MAGYAR KARDIOLÓGUSOK TÁRSASÁGA

Felmérések szerint a kövér emberek többet hiányoznak betegség miatt a munkából. További költséget jelentenek a pénzügyileg ugyan nehezen meghatározható, de nagyon is érzékelhető károk, mint a rossz iskolai előmenetel, a rosszabb karrier, a munkahelyi diszkrimináció, a beilleszkedési problémák, és általában véve is a rosszabb életminőség.

Szakmai körökben jól ismert, de a betegeink számára nehezen megértethető tény, hogy a 2-es típusú cukorbetegségben szenvedők esetén 2-4x magasabb a szív- és érrendszeri megbetegedések kialakulásásnak a valószínűsége. Hogyan okozhat szívbetegséget a diabétesz? MIt tehetünk a megelőzésért? Erről beszél Dr. Nagy Klaudia Vivien a Semmelweis Egyetem Városmajori Szív és Érsebészeti Klinika kardiológus szakorvosa.

A 2-es típusú cukorbetegség a XXI. század egyik legnagyobb egészségügyi kihívása: hazánkban korábbi vizsgálatok alapján a 2-es típusú diabétesz és annak előállapotai akár a felnőtt lakosság 15%-át, tehát közel 1,5 millió embert is érinthetik, 2014-ben 772 000 diagnosztizált és kezelés alatt álló beteg élt. A diabétesz becslések szerint éves szinten a betegség 100 milliárd forintos nagyságrendű egészségbiztosítási kezelési költséggel jár. A szív- és érrendszeri (kardiovaszkuláris) betegségek jelentik a cukorbetegségben a leggyakoribb szövődményeket és halálokot, de a diabétesz – jóval azelőtt is, hogy felismernék – számos más szervet is károsít, így például az idült vesebetegség (CKD) kialakulásában is jelentős szerepet játszik. A betegség kezelésében éppen ezért olyan újfajta szemléletváltásra van szükség, amely a beteget holisztikusan, a maga teljességében vizsgálja, és nem az egyes kórképekre kíván választ adni – hangzott el a Diabétesz Világnapja alkalmából, a Magyar Diabetes Társaság által szervezett kerekasztal-beszélgetésen.

Bár mostanában a világjárvány miatti korlátozások óta nem olyan könnyű a háziorvoshoz bemenni panasz nélkül, mégis fontos tudnunk, hogy egy egészséges páciensnek is szüksége van vizsgálatokra. Rendszeres szűrővizsgálattal ugyanis felismerhetjük az illető szív- és érrendszeri betegségre hajlamosító rizikófaktorait, ezek kezelése pedig még a betegség kialakulása előtt elkezdődhet.

A szívkoszorúér-betegséget előidéző betegségeket és állapotokat kockázati tényezőknek hívjuk. Ezeknek a tényezőknek az összessége határozza meg, hogy milyen esélyünk van arra, hogy koszorúérbetegek legyünk. A koszorúér-betegség angina vagy súlyos esetben szívinfarktus képében jelentkezhet.

Dohányzás, magas vérnyomás, magas koleszterinszint, mozgásszegény élet, elhízás, cukorbetegség. Ezek mind olyan kockázati tényezők, melyek növelik a szív-és érrendszeri betegség kialakulásának rizikóját. A megelőzés érdekében csupán az alábbi 6 területen kell egészséges szokásokat kialakítania.