gyűlés) titkos, írásbeli szavazással választja meg. A Tagozati Küldöttválasztó Gyűlésen a tagot az írásban teljes bizonyítóerejű magánokirati formában meghatalmazott személy is képviselheti.

/3/ A tagozati küldöttválasztó gyűlésre a meghívót a Társaság és a Tagozat honlapján teszi közzé legkésőbb a Tagozati Küldöttválasztó Gyűlés napja előtti 15. naptári napon. Amennyiben a tagsági viszony a meghívó közzétételét követően jön létre, az új belépő tagnak a rá irányadó tagozati küldöttválasztó gyűlés meghívóját is át kell adni.

/4/ A tagozati meghívóban közlésre kerül a tagozati küldöttválasztó gyűlés helye és ideje, továbbá a gyűlés határozatképtelensége miatt megismételt gyűlés helye és ideje, valamint a lebonyolítás főbb szabályai.

/5/ A tagozati küldöttválasztó gyűlésen jelenléti ívet kell felvenni. A tagozati küldöttválasztó gyűlés akkor határozatképes, ha a küldöttválasztási területhez tartozó tagok 50 %-a + 1 tag jelen van. A gyűlés lebonyolítására és megtartására egyebekben a 12. § /5/ bekezdésében foglaltak az irányadóak.

/6/ A megismételt tagozati küldöttválasztó gyűlés az eredeti tagozati küldöttválasztó gyűlés kezdő időpontját követően, ugyanazon a napon, legkorábban egy órával későbbi időpontra, legkésőbb 8 napon belül hívható össze. A megismételt tagozati küldöttválasztó gyűlés a meghívóban szereplő napirendi pontokkal, azonos napirenddel hívható össze. A megismételt tagozati küldöttválasztó gyűlésen az eredeti napirendi pontokban lehet határozatot hozni.
A megismételt tagozati küldöttválasztó gyűlés a megjelent tagok számától függetlenül határozatképes.
/7/ A küldött visszahívása és a helyébe új küldött választása miatt összehívásra kerülő tagozati küldöttválasztó gyűlés lebonyolítására ugyanezeket az eljárási szabályokat kell alkalmazni.
/8/ A Tagozati Küldöttválasztó Gyűlés lebonyolításának megszervezése a Tagozat Elnökségének a feladata.
/9/ Küldöttnek a tagozat bármelyik tagja jelölhető. Az adott küldöttválasztási területhez tartozó bármelyik tag jogosult küldöttjelöltet jelölni. A tag jogosult több személyt is küldöttnek jelölni. A jelölő lap a Tagozat, vagy a Társaság honlapjáról tölthető le, ill. kérelemre a Társaság postai úton megküldi az azt igénylő tag részére. A küldöttjelölt a jelölő lapon aláírásával nyilatkozik a jelölés elfogadásáról. Küldöttnek jelölhető a 13. § /2/ pontja alapján megválasztott Jelölő Bizottság által javasolt tag is.
A jelölés akkor érvényes, ha a jelölőlap legkésőbb az adott Tagozati Küldöttválasztó Gyűlés szavazási eljárásának megkezdéséig a Tagozat Elnöke részére aláírva átadásra kerül. A beérkezett érvényes jelölések alapján a küldöttjelöltekről a Tagozati Küldöttválasztó Gyűlés helyszínén listát kell készíteni.
/10./ A tagozatok, illetve a területek küldöttje az a 10. § (1) bekezdése alapján az Elnökség által előzetesen meghatározott számú küldöttjelölt lesz, akik az adott tagozati küldöttválasztó gyűlésen titkos szavazással, a leadott érvényes szavazatok közül – csökkenő szavazatszámmal – a legtöbb szavazatot kapta. A küldöttek megbízatása a megválasztásukat követő első Küldöttgyűlés napjától kezdődően 4 évre szól. A tagozati küldöttválasztó gyűlésen felvett jegyzőkönyvet, a küldöttek névsorával, személyi adataival a levezető elnök 3 munkanapon belül megküldi a Társaság Elnökségének.

11.§.

/1/ A Kkgy-t az Elnökség hívja össze.
/2/ A Kkgy-re szóló meghívót a küldöttek részére a kitűzött időpont előtt legalább 30 nappal, írásban, postai vagy igazolt elektronikus kézbesítés útján meg kell küldeni, és meg kell jelölni benne a Kkgy. helyét, időpontját és napirendjét, valamint a határozatképtelenség esetén a megismételt Kkgy. időpontját, azzal a figyelmeztetéssel, hogy a 9. § /9/ pontjában foglaltak szerint megismételt Kkgy. a megjelent küldöttek számára tekintet nélkül határozatképes. A meghívót a Társaság honlapján közzéteszi. Az egyes napirendekhez kapcsolódó írásbeli előterjesztéseket az Elnök legkésőbb a közgyűlést megelőző 15 napon belül küldi meg a küldötték részére a fentiekben leírtak szerint. A közgyűlési meghívó kézbesítéséről vagy közzétételétől számított 15 napon belül a tagok, a Társaság szervei a napirend kiegészítését kérhetik, a kiegészítés indokának megjelölése mellett.
A napirend kiegészítésének tárgyában a közgyűlést összehívó szerv, vagy személy jogosult dönteni. Ha a napirend kiegészítése iránti kérelemről a közgyűlést összehívó szerv, vagy személy nem dönt, vagy azt elutasítja, a közgyűlés a napirend elfogadásáról szóló határozat meghozatalát megelőzően külön dönt a napirend kiegészítésének tárgyában. Ezen túlmenően a napirenden nem szereplő, vagy az ülésen felvetett kérdésben csak akkor hozható határozat, ha minden küldött jelen van.
/3/ Az Elnök, illetőleg a Főtitkár köteles a Kkgy-t összehívni a szükséges intézkedések megtétele céljából, ha
a) a Társaság vagyona az esedékes tartozásokat nem fedezi;
b) a Társaság előreláthatólag nem lesz képes a tartozásokat esedékességkor teljesíteni; vagy
c) a Társaság céljainak elérése veszélybe került.

Az a)-c) pontok miatt összehívott Kkgy-n a küldöttek kötelesek az összehívásra okot adó körülmény megszüntetése érdekében intézkedést tenni vagy a Társaság megszüntetéséről dönteni.

/4/ A Kkgy-t össze kell hívni, ha azt a Bíróság elrendeli.

/5/ A Kkgy-t az Felügyelőbizottság írásbeli indítványára – az indítvány Titkárságra történt benyújtását követő harminc napon belül – össze kell hívni. E határidő eredménytelen eltelte esetén a közgyűlés összehívására az Felügyelőbizottság Elnöke is jogosult.

12.§.

/1/ A Kkgy határozatképes, ha azon a küldötteknek több mint fele jelen van. Ha az egyébként szabályszerűen összehívott Kkgy a megjelent küldötteknek az előírtnál alacsonyabb száma miatt határozatképtelen, a legkésőbb 30 napon belüli időpontra ugyanazon napirenddel új Kkgy-t kell kitűzni, amely a megjelent küldöttek számára tekintet nélkül határozatképes.
/2/ A Kkgy-n az Elnök, akadályoztatása esetén a Leendő Elnök, mindkettőjük akadályoztatása esetén a Volt Elnök elnököl.
/3/ A Kkgy- n a küldöttek kétharmados többséggel az előre megküldött napirendben nem szereplő indítványok napirendre tűzését határozhatják el.
/4/
a. A Kkgy határozatait általában nyílt szavazással, egyszerű többséggel hozza. Szavazategyenlőség esetén a határozati javaslatot elvetettnek kell tekinteni és azt ismételten a következő KKgy-en meg kell tárgyalni.

Ha egy küldött valamely napirendi kérdésben összeférhetetlenség miatt nem szavazhat, őt az adott határozat meghozatalánál a határozatképesség megállapítása során figyelmen kívül kell hagyni.

b. A Társaság Alapszabályának módosításához a jelen lévő küldöttek háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges.
c. A Társaság céljának módosításához, a Társaság tulajdonában álló székház értékesítéséhez és a Társaság megszűnéséről szóló döntéshez a küldöttek háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges.
d. Titkos szavazást rendelhet el a Kkgy a levezető Elnök előterjesztésére vagy a küldöttek egyharmadának kezdeményezésére. Személyi kérdésekben a szavazás minden esetben titkosan történik.
A Kkgy megnyitása után a jegyzőkönyv hitelesítőinek felkérésével egyidejűleg kerül sor egy három küldöttből álló Szavazatszámláló Bizottság megválasztására, amely bizottság feladata a közgyűlésen leadott szavazatok megszámlálása és a szavazás eredményének közlése a levezető elnökkel. A szavazás eredményét a közgyűlésen a levezető elnök hirdeti ki.
/5/ A Kkgy-ről jegyzőkönyvet kell felvenni, amelyet a levezető elnök, a jegyzőkönyv vezetője és a levezető elnök által felkért két küldött hitelesít. A jegyzőkönyv elkészítéséről, szerkesztéséről és nyilvántartásáról a Társaság Titkársága gondoskodik. A jegyzőkönyvben rögzíteni kell az előterjesztéseket, a javaslatokat, a felszólalások lényegét, a szavazásra feltett kérdéseket, a szavazás módját és eredményét (a döntést támogatók és ellenzők számarányát), valamint a hozott határozatok, állásfoglalások és javaslatok szó szerinti szövegét, időpontját és hatályát.
/6/ A Kkgy határozatát, a Kkgy által elfogadott beszámolókat a döntést követő 30 napon belül nyilvánosságra kell hozni a Társaság internetes honlapjának belső felületén. A Kkgy határozatai a Társaság Titkárságán megtekinthetőek, továbbá a Társaság internetes honlapján, a tagok számára nyilvános oldalon kerülnek megjelenítésre. A Kkgy határozatát az érintettekkel írásban – akár postai, akár elektronikus levél útján - igazolható módon közölni kell.


13.§.

