MAGYAR KARDIOLÓGUSOK TÁRSASÁGA

Ingyenes egészségnapot rendeznek május 17-én a budapesti World Mall-ban a magas vérnyomás világnapjához kapcsolódóan. A programon a CEOSZ (Cukorbeteg Egyesületek Országos Szövetsége) is részt vesz orvosi konzultációval, dietetikai tanácsadással és ingyenes szűrésekkel. A kezdeményezés célja az egészségtudatosság növelése és a megelőzés fontosságának hangsúlyozása.

A túlsúlycsökkentő, másnéven bariátriai műtétek után elért testsúly és vércukorszint hosszú távon is fenntartható szemben a hagyományos gyógyszeres kezeléssel, ahol a gyógyszer elhagyásával a panaszok visszatérnek, erősíti meg a Semmelweis Egyetem elemzése, melyben az egészségnyereség mellett a két módszer költségeit is összehasonlították a szerzők a kórosan elhízott cukorbetegek körében.

Miközben a cