MAGYAR KARDIOLÓGUSOK TÁRSASÁGA

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) adatai alapján, világszerte a szív- és érrendszeri betegségek okozzák a legtöbb halálozást a nem fertőző betegségek közül és kialakulásukban egyértelmű szerepe van az egészségtelen étkezésnek. Márpedig ha a kialakulásban szerepe van, akkor a megelőzésben is! Az alábbi összeállítást Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége készítette.

Valószínű, hogy a világ különböző helyein élő népességnek más és más diétára van szüksége a kockázatok csökkentéséhez. 

Az edzéstervet és a diétát nem könnyű betartani. Ám egy friss kutatás ajánl erre egy megoldást: biztosítsuk magunknak, hogy minden éjjel jól aludjunk, így számos kockázati tényezőt csökkenthetünk.

Mindannyian kívántunk már meg bizonyos ételeket, de gyakran nem is magára az ételre, hanem a textúrájára vágyunk, például valami krémesre vagy ropogósra. Viszont a szívbetegségek megelőzése érdekében muszáj tartanunk az egészséges testsúlyt, így kínálunk néhány alternatívát, hogy kevésbé kalóriadús módon is nassolhasson.

A szívünk egészségét védő életmód kialakítása nem olyan nehéz, mint hinnénk. Apró változtatásokkal napról napra egyre egészségesebben élhetünk.

Ha a hölgyek tudatosan készülnek arra, hogy a menopauza időszakában milyen testi-lelki változások mennek végbe a szervezetben, a kellemetlen változókori tünetek is könnyebben átveszélhetők. A hormonrendszer felborulása ugyanis változatos tüneteket okozhat a hőhullámoktól a hangulati ingadozásokon át a csökkenő csontsűrűségig, emellett súlygyarapodással is járhat, ha az érintettek nem változtatnak étkezési szokásaikon és korábbi életvitelükön.

A szakaszos böjt hatásának kutatása az utóbbi időben igen népszerű témává vált. Új kutatások tárták fel a szakaszos böjt lehetséges hatását a nem alkoholizmus miatt kialakuló zsírmájra (NAFLD), a kettes típusú cukorbetegségre, a gasztroezofageális refluxra (GERD). Azért foglalkozunk ezzel mi is, mert a túlsúly óriási kockázati veszélye a szív- és érrendszeri betegségeknek. Az elhízás és a szívbetegségek között szoros összefüggés van. Az elhízás következtében a testben lévő zsírszövet mennyisége megnő, különösen a hasi területen. Ez az úgynevezett centrális elhízás nevű forma különösen károsnak bizonyul a szív- és érrendszerre. Másrészt az elhízás cukorbetegséghez vezethet, ami aztán ugyanígy együtt járhat kardiológiai problémákkal. A reflux pedig azért került a felsorolásba, mert a tünetei pedig egyes esetekben nagyon hasonlítanak a szívinfarktus tüneteire – és ugyanez visszafelé is igaz.

A rizikófaktorok megismerése mellett fontos az is, hogy tegyünk is a szívünk védelméért – akár egészségesek vagyunk, akár már van kezelendő kardiológiai problémánk! Az alábbi zöldségek, gyümölcsök és fűszerek semmiképp nem helyettesítik a kardiológust, vagy az általa felírt gyógyszereket, csupán jó tudni róluk, hogy miként hat a keringési rendszerre a fogyasztásuk.

A táplálkozás egyértelműen befolyásolja a kardiovaszkuláris betegségek kialakulásának rizikóját. A krónikus, nem fertőző betegségek elterjedése hazánkban és világszerte is súlyos probléma. A szív- és érrendszeri, daganatos betegségek, cukorbetegség és elhízás kialakulása és a miattuk bekövetkező halálozás sok esetben elkerülhető lenne megfelelő életmód követésével, amelybe beletartozik a dohányzás és alkoholfogyasztás kerülése, a rendszeres fizikai aktivitás mellett a kiegyensúlyozott táplálkozás is.

Bár mostanában a világjárvány miatti korlátozások óta nem olyan könnyű a háziorvoshoz bemenni panasz nélkül, mégis fontos tudnunk, hogy egy egészséges páciensnek is szüksége van vizsgálatokra. Rendszeres szűrővizsgálattal ugyanis felismerhetjük az illető szív- és érrendszeri betegségre hajlamosító rizikófaktorait, ezek kezelése pedig még a betegség kialakulása előtt elkezdődhet.