/1/ A Kkgy hatásköre:
a.) megválasztja, illetve visszahívja a Társaság vezetőségének választott tagjait, a Felügyelőbizottság tagjait,
b.) megválasztja, visszahívja a Társaság Elnökségét: a leendő Elnököt, az Etikai Bizottság, a Díj Bizottság, a Külügyi Bizottság elnökeit, a 3 (három) Alelnököt, és a Kincstárnokot, dönt az Elnökségi tagok esetleges díjazásának mértértékéről;
c.) határoz az Elnökség által előterjesztett fontos, a Társaságot érintő ügyekben és kialakítja a Társaság álláspontját az aktuális kérdésekben, melyet a testületi szervek és tisztségviselők kötelesek végrehajtani és képviselni;
d.) jóváhagyja, illetve módosítja az Alapszabályt, illetőleg a Társaság egyéb szabályzatait;
e.) dönt az ügyintéző és képviseleti szervek éves beszámolójának elfogadásáról;
f.) meghatározza a következő naptári évre esedékes tagdíjak mértékét
g.) elbírálja az Etikai Bizottság kizárást kimondó határozata ellen benyújtott fellebbezést
h.) tárgyalja a tagok által előterjesztett indítványokat
i.) az Elnökség javaslata alapján dönt a tiszteletbeli tagságra és a pártoló tagságra jelölt személyek megválasztása ügyében,
j.) dönt az éves költségvetés, illetve az előző évről szóló számviteli beszámoló és a közhasznúsági melléklet, az Elnökségnek a Társaság vagyoni helyzetéről szóló – beszámolójának elfogadásáról;
k.) dönt a Társaság megszűnésének, egyesülésének és szétválásának kimondásáról,
l.) dönt az olyan szerződés megkötésének jóváhagyásáról, amelyet a Társaság vezető tisztségviselőjével, az felügyelőbizottság tagjával vagy ezek hozzátartozójával köt;
m.) dönt a jelenlegi és korábbi egyesületi tagok, a vezető tisztségviselők, felügyelőbizottsági tagok vagy más társasági szervek tagjai elleni kártérítési igények érvényesítéséről;
n.) a Társaság megszűnésének elhatározása esetén kijelöli a végelszámolót.
o.) dönt mindazon kérdésekben, amelyet az Alapszabály, a Kkgy vagy jogszabály hatáskörébe utal, vagy az Elnökség döntésre elé terjeszt.
/2/ Az /1/ bekezdés a.) pontjában meghatározott választások előkészítésére a Kkgy jelölőbizottságot küld ki, melynek személyi összetételére a Kkgy-n jelenlévő tagok és tisztségviselők tehetnek javaslatot.
/3/ A Kkgy-nek kell elfogadnia az elmúlt évről szóló beszámolót, amelynek legalább a következőket kell tartalmaznia:
- a számviteli beszámolót,
- a vagyon felhasználásával kapcsolatos kimutatást,
- a cél szerinti juttatások kimutatását,
- a vezető tisztségviselőknek nyújtott juttatások mértékét,
- a központi költségvetési szervtől, vagy bármely állami, valamint önkormányzati szervtől kapott támogatás mértékét.



VI. VEZETŐSÉG


14.§.

/1/ Két Kkgy. közötti időszakban a Társaság életében, mint tanácsadó, véleményező testület vesz részt.
/2/ A vezetőség tagjait részben a Kkgy. választja négy naptári évre, részben a Társaság szervezeti egységei delegálják meghatározott időtartamra.
15.§.

A vezetőség hatáskörébe tartoznak:

  1. TÖRÖLVE

  2. Állást foglal a Társaság egészét érintő bármely - nem a Kkgy. kizárólagos hatáskörébe tartozó - kérdésben.

  3. A kincstárnok előterjesztése alapján a Kkgy. elé terjesztés előtt megtárgyalja és véleményezi a Társaság éves költségvetését és az annak végrehajtásáról szó beszámolót.

  4. Megtárgyalja az Elnökség éves beszámolóját.

  5. Véleményt mond szervezeti egységek létrehozásáról, koordinálja és ellenőrzi ezek működését.

  6. Véleményezi és javaslatot tehet a szakfolyóiratok felelős szerkesztői tisztének pályázat vagy felkérés útján történő betöltéséről.

  7. Nyomon kíséri/ ellenőrzi a Kkgy. határozatainak végrehajtását.

  8. Megvitatja a Kkgy. elé kerülő előterjesztéseket és állást foglal ezekről.

  9. A tisztújító Kkgy-t megelőző évben az elnökség javaslatára jelölőbizottságot hagy jóvá.

  10. Véleményezi a Társaság hazai és nemzetközi szervezetekbe küldött képviselőit.

  11. A Díjbizottság javaslata alapján állást foglal a Társaság díjainak odaítéléséről.

  12. TÖRÖLVE


16.§.

/1/ A vezetőség szükség szerint, de évente legalább kétszer tart ülést. Az ülés összehívásáról az elnökség gondoskodik a főtitkár és a titkárság útján. A meghívót és a napirendet legalább 30 nappal a kitűzött időpont előtt a vezetőség tagjai részére meg kell küldeni. Az előterjesztések szövegét elektronikus módon legalább 15 nappal korábban meg kell küldeni
A meghívó tartalmára egyebekben a 13. §. megfelelően irányadó.
/2/ A vezetőség határozatképes, ha ülésén a tagoknak több mint a fele jelen van.
/3/ A határozatképesség hiánya miatt a legkorábban 30 perccel, legkésőbb 30 napon belüli időpontra azonos napirenddel összehívott vezetőség a jelenlévők számától függetlenül határozatképes.
/4/ A vezetőség határozatait nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. Szavazategyenlőség esetén a határozathozatalt meg kell ismételni, vagy a döntést elvetettnek kell tekinteni. Személyi kérdésekben a vezetőség titkosan szavaz. A vezetőség bármely tagjának javaslatára a vezetőség bármely kérdésben többségi szavazással elhatározhatja a titkos szavazást.


VII. AZ ELNÖKSÉG


17.§.

/1/ A társaság ügyvezető szerve a 10 tagból álló Elnökség. Az Elnökség tagjai a Társaság vezető tisztségviselői.
Az Elnökség tagjai: a Kkgy. által 2 évre választott elnök, a megválasztott elnök és a volt elnök, a Kincstárnok, a Díj-, az Etikai-, a Külügyi bizottságok elnökei, a három alelnök. Az alelnökök megbízatása 2 évre szól, mely hosszabbítható.

Az Elnökség tanácskozási joggal rendelkező tagjai a tiszteletbeli elnökök, az elnök és a főtitkár által felkért főtitkár helyettesek, orvos titkárok és a titkárságvezető.

