MAGYAR KARDIOLÓGUSOK TÁRSASÁGA

Évente hozzávetőlegesen 25 ezren halnak meg - egy kisvárosnyi ember - a dohányzás okozta valamilyen betegségben, és több ezer ember halálában közrejátszik a passzív dohányzás. Ők azok az áldozatok, akik kénytelenek mások füstjét belélegezni, mert nincs lehetőségük távoltartani magukat attól a személytől, aki aktívan dohányzik. Pedig a világon az emberek többsége nem dohányzik és joga van ahhoz, hogy ne legyen kitéve a más emberek által keltett dohányfüst ártalmainak.

A stroke-ot túlélő betegekre jellemzőbb, hogy folytatják a dohányzást, mint a rákot túlélőkre, és ezzel is növelik a további egészségkárosodás vagy a halál kockázatát, ami éppen a megelőző stroke vagy szívbetegség miatt amúgy is megemelkedett már – áll egy tanulmányban, amelyet az Amerikai Stroke Társaság Stroke című folyóiratában publikáltak.

Bár mostanában a világjárvány miatti korlátozások óta nem olyan könnyű a háziorvoshoz bemenni panasz nélkül, mégis fontos tudnunk, hogy egy egészséges páciensnek is szüksége van vizsgálatokra. Rendszeres szűrővizsgálattal ugyanis felismerhetjük az illető szív- és érrendszeri betegségre hajlamosító rizikófaktorait, ezek kezelése pedig még a betegség kialakulása előtt elkezdődhet.

A köztudattal szemben a nőket ma már jobban veszélyeztetik a szív- és érrendszeri megbetegedések, mint a férfiakat. Legalábbis a kockázati tényezők sokkal erősebben hatnak rájuk és a jelekre meg nem figyelnek. A várandósság és a változó kor az az időszak, amikor a nőknél megnő a rizikófaktorok gyakorisága.  A Magyar Kardiológusok Társasága arra hívja fel a figyelmet, hogy vegyünk észre azokat a jeleket, amelyek vagy kockázatot jelentenek, vagy már az infarktust jelzik.

A nikotin már önmagában is, de a cigaretta elszívásához használt dohány is számtalan negatív hatással van a szervezetünkre. Íme néhány dolog, amit a dohányzásról, a leszokás előnyeiről és a passzív dohányzásról tudni kell.

A szívkoszorúér-betegséget előidéző betegségeket és állapotokat kockázati tényezőknek hívjuk. Ezeknek a tényezőknek az összessége határozza meg, hogy milyen esélyünk van arra, hogy koszorúérbetegek legyünk. A koszorúér-betegség angina vagy súlyos esetben szívinfarktus képében jelentkezhet.

Dohányzás, magas vérnyomás, magas koleszterinszint, mozgásszegény élet, elhízás, cukorbetegség. Ezek mind olyan kockázati tényezők, melyek növelik a szív-és érrendszeri betegség kialakulásának rizikóját. A megelőzés érdekében csupán az alábbi 6 területen kell egészséges szokásokat kialakítania.