MAGYAR KARDIOLÓGUSOK TÁRSASÁGA

A leghatékonyabb megelőzni a szívbetegségeket, és ennek vannak tudományosan bizonyított módjai. Ám ha a szívbetegség már kialakult, akkor a megfelelő kezelés jelentősen javítja az életminőséget és az életkilátásokat.

A zene és az orvoslás közötti kapcsolat hosszú múltra tekint vissza. Az ősi kultúrák, mint a sámánok, gyógyítók és varázslók gyakran alkalmaztak zenét, dobolást és éneket gyógyító tevékenységeik során. Az ókori egyiptomiak hite szerint a zene és a tánc segíthetett a lelkiállapot javításában. A görög mitológiában a múzsák éneke hozzájárult a világ harmóniájához. És a 21. században is igaz: a betegek gyógyulását segítheti a zeneterápia.

Amikor a szívverés üteme eltér a megszokottól, és a szívverést koordináló elektromos tevékenység nem működik megfelelően, akkor szívritmuszavarról beszélünk. Ez azt jelenti, hogy a szívverés lehet gyorsabb (tachycardia), lassabb (bradycardia), vagy egyenetlen.

Mivel az infarktus azonnali beavatkozást igényel, azért fontos ismernünk a tüneteket és az azonnali teendőket.

Egy tíz éve indult klinikai vizsgálatsorozat eredményét ismertette sikerrel a Semmelweis Egyetem (SE) egy tudományos kongresszuson.

Az új eljárások lényegét Prof. Dr. Gellér László kardiológus, Magyar Kardiológusok Társaságának leendő elnöke foglalta össze a Szívderítő számára. A videó alatt szöveges magyarázatot is kapunk az eljárások megértéséhez.

Az ország vezető kardiológusai osztják meg tapasztalataikat a Debreceni Egyetemen szerdán kezdődött 28. Debreceni Kardiológiai Napokon. A négynapos rendezvény fókuszában ezúttal a koszorúérbetegség, a szívritmuszavarok, a szívelégtelenség, illetve ezek megelőzése áll.

A testünk kifejezetten zseniálisan működik, ha arra van szükség, hogy kijavítsa önmagát. A kutatók most azt vizsgálják: miként foltozza be önmagát a szív egy szívinfarktus után. Remélik, hogy ezzel új ötleteket kapnak a szív- és érrendszeri problémák eredményesebb kezelésére.

Egy ritka genetikai betegséggel, Marfan-szindrómával jöttem világra 1983-ban. Akkoriban azonban még kevés orvos ismerte fel e betegség jellegzetességeit vagy tudta, miről is van szó, így nem volt egyszerű sem a diagnózisa, sem a kezelése.

A szívelégtelenség az az állapot, amikor a meggyengült szív nem képes elegendő mennyiségű vért pumpálni a szervek működéséhez. Leggyakoribb tünete a légszomj, illetve a fáradékonyság, ami kezdetben csak nagyobb terhelés mellett, később már kisebb terhelésre vagy akár nyugalomban is jelentkezhet. Gyakori tünet a vizenyők kialakulása, elsősorban a lábdagadás. Előfordulhatnak hasűri vizenyők, illetve a tüdőkeringés zavara esetén tüdővizenyő is.