/2/ Két Kkgy. közötti időszakban a Társaság működését az elnökség irányítja. Munkájáról tájékoztatja a vezetőséget és beszámol a Kkgy-nek.
/3/ Az Elnökség évente legalább két ülést tart, melyet az Elnök, akadályoztatása esetén a leendő, illetve a volt elnök a napirend közlésével írásban hív össze és vezet le. Az elnökségi ülés határozatképes, ha a szavazati joggal rendelkező elnökségi tagoknak több, mint a fele jelen van. Határozatait nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. Szavazategyenlőség esetén a határozathozatalt meg kell ismételni, vagy a döntést elvetettnek kell tekinteni.
/4/ Az Elnökség határozatai a Társaság székhelyén a tagok számára megtekinthetők, továbbá a Társaság internetes honlapjának belső felületén kerülnek megjelenítésre. Az Elnökség határozatait az érintettekkel írásban – akár postai, akár elektronikus levél útján - igazolható módon közölni kell.
/5/ Az Elnökség tevékenységét éves munkaterv alapján végzi, üléseiről jegyzőkönyvet készít, amelyet az Elnök, akadályoztatása esetén a leendő, illetve a volt elnök, illetve a Főtitkár aláírásán felül két elnökségi tag hitelesít. Az Elnökség üléséről készült jegyzőkönyvek, illetve az Elnökség határozatainak nyilvántartása a Titkárság feladata.
/6/ Az Elnökség feladatai:
a) a Társaság napi ügyeinek vitele, az ügyvezetés hatáskörébe tartozó ügyekben a döntések meghozatala;
b) a beszámolók előkészítése és azoknak a Küldöttközgyűlés elé terjesztése;
c) az éves költségvetés elkészítése, elfogadása és annak a Küldöttközgyűlés elé terjesztése;
d) a társaság vagyonának kezelése, a vagyon felhasználására és befektetésére vonatkozó, a Küldöttközgyűlés hatáskörébe nem tartozó döntések meghozatala és végrehajtása;
e) a Társaság jogszabály és az alapszabály szerinti szervei megalakításának és a tisztségviselők megválasztatásának előkészítése;
f) a Küldöttközgyűlés összehívása, a tagság és a Társaság szerveinek értesítése;
g) az Elnökség által összehívott közgyűlés napirendi pontjainak meghatározása;
h) részvétel a közgyűlésen és válaszadás a társasággal kapcsolatos kérdésekre;
i) a Társaságot érintő megszűnési ok fennállásának mindenkori vizsgálata és annak bekövetkezte esetén az e törvényben előírt intézkedések megtétele;
j) dönt a rendes tag felvételéről,
k) a Társaság működőképességének fenntartása, és a fenyegető fizetésképtelenség esetén a hitelezők érdekeinek szem előtt tartásával a szükséges intézkedések meghozatala, illetve kezdeményezése.
l) ellátja a jogszabály, az Alapszabály és más dokumentumok által a hatáskörébe utalt egyéb feladatokat




A VEZETŐ TISZTSÉGVISELŐKRE VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK


18.§.

/1/ A vezető tisztségviselő az ügyvezetési tevékenységét a társaság érdekének megfelelően, személyesen köteles ellátni. A vezető tisztségviselői megbízás a megválasztott személy által történő elfogadással jön létre.
/2/ Vezető tisztségviselő az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták.
/3/ Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól nem mentesült.
/4/ Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit e foglalkozástól jogerősen eltiltottak. Akit valamely foglalkozástól jogerős bírói ítélettel eltiltottak, az eltiltás hatálya alatt az ítéletben megjelölt tevékenységet folytató jogi személy vezető tisztségviselője nem lehet.
/5/ Az eltiltást kimondó határozatban megszabott időtartamig nem lehet vezető tisztségviselő az, akit eltiltottak a vezető tisztségviselői tevékenységtől.

/6/ Megszűnik a vezető tisztségviselői megbízatás
a) határozott idejű megbízatás esetén a megbízás időtartamának lejártával;
b) megszüntető feltételhez kötött megbízatás esetén a feltétel bekövetkezésével;
c) visszahívással;
d) lemondással;
e) a vezető tisztségviselő halálával vagy jogutód nélküli megszűnésével;
f) a vezető tisztségviselő cselekvőképességének a tevékenysége ellátásához szükséges körben történő korlátozásával;
g) a vezető tisztségviselővel szembeni kizáró vagy összeférhetetlenségi ok bekövetkeztével.
/7/ A vezető tisztségviselő megbízatásáról az Elnökséghez címzett nyilatkozattal bármikor lemondhat.



VIII. A FELÜGYELŐ BIZOTTSÁG


19.§.

/1/ A Társaság szerveinek, valamint a jogszabályok, az Alapszabály és a társasági határozatok végrehajtása, ellenőrzése végett 4 évre a Kkgy három tagból álló Felügyelőbizottságot választ, melynek vezetője a tagjai közül megválasztott elnök.

/2/ A felügyelőbizottság tagja az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták. Nem lehet a felügyelőbizottság tagja, akivel szemben a vezető tisztségviselőkre vonatkozó kizáró ok áll fenn, továbbá aki, vagy akinek a hozzátartozója a Társaság vezető tisztségviselője. A felügyelőbizottság tagjai nem tölthetnek be a Társaságban egyéb tisztséget, nem lehetnek a Társaság más szervének tagjai.
/3/ A felügyelőbizottsági tagság megszűnésére a vezető tisztségviselői megbízatás megszűnésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni, azzal, hogy a felügyelőbizottsági tag lemondó nyilatkozatát az Elnöknek címezi.
/4/ A bizottság a Társaság elkülönült felügyeleti szerve. Közvetlen felügyeletét a Kkgy gyakorolja, tevékenységéért a Kkgy-nek felelős. A Felügyelőbizottság tagjai a testület munkájában személyesen kötelesek részt venni, az ügyvezetéstől függetlenek, tevékenységük során nem utasíthatók.
/5/ A bizottság az általa elkészített és a Kkgy által jóváhagyott működési szabályzat szerint működik.
/6/ A bizottság a pénzkezelési szabályzatban meghatározott módon és időközönként ellenőrzi a társaság gazdasági működését.
/7/ A bizottság ellenőrzi a Társaság jogszerű működését. Tevékenysége során a vezető tisztségviselőktől jelentést, tájékoztatást vagy felvilágosítást kérhet, a Társaság könyveibe és irataiba betekinthet, azokat megvizsgálhatja.
/8/ A bizottság köteles az intézkedésre jogosult döntéshozó szervet vagy ügyintéző és képviseleti szervet tájékoztatni és annak összehívását kezdeményezni, ha tudomást szerez arról, hogy a Társaság működése során olyan jogszabálysértés történt, amelynek megszüntetése vagy következményeinek elhárítása, illetve enyhítése az intézkedésre jogosult döntéshozó szerv vagy ügyintéző és képviseleti szerv döntését teszi szükségessé.
/9/ A bizottság megállapításai és javaslatai alapján a Társaság illetékes szerve köteles az intézkedéseket megtenni, annak végrehajtását ellenőrizni és minderről a bizottságot értesíteni.
/10/ A Felügyelő Bizottság elnöke a Küldöttközgyűlésnek tartozik beszámolási kötelezettséggel.




