A jogszabályok szerint számos vizsgálatot kérhet a háziorvos abban az esetben is, ha a páciensnek nincsenek kardiológiai betegségre utaló tünetei, hanem épp annak megelőzése miatt szeretné az egészségügyi ellátást igénybe venni.

Fiatalok egészségügyi szűrése, vizsgálata

Minden fiatal felnőttnek, teljes körű, úgynevezett státuszrögzítésre van lehetősége 21 éves korában – amennyiben felkeres egy háziorvost. Ezt az 51/1997. (XII.18.) kormányrendelet értelmében végzi el a családorvos. Ha még nincs az illetőnek háziorvosa, akkor itt az ideje, hogy válasszon egyet!

 A 21 éves korban végzett státuszvizsgálaton az alábbiakat rögzítik, vizsgálják:

1. a családi anamnézis adatait, különös tekintettel a szülők és a testvérek között a korai életkorban (férfiaknál 55 évnél, nőknél 65 évnél fiatalabbaknál) jelentkező szívkoszorúér-betegségre, érelmeszesedéssel kapcsolatos szélütésre, verőérszűkületre;
2. életmódbeli tényezőket (táplálkozási szokásokat, fizikai aktivitást, dohányzást, alkoholfogyasztást);
3. részletes fizikális vizsgálat adatait: testsúlyt, haskörfogatot, testmagasságot, testtömegindexet, vérnyomásértéket;
4. abdominális (hasi) elhízás (haskörfogat nőknél ≥ 80 cm, férfiaknál ≥ 94 cm) esetén a metabolikus szindróma más alkotóelemeit (triglicerid-szintet, HDL-koleszterin-szintet, vérnyomásértéket, éhomi vércukorszintet);
5. a kettes típusú cukorbetegség szempontjából nagy kockázatú személyeknél (mint például elhízott, a családban halmozottan jelentkező cukorbetegség, esetleg terhességi diabétesz) orális glükóztolerancia-tesztet végeznek el. Ilyenkor az éhomi (tehát üres gyomorral végzett és az orvos által előírt szénhidrát elfogyasztása után 120 perccel mérik a vércukorszintet. Ennek kivitelezhetetlensége esetén éhomi és postprandiális (evés utáni) vércukorszintet határoznak meg;
6. felmérik a teljes kardiovaszkuláris kockázatot, tehát megnézik a SCOORE teszt alapján a szív- és érrendszeri betegség kialakulásának rizikóját;
7. vesebetegség szempontjából nagy kockázatú személyeknél (például öröklődő vesebetegség családi előfordulása, magas vérnyomás, cukorbetegség stb. fennállása) szérum kreatininszintet mérnek, meghatározzák a kreatinin clearance becsült értékét, vizeletvizsgálatot végeznek (tesztcsíkkal): fehérje- és haematuria (vizeletben lévő vér) meghatározása is történik;
8. a 40 éves kor alatt a szülők és a testvérek között előforduló jó- és rosszindulatú daganatokra, valamint hajlamosító állapotokra vonatkozó családi kórelőzményt is elemzik;
9. szájüregi-onkológiai vizsgálatot végeznek, tehát a fogak állapotán túl a garatig terjedő részt megnézik alaposan, hogy nincs-e daganatra utaló állapot, illetve fogágybetegség;
10. és látásvizsgálat is történik.

Aki ezen átesik, annak már lesz egy képe arról, hogy milyen örökletes és életmódbeli tényezők befolyásolják a későbbi egészségét. Ebben a korban még rengeteget lehet javítani a rosszabb kilátásokon is, mivel az életmódváltás és a korán felismert betegségek megfelelő kezelése drasztikus módon javítja a későbbi egészségi állapotot!

Szűrővizsgálatok 21-64 év között

Természetesen nem csak 21 évesen érdemes a főbb egészségi paramétereket rögzíteni, vizsgálni, hanem később is, méghozzá rendszeresen! Egyrészt mindenkinek ajánlott, hogy legyen vérnyomásmérője és – problémamentes esetben is – mérjen heti-havi rendszerességgel vérnyomást, a mért értéket rögzítse. Ma már nagyon gyakran vannak ingyenes szűrővizsgálatok országszerte: ilyenkor vércukorszintet, koleszterinszintet lehet nézetni, egyes helyeken (például a Magyar Kardiológusok Társasága Szívünk Napja rendezvényein) boka- kar index mérésre, EKG-ra is van lehetőség.

