A kéthegyű szívbillentyű (orvosi nevén mitralis billentyű) elégtelensége, a vitorlák nem megfelelő záródása jelentősen megterheli a tüdő keringését és hozzájárul a tüdővizenyő felszaporodásához, amely fulladással járó, súlyos kórképhez vezethet. Az ebben az esetben szükséges eljárást, egészen a legutóbbi időkig, csak óriási megterheléssel és kockázattal járó, nyitott szívműtéttel lehetett megvalósítani - írta meg az egyetemi honlapra Lévai Ferenc.
„A MitraClip® eszköz segítségével, a mellkas megnyitása nélkül, katéteres úton szüntettük meg a rendellenességet. Az SZTE technológiai fejlesztéseinek köszönhetően, a combhajlati visszér felől a szív bal pitvarába juttatott eszközzel, folyamatos szívultrahangos ellenőrzés mellett, a mitralis billentyű két, rosszul záródó vitorláját összefogtuk, így csökkentve, illetve megszüntetve a kamrából a pitvar felé kórosan visszaáramló vér mennyiségét” – ismertette az eljárást Dr. Ruzsa Zoltán, a Szegedi Tudományegyetem Invazív Kardiológiai Részlegének vezető főorvosa, aki Dr. Jambrik Zoltánnal közösen, idén tavasszal már a második ilyen műtétet hajtotta végre. A szegedi orvosi csapatot Prof. Dr. Gellér László, és Dr. Apor Astrid, a Semmelweis Egyetem orvosai segítették tapasztalatukkal az intervenció során.
Mitrális billentyű: a szív bal pitvarából a bal kamra felé történő egyirányú véráramlást biztosító billentyű. Magyarul kéthegyű billentyűnek hívják, mert két hártyás vitorlája van.
A beavatkozás után a mitralis billentyű súlyos fokú elégtelensége megszűnik, így a beteg ezt követően jobban terhelhető lesz, a jelentős fulladást előidéző tüdővizenyő fenyegetése nagymértékben csökken. Hasonló beavatkozást korábban Magyarországon mindössze három helyen (Semmelweis Egyetem, Gottsegen György Országos Kardiológiai és Vaszkuláris központ, Debreceni Egyetem) végeztek.
„A technológia fejlődésével egyre több olyan szívbetegség katéteres úton történő gyógyítására nyílik mód, amely miatt korábban nyitott szívműtétet kellett végezni. Az aorta billentyű szűkületének katéteres kezelése már a mindennapi rutin része a Szegedi Tudományegyetemen, míg a kéthegyű billentyűn végzett perkután beavatkozások esetszáma a közelmúltban kezdett növekedni világszinten. Hangsúlyozandó, hogy a katéteres technikák alkalmazása nem minden betegnél és szívbetegség esetén lehetséges, annak kiválasztása jelentős tapasztalatot igénylő, orvosi feladat” – ismertette Prof. Dr. Varga Albert, tanszékvezető egyetemi tanár, az SZTE Belgyógyászati Klinika Kardiológiai Centrumának vezetője.
– Bár a kezelés maga drágább, hosszú távot nézve mégis megéri MitraClip® beültetése a mellkas megnyitása nélkül – kommentálta a beavatkozást a Magyar Kardiológusok Társaságának ismeretterjesztő oldala, a Szívderítő számára Prof. dr. Gellér László. – Az egyik ok, hogy a nyitott szívműtétek után járó több napos intenzív ellátás helyett ebben az esetben maximum csupán 1 napos intenzíves felügyelet kell, és a páciens a kórházból is sokkal hamarabb hazaengedhető – ezek mind-mind csökkentik a társadalombiztosítási költségeket. Ha azt is hozzátesszük, hogy ezen beavatkozás után a rehabilitációs terápia is sokkal egyszerűbb és olcsóbb, kevesebb gyógyszert kell szedni és a beteg számára is egyszerűbb módon, akkor látható, hogy ez a terápia könnyebben tartható, a betegegyüttműködés könnyebben fenntartható. Ha aktív korú a páciens, akkor előny, hogy a munkájába is hamarabb vissza tud állni, ezzel csökkentve a táppénzes napok számát, növelve viszont a gazdasági termelékenységet, az utógondozás pedig minimális, akkor egyértelmű, hogy hosszú távon ez a beavatkozás költséghatékonynak mondható.
– A család számára is megvan a haszna a katéteres eljárásnak – tette hozzá a szakember. – Ez a minimálinvazív beavatkozás sokkal kevésbé megterhelő a beteg számára, így hamarabb lehet látni a sikerét, olyannyira, hogy már ébredés után érzékelhető a beavatkozás eredménye a beteg közérzetének javulásában. Ébredés után már zökkenőmentes a kommunikáció, ráadásul ez a műtét lehetőséget nyújt az idősebb, sérülékenyebb, rosszabb állapotban lévő (de a billentyűbetegségük miatt erre alkalmas) betegek ellátására is, akiknél a nyitott szívműtétnek már túl nagy lenne a kockázata. Tény ugyanakkor, hogy a beavatkozáshoz az intervenciós és az aneszteziológus szakma szoros együttműködése kell – tehát nagyon hatékony munkát igényel az előkészítéstől a műtét utáni rehabilitációig.