IX. ETIKAI BIZOTTSÁG


20.§.

/1/ Az Etikai Bizottság (EB) a Kkgy. által 4 évre választott elnökből és az elnök javaslata alapján a vezetőség által véleményezett, az elnökség által jóváhagyott 4 tagból áll.
/2/ A bizottság a Kkgy. által jóváhagyott működési szabályzat szerint működik.
/3/ Kidolgozza és rendszeresen korszerűsíti a Társaság Etikai Kódexét.
/4/ A Társaság vezető szerveinek megbízása alapján konkrét kérdésekben állást foglal, ügyeket vizsgál és vizsgálatának eredményéről a megbízó testületet tájékoztatja.
/5/ A tag jogszabályt, a Társaság alapszabályát vagy közgyűlési határozatát súlyosan vagy ismételten sértő magatartása esetén az EB – bármelyik tag vagy egyesületi szerv kezdeményezésére - a taggal szemben kizárási eljárást folytathat le.
/6/ A Bizottság a kizárásra vonatkozó eljárást az Elnökség írásbeli indítványa alapján hozza meg. A Bizottság az eljárás során az írásbeli indítvány kézhezvételt követő 30 napon belül köteles a tagot meghallgatni, a meghallgatásról jegyzőkönyvet kell felvenni. A Bizottság döntését a tag meghallgatását követő 15 napon belül hozza meg.
/7/ A tag kizárását kimondó határozatot írásba kell foglalni és indokolással kell ellátni; az indokolásnak tartalmaznia kell a kizárás alapjául szolgáló tényeket és bizonyítékokat, továbbá a jogorvoslati lehetőségről való tájékoztatást. A kizáró határozatot a taggal postai úton, tértivevényes levél útján, írásban kell közölni. A határozat ellen a kézhezvételtől számított 15 napon belül fellebbezni lehet. A fellebbezésről érdemben a 13. § /1/ f.) pontja alapján a fellebbezés kézhezvételét követően megtartott első közgyűlés hoz határozatot.



X.DÍJ BIZOTTSÁG


21.§

/1/ A Díjbizottság (DB) a Kkgy által 4 évre választott elnökből és az elnök javaslata alapján a vezetőség által véleményezett, az elnökség által jóváhagyott 4 tagból áll.
/2/ A Bizottság a tagság, az elnökség javaslatainak figyelembevételével javaslatokat és indoklást készít a Társaság díjainak odaítélésére és a tiszteletbeli tagok, elnöki különdíjak indoklására.
/3/ A DB javaslatait az elnökség jóváhagyásával terjeszti tudomásulvétel céljából a vezetőség elé.
/4/ A Bizottság elnöke a díjátadásokban közreműködik.
/5/ Új díj alapítása esetén a DB közreműködik a díj feltételeinek kidolgozásában.
/6/ A DB tagjára vonatkozó javaslat esetén az elnökség az előterjesztő.



XI. JOGI BIZOTTSÁG


22. §

/1/ A Jogi Bizottság (JB) az elnökség által meghatározott, a vezetőség által jóváhagyott szempontok alapján 2 éves határozott időtartamra felkért, az Elnök által kinevezett elnökből és a bizottság elnöke által javasolt, az elnökség által jóváhagyott két tagból áll.
/2/ A bizottság az általa elkészített és az elnökség által jóváhagyott működési szabályzat szerint működik.
/3/ A bizottság éves munkaterv valamint az elnökség által meghatározott konkrét feladatok munkatervbe vételével végzi munkáját.
/4/ A társaság vezető szervei megbízása alapján konkrét és a társaságot érintő jogi kérdésekben állást foglal, ügyeket vizsgál, javaslatokat dolgoz ki.
/5/ Közreműködik a Társaság szerződéseinek előkészítésében, megkötésében és a szerződésekkel kapcsolatos más jogi munkát igénylő feladatokban.
/6/ Részt vesz a Társaság belső szabályzatainak elkészítésében, véleményt nyilvánít azok jogszabályokkal való összehangolásával kapcsolatban.
/7/ Részt vesz a Társaság feladatkörét érintő közigazgatási egyeztetéseken.
/8/ Részt vesz a szakmai- és egyéb társadalmi szervezetekkel folytatott együttműködés feltételeinek kidolgozásában, az ezekkel a szervezetekkel folytatott egyeztetéseken.
/9/ Jogszabály alkotási kezdeményezést javasol a Társaság feladatkörét, így különösen a pszichiátriát és a forenzikus pszichiátriát érintő területeken.