A korábban elvégzett statusfelmérés alapján szív- és érrendszeri rizikóbesorolás történik: kis, nagy, és kiemelten nagy kockázatú csoportokba sorolva a pácienseket. Ez a rizikó besorolás minden újabb felmérésnél megtörténik és módosulhat (pl. ha az évek során a beteg elhízik, vagy cukorbeteg lesz).

1. ötévente az 1-6. pontban felsorolt vizsgálatok ismétlése a SCORE teszt alapján kis kardiovaszkuláris kockázatú egyéneknél,
2. kétévente az 1-6. pontban szereplő vizsgálatok ismétlése a SCORE teszt alapján közepes és nagy kardiovaszkuláris kockázatú egyéneknél,
3. kétévente a vesebetegség szempontjából nagy kockázatú személyeknél (magas vérnyomás, cukorbetegség esetén) szérum kreatininszint meghatározása, vizeletvizsgálat (tesztcsíkkal): mindkét nemben a fehérjeürítés és a vizeletben esetleg (általában az illető által nem látott mennyiségben) megjelenő vér meghatározása.

40 éves kor felett ez kiegészül mellkasröntgennel, nőknél méhnyakrák- és emlőszűréssel is.

Szűrővizsgálatok 65 éves kor felett a háziorvosnál

1. az életkorral járó fokozott kardiovaszkuláris kockázat miatt kétévente a 2-5. pontban szereplő vizsgálatok ismétlése,
2. kétévente a panaszt nem okozó érelmeszesedés tüneteinek a vizsgálata,
3. kétévente a vesebetegség szempontjából nagy kockázatú személyeknél (magas vérnyomás, cukorbetegség esetén) szérum kreatininszint meghatározása, vizeletvizsgálat (tesztcsíkkal): mindkét nemben a fehérjeürítés és a vizeletben esetleg (általában az illető által nem látott mennyiségben) megjelenő vér meghatározása.
4. kétévente szájüregi rákszűrés,
5. évente az érzékszervek vizsgálata,
6. évente mellkas-szűrővizsgálat (tüdőszűrés)

Kérhet-e akár EKG-t is szűrés céljából a páciensének a háziorvos?

Természetesen igen. A háziorvos akár szűrés, akár bármilyen betegség gyanúja esetén készíttethet vagy helyben készíthet EKG-t. A háziorvosi rendelőben lennie kell EKG-nak, sőt egyre több helyen van transztelefonikus EKG, ami azért nagyon hasznos, mert a kapott EKG-t az orvos másodperceken belül el tudja küldeni egy kardiológiai centrumba, hogy ott kardiológus szakorvos is véleményezze.

Esetleg rendelőn belül (felszereltségtől függően) mit tud a háziorvos is elvégezni?

Leggyakrabban EKG készítése, vérnyomás- és pulzusmérés, illetve a vér oxigénszintjének (pulzoxymetria) ellenőrzésére van lehetőség a családorvosi rendelőkben.

Néhány helyen INR-, HgbA1c-, koleszterinmérő automaták is vannak. (Ennek nyilván ott van értelme, ahol nincs közelben elérhető labor.) Boka-kar index mérés is elérhető néhány helyen a családorvosi rendelőkben.

Az a legjobb, ha a páciens maga is észben tartja, hogy rendszeresen részt vegyen szűrővizsgálatokon, ma már egyre trendibb dolog egészségesen élni, ismerni a rizikófaktorainkat és gondolni a megelőzésre. A háziorvos partner lesz abban, ha valaki rendszeresen (természetesen az egészségügy kapacitásával nem visszaélve) még egészségesen veszi igénybe a vizsgálatokat. A megelőzés messze a legolcsóbb, de még a korán elkezdett terápia is sokkal költséghatékonyabb, mint egy elhanyagolt beteg sokszor bizonytalan kimenetelű kezelése, gyógyítása.

A szerző dr. Bednárszky Ildikó debreceni háziorvos, tüdőgyógyász, kardiológus.