MAGYAR KARDIOLÓGUSOK TÁRSASÁGA

Az evészavar miatti halálozások nagy részét valamilyen kardiológiai szövődmény okozza. De hogyan?

"Szélütés", "gutaütés", "a szél érte": századok óta velünk élő szavak, az agyi vérkeringési zavar szinonimái. Ki ne hallott volna arról a betegségről, melyet a köznyelv - válogatás és különbségtétel nélkül - "agyvérzésnek" nevez? Szinte mindegyikünk rokonságában volt vagy van valaki, aki ebben a betegségben szenvedett.

Az új eljárások lényegét Prof. Dr. Gellér László kardiológus, Magyar Kardiológusok Társaságának leendő elnöke foglalta össze a Szívderítő számára. A videó alatt szöveges magyarázatot is kapunk az eljárások megértéséhez.

Hazánkban 45-50 ezer ember kap évente szélütést, közülük minden harmadik beteg azonnal, minden hatodik pedig egy hónapon belül meghal. A statisztikai adatok szerint a szélütést túlélők 48 százaléka féloldali  bénulásban, 12–18 százalék beszédzavarban szenved, 22 százalék járásképtelen, 24–53 százalék részben vagy teljesen mások segítségére szorul, 32 százaléka pedig depresszióval küzd. Mint sok más esetben is, ennél a betegségnél is a megelőzés a legbiztosabb megoldás.

Az influenza többszörösére növeli az infarktus veszélyét, illetve megnő a súlyos szövődmények kockázata is. A szívbetegséggel élőknek ezért most is érdemes kérni a háziorvostól az ingyenes vakcinát! Erre bíztatnak a kardiológusok és a tüdőgyógyászok is.

Több kardiológus is ott volt, amikor Scherer Péter színészt újra kellett éleszteni. Győrfi Pál, a Mentőszolgálat szóvivője adta az instrukciókat, Dr. Kovács Enikő, a Magyar Resuscitatios Társaság elnöke végezte a szívmasszázst, dr. Zima Endre kardiológus (a laikus újraélesztés tanításának kiemelkedő alakja) kezelte a laikusok által is használható félautomata defibrillátort, a Magyar Kardiológusok Társaságának elnöke és főtitkára pedig kommentálta az eseményeket. Mindezt videón mutatjuk!

A szív- és érrendszeri betegségek (CVD) okozzák a legtöbb halált. Mindemellett számos lehetőségünk van csökkenteni a kockázatát annak, hogy ezek az állapotok kialakuljanak. Sőt sokféle kezelés vehető igénybe, ha már kialakult a betegség.

Ha valaki összeesik, megáll a szíve és légzése, még visszahozható a halálból. Ilyenkor a beteg szíve olyan gyorsan és rendszertelenül ver, hogy nem képes vért pumpálni az agyba. A szívverések előállításáért felelős elektromos hálózat „romlik el”, az élethez szükséges szívritmus felborul, kamrafibrilláció alakul ki. Ahhoz, hogy az illetőnek esélye legyen a túlélésre, ezt a hálózatot kell helyreállítani. Erre való a defibrillátor. Minél hamarabb helyre tudjuk állítani a szív elektromos működését (a keringést), annál nagyobb az esélyünk arra, hogy az illető éleben marad.