XII. KÜLÜGYI BIZOTTSÁG


23. §

/1/ A külügyi bizottság (KB) a Kkgy által 4 évre megválasztott elnökből és a KB elnöke által javasolt, az elnökség által jóváhagyott 2 tagból áll.
/2/ A bizottság az általa elkészített és az elnökség által jóváhagyott működési szabályzat szerint működik.
/3/ A bizottság éves munkaterv valamint az elnökség által meghatározott konkrét feladatok munkatervbe vételével végzi munkáját.
/4/ A társaság vezető szervei megbízása alapján konkrét és a társaságot érintő nemzetközi kérdésekben állást foglal, ügyeket vizsgál, javaslatokat dolgoz ki.
/5/ Közreműködik a Társaság külföldi partnereivel való együttműködési szerződések előkészítésében, megkötésében és azok végrehajtásában.
/6/ Folyamatos kapcsolatot tart fenn a WPA, EPA vezető testületeivel, vezető tisztségviselőivel.
/7/ Javaslatot tesz külföldi kongresszusokon való részvételt támogató pályázatok kiírására, részt vesz azok elbírálásában.



XIII. AZ ELNÖK


24. §

/1/ A Társaság elnökét a Kkgy két naptári évre választja meg.
/2/ A Társaság elnökének hatásköre:
a/ képviseli a Társaságot, képviseleti joga önálló.
b/ vezeti a Kkgy-t, a vezetőség, az elnökség üléseit;
c/ az elnökség két ülése közötti időszakban – szükség esetén és a lehetőségekhez mérten az Elnökség tagjainak véleményét elektronikus módon kikérve – intézkedik a halaszthatatlan ügyekben;
d/ gondoskodik a hatályos jogszabályok, a Társaságra vonatkozó rendelkezések, a Társaság alapszabályának és egyéb szabályzatainak betartásáról, a vezető szervek határozatainak végrehajtásáról, ennek érdekében ellenőrzi a tisztségviselők, a Társaság szervezeteinek és szervezeti egységeinek működését, tapasztalatairól tájékoztatja az elnökséget és az adott kérdéskörben döntésre jogosult testületet, utóbbinak javaslatot tesz a szükséges változtatásokra;
e/ ellátja a szakfolyóiratok szerkesztőbizottságának elnöki tisztét.
f/ A Kkgy. számára éves elnöki beszámolót készít, a melyet 30 nappal korábban a Honlap belső felületén közzé tesz, és amelyhez a Kkgy. során szóbeli kiegészítést tehet.
h/ ellátja az Alapszabály és más dokumentumok által a hatáskörébe utalt egyéb feladatokat

/2/ Az elnököt akadályoztatása, lemondása vagy halála esetén a leendő elnök, annak akadályoztatása esetén a volt elnök helyettesíti.



A FŐTITKÁR


25. §

/1/ A Főtitkári tisztséget az Elnökség által kiírt és hozzá benyújtott pályázat útján kell betölteni legfeljebb 2 évre szóló határozott időre. A pályázó személyét az Elnök előterjesztése alapján az Elnökség hagyja jóvá.

/2/ A Főtitkár munkáját megbízási jogviszony keretében látja el.


/3/ A Főtitkár feladat- és hatásköre:
a/ irányítja a Társaság operatív munkáját;
b/ előkészíti a vezetőségi és elnökségi ülések napirendjére tűzött ügyeket,
c/ irányítja és ellenőrzi a titkárságot;
d/ a Társaság alkalmazottai tekintetében - az elnökkel előzetesen egyeztetve - gyakorolja a munkáltatói jogokat;
e/ a főtitkár feladatait akadályoztatása esetén a főtitkár helyettesek végzik;
h/ Az elnök és vezető testületek iránymutatása alapján irányítja Társaság mindennapi gazdasági tevékenységét
i/ ellátja az Alapszabály és más dokumentumok által a hatáskörébe utalt egyéb feladatokat.
j/ évente a Kkgy számára éves főtitkári beszámolót készít, melyet 30 nappal a közgyűlés előtt a küldötteknek megküld és a honlap belső felületén nyilvánossá tesz. A beszámolóhoz a Kkgy-n szóbeli kiegészítéseket tehet.



A KINCSTÁRNOK


26.§

/1/ A kincstárnok a Társaság pénzkezelési szabályzatában foglaltak szerint gondoskodik a Társaság vagyonának jogszerű és hatékony kezeléséről, a követelések érvényesítéséről, a kiadások teljesítéséről, a pénzkészlet előírás szerinti kezeléséről. A Kkgy. számára éves kincstárnoki beszámolót készít, amelyet 30 nappal korábban a Honlap belső felületén közzé tesz, és amelyhez a Kkgy. során szóbeli kiegészítést tehet. A Kincstárnok megbízatása a megválasztás napjától négy évre szól. A mandátum lejárta után a kincstárnok a tisztségre több alkalommal újraválasztható.
/2/ A Kincstárnok feladat- és hatásköre
a.) évenként elszámolás készítése a Kkgy számára a Társaság gazdálkodásáról, melynek elfogadásánál a Kkgy dönt
b.) ellenőrzi a Társaság gazdasági működését és pénzügyi tevékenységét. Ennek során az Elnöktől és a Főtitkártól jelentést, tájékoztatást vagy felvilágosítást kérhet, a Társaság könyveibe és irataiba betekinthet, azokat megvizsgálhatja
c.) a Társaság pénzkezelésének és számviteli tevékenységének rendszeres (legalább félévenkénti) vizsgálata, erről jelentés készítése az Elnökség részére
d.) pénzügyi szabálytalanság észlelése esetén annak késedelem nélküli jelentése az Elnökség részére
/3/ A Kincstárnok köteles az intézkedésre jogosult döntéshozó szervet, tájékoztatni és annak összehívását kezdeményezni, ha tudomást szerez arról, hogy
a) a Társaság működése során olyan jogszabálysértés, vagy a Társaság érdekeit egyébként súlyosan sértő esemény (mulasztás) történt, amelynek megszüntetése vagy következményeinek elhárítása, illetve enyhítése az intézkedésre jogosult döntéshozó szerv vagy ügyintéző és képviseleti szerv döntését teszi szükségessé;
b) a vezető tisztségviselők felelősségét megalapozó tény merült fel.
/4/ Az intézkedésre jogosult döntéshozó, ügyintéző, illetve képviseleti szervet a Kincstárnok indítványára annak megtételéről számított harminc napon belül össze kell hívni. E határidő eredménytelen eltelte esetén megfelelő szerv összehívására a Kincstárnok is jogosult.
/5/ A Kincstárnok megállapításai és javaslatai alapján a Társaság illetékes szerve köteles a megfelelő intézkedéseket megtenni, azok végrehajtását ellenőrizni és minderről a Kincstárnokot értesíteni. A Kincstárnok tevékenysége során a felügyelőbizottsággal együttműködik.
/6/ A Kincstárnok megbízatása ideje alatt a Társaságban más tisztséget nem tölthet be.



