MAGYAR KARDIOLÓGUSOK TÁRSASÁGA

A krónikus stressz nemcsak a mentális állapotunkra van hatással, hanem komoly fizikai következményei is lehetnek. Tudományos kutatások igazolják, hogy a tartós stressz gyulladásos folyamatokat indíthat el a szervezetben, amelyek hozzájárulhatnak a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásához. De hogyan alakul ki ez a folyamat, és mit tehetünk ellene? Nézzük meg a tudományos hátteret érthetően!

Forradalmasíthatja egy új, mesterséges intelligencia (AI) alapú kutatás a szívbetegségek diagnosztizálását és megelőzését. Ez óriási előrelépés lenne, mivel a szív- és érrendszeri betegségek évente több mint 17 millió ember életét követelik világszerte, ezzel az egyik legnagyobb egészségügyi kihívást jelentik. A pontos kockázati tényezők meghatározása és a korai felismerés létfontosságú a megelőzésben.

Egy világra szóló orvosi áttörés keretében genetikailag módosított sertésszívet ültettek be egy beteg testébe a Marylandi Egyetem Orvosi Központjában, és a páciens még majdnem 6 hetet élt a xenotranszplantáció után és ez idő alatt sokat volt a családjával. A történelmi beavatkozásról szóló tudományos közlemény most jelent meg. Ez a xenotranszplantáció a világon másodszor valósult meg, és új távlatokat nyitott a szervhiány kezelésében. A beteg, aki maga is kutatólaborban dolgozott, tudatos döntésével a tudomány fejlődését is segítette.

Nem támasztják alá tudományos vizsgálatok a „szuperélelmiszernek” kikiáltott alapanyagok egészségügyi előnyeit. Azt viszont mérések igazolják, hogy a messziről érkezett zöldségben, gyümölcsben általában több a vegyszermaradvány – hívja fel a figyelmet Szabó Adrienn, a Semmelweis Egyetem Sebészeti, Transzplantációs és Gasztroenterológiai Klinika dietetikusa, aki könyvet is írt a témában. Az egészséges étkezés kulcsa szakmai álláspontja szerint sokkal inkább a változatos, színes étrendben rejlik.

A sportolás fitten tart és csökkenti bizonyos betegségek, például a cukorbetegség és a szívbetegség kockázatát. Azonban sokáig nem volt világos, hogy pontosan hogyan járul hozzá a mozgás az egészségesebb élethez.

Idén harmincadik alkalommal rendezik meg a Debreceni Kardiológiai Napokat. A Debreceni Egyetemen csütörtökön kezdődött szakmai tanácskozáson a szakemberek megvitatják a koszorúér-betegségek, a szívelégtelenség, a szívritmuszavarok mellett a társbetegségek, például a magas vérnyomás, az elhízás, a cukorbetegség és a vesebetegség diagnosztikai és terápiás újdonságait. A jubileum alkalmat kínál arra is, hogy a résztvevők visszatekintsenek a kardiológia három évtizedes fejlődésére.

A vérnyomás mérése évszázadok óta foglalkoztatja a tudósokat, kutatókat és orvosokat. A 19. század végén Scipione Riva-Rocci alkotta meg a noninvazív vérnyomásmérésre szolgáló műszerét, melynek alapelvei ma is használatosak. Azóta a technika fejlődése lehetővé tette az automata oszcillometriás műszerek alkalmazását, és felfedeztük a 24 órás vérnyomásmérés klinikai előnyeit is.

Bár az alább olvasható történetek némelyike laikusoknak talán nehezebben érthető, de már csupán azért is érdemes végigfutni őket, hogy lássuk: elképesztő mennyiségű felfedezés segíti a mai kardiológusok munkáját és a betegek kezelését, gyógyulását!

Az eszközfejlesztések kiemelt jelentőségűek, hiszen továbbra is igen jelentős számú a poszt-COVID szindrómás kardiológiai beteg is.

Ezt a kvízt időseknek és fiataloknak egyaránt ajánljuk, akik szeretnének egészséges életmóddal vigyázni a szívükre. A feladatsor legvégén természetesen megtalálják a helyes válaszokat is!