XIV. A TÁRSASÁG TITKÁRSÁGA


27. §

/1/ A Társaság működésével kapcsolatos napi teendőket a titkárság végzi a főtitkár irányításával.
/2/ A titkárság alkalmazottai felett a munkáltatói jogokat a főtitkár gyakorolja az elnökkel egyetértésben.
/3/ A titkárság operatív munkájának szervezése, irányítása, a titkársági munkatársak feladatainak meghatározása a titkárságvezető feladata.
/4/ A titkárság feladatai:
a.) a tagok névjegyzékének vezetése, a szükséges személyi adatok (pl. lakcímek) nyilvántartása
b.) a vezető testületi szervek üléseinek előkészítése: meghívók, vitaanyagok összeállítása, sokszorosítása, kiküldése a társaság működéséhez szükséges szervezési, gazdálkodási, döntés előkészítő munka segítése,
c.) az ügyviteli feladatok ellátása.
d.) a Társaság irattárának kezelése, a dokumentumok és egyéb iratanyagok rendszerezett tárolása és nyilvántartása
e.) a Társaság levelezésének lebonyolítása, érkező és kimenő levelek iktatása
f.) a titkárságvezető gondoskodik a megfelelő meghívók szakszerű elkészítéséről és kiküldéséről.



XV. ÖSSZEFÉRHETETLENSÉGI SZABÁLYOK


28. §

/1/ A döntéshozó szerv, valamint az ügyintéző, képviseleti, vagy egyéb testületi szerv határozathozatalában nem vehet részt az a személy aki, vagy akinek közeli hozzátartozója a határozat alapján:

a) akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy a jogi személy terhére másfajta előnyben részesít;
b) akivel a határozat szerint szerződést kell kötni;
c) aki ellen a határozat alapján pert kell indítani;
d) akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki a jogi személynek nem tagja vagy alapítója;
e) aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll; vagy
f) aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben.

/2/ Nem minősül előnynek a Társaság cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve az egyesület által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatás
/3/ Ha az érintett személy valamely napirendi kérdésben nem szavazhat, őt az adott határozat meghozatalánál a határozatképesség megállapítása során figyelmen kívül kell hagyni.




XVI. A TÁRSASÁG GAZDÁLKODÁSA


29.§

/1/ A Társaság nem nyereségelvű. Anyagi eszközeit az Alapszabályban rögzített célokra fordítja. A társadalmi szervezetekre vonatkozó szabályok szerint gazdálkodik.
A Társaság vagyona a bevételeiből, a rendelkezésre álló ingatlanból, ingóságokból, valamint egyéb eszközökből áll.
(2) A Társaság bevételei:
a.) tagdíjak
b.) a jogi személy tagok átutalásai
c.) a Társaság rendezvényeinek bevételei
d.) kiadványokban közzétett hirdetések bevételei
e.) költségvetési támogatás
f.) pályázat útján, valamint egyedi döntéssel kapott költségvetési támogatás
g.) az Európai Unió költségvetéséből, vagy más államtól, nemzetközi szervezettől kapott támogatás
h.) egyéb bevétel.
(3) A Társaság rendes tagjai évenként tagdíjat fizetnek, melynek mértékét a Kkgy állapítja meg.


30.§


A Társaság pénzeszközeinek felhasználása
(1) A Társaság pénzeszközeinek célszerű felhasználására éves költségvetést készít. A következő évre szóló költségvetést és az előző év gazdálkodásáról szóló beszámolót a Kincstárnok terjeszti a Közgyűlés elé jóváhagyás végett.
(2) A Társaság pénzeszközei a következő célokra használhatók fel:
a.) a társasági tagok kongresszusi részvételének támogatása
b.) tudományos dolgozatok kiadása
c.) külföldi vendégek utazási/tartózkodási költségeinek fedezése
d.) működési költségek fedezése
e.) jutalomdíjak fedezése
f.) a Társaság rendezvényeinek támogatása
g.) a nemzetközi tudományos társaságok tagsági díjainak fedezése
h.) a Psychiatria Hungarica (PH) kiadása
i.) az a.)–g.) pont alá nem tartozó egyéb költségek
/4/ A Társaság gazdálkodását a Kincstárnok és az Felügyelőbizottság ellenőrzi.



31.§


(1) A Társaság gazdálkodása:
a.) A Társaság éves költségvetés alapján gazdálkodik, amelyet a Kkgy hagy jóvá.
b.) A Társaság cél szerinti tevékenységéből származó bevételeit és ráfordításait elkülönítetten kell nyilvántartani.
c.) A Társaság gazdasági-vállalkozási tevékenységet csak céljai és feladatai megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve végezhet.
d.) A Társaság gazdálkodása során elért eredményt nem osztja fel, azt az Alapszabályban meghatározott tevékenységre fordítja.
e.) A Társaság tisztségviselői a Társaság érdekében kifejtett munkájukért tiszteletdíjat és költségtérítést kaphatnak. Az Elnökség ezen döntéseiről a Kkgy-t tájékoztatni köteles.
f.) A Társaság a vezető tisztségviselőt, a támogatót, az önkéntest, valamint e személyek közeli hozzátartozóját - a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető szolgáltatások, illetve az egyesület által tagjának a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő juttatások kivételével - cél szerinti juttatásban nem részesítheti.
g.) A Társaság csak olyan módon vehet fel hitelt és vállalhat kötelezettséget, amely nem veszélyezteti az alapcél szerinti tevékenységének ellátását és működésének fenntartását.
h.) A Kkgy és az Elnökség feladata a működőképesség fenntartása és a fenyegető fizetésképtelenség esetén a hitelezők érdekeinek szem előtt tartásával a szükséges intézkedések meghozatala, illetve kezdeményezése.




XVII. A TÁRSASÁG RÉSZVÉTELE NEMZETKÖZI TUDOMÁNYOS SZERVEZETEKBEN


32.§


(1) A Társaságnak a nemzetközi szövetségek közgyűlésein résztvevő képviselőit az Elnökség jelöli ki.
(2) A nemzetközi tudományos szervezetekkel a folyamatos kapcsolattartást a Külügyi Bizottság, az elnök és a főtitkár biztosítja.



XVIII. A TÁRSASÁG FELÜGYELETE


33.§


A Társaság működése felett az ügyészség - az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvényben, valamint a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvényben meghatározott eltérésekkel - az ügyészségről szóló törvény rendelkezései szerint törvényességi ellenőrzést gyakorol.



XIX. A TÁRSASÁG MEGSZŰNÉSE


34.§


1/ A Társaság más jogi személlyé nem alakulhat át, csak egyesülettel egyesülhet, és csak egyesületekre válhat szét.

/2/A Társaság jogutód nélküli megszűnésének általános esetein túl megszűnik, ha
a) a társaság megvalósította célját vagy a társaság céljának megvalósítása lehetetlenné vált, és új célt nem határoztak meg; vagy
b) a Társaság tagjainak száma hat hónapon keresztül nem éri el a tíz főt.
/3/ A Társaság jogutód nélküli megszűnése esetén a hitelezők követeléseinek kiegyenlítése után fennmaradó vagyont az alapszabályban meghatározott, a Társaság céljával megegyező vagy hasonló cél megvalósítására létrejött közhasznú szervezetnek kell átadni. A nyilvántartó bíróság jogszabályban meghatározott szervezetnek juttatja a vagyont, ha az alapszabály nem tartalmaz rendelkezést a Társaság vagyonáról, vagy ha az alapszabályban megjelölt közhasznú szervezet a vagyont nem fogadja el, vagy azt nem szerezheti meg.



XX. VEGYES ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK


35.§


Jelen Alapszabály a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény előírásainak megfelelően került módosításra. Azokban a kérdésekben, amelyekről az Alapszabály nem rendelkezik, az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény, valamint a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény rendelkezései az irányadóak.


Igazolom, hogy a fenti alapszabály egységes szerkezetbe foglalt hatályos szövege megfelel az alapszabály módosítások alapján hatályos tartalmának.


Budapest, 2016. május 25.

Dr. Molnár Károly
a Küldöttközgyűlés elnöke


Dr. Purebl György
a Társaság megválasztott elnöke



Igazolom, hogy a fenti alapszabály egységes szerkezetbe foglalt hatályos szövege megfelel az alapszabály módosítások alapján hatályos tartalmának.


A fenti okiratot 2016. május 25. napján ellenjegyeztem.

Dr. Török Ágnes
ügyvéd




Fiatal Pszichiáterek Szekciója - beszámoló

Forrás: hapt.hu

Ahogy a tavalyi MPT Vándorgyűlésen is megjelentünk egy önálló szekcióval - kerekasztal-beszélgetés -, idén sem volt ez másképp. Ez alkalommal egy fórumot

További hírek

Legfrissebb kongresszusok

    További rendezvények
    Kérem várjon...
    Kongresszusok listája
    • H
    • K
    • Sze
    • Cs
    • P
    • Szo
    • V
    •  
    •  
    •  
    •  
    •  
    • 1
    • 2
    • 10
    • 11
    • 12
    • 13
    • 14
    • 15
    • 16

    Hasznos linkek
    Tegye a Web-rendszert a kedvencek közé, így egy kattintással elérheti!
    Javasoljuk, hogy az oldalt a könnyebb rendszeres elérhetőség érdekében tegye a "kedvencek" közé. [ Kattintson ide ]
    Kongresszusi hírek

    MEGHÍVÓ - A Magyar Pszichoanalitikus Egyesület XXIV. konferenciájára2017.04.21.

    Kedves Kollégák!

    Felhívjuk figyelmüket a Magyar Pszichoanalitikus Egyesület "A tükör másik oldalán" címmel 2017. október

    FENS Regional Meeting2017.04.20.

    Dear Colleague!

    We cordially invite you to the Federation of Neuroscience Societies Regional Meeting (FENS FRM) organized by the Hungarian Neuroscience

    A Pszichoterápia folyóirat 13. konferenciája2017.03.21.

    SORSOK FORDÍTÁSA - A pszichoterápia és tanácsadás hatása

     

    Időpont: 2017. május 12-13.

    Helyszín:

    Magyar Neuroradiológiai Társaság XXV. Jubileumi Kongresszusa és Továbbképző Kurzusa2017.03.13.

    Időpont: 2017. november 9-11.

    Helyszín: Visegrád, Thermál Hotel Superior****

    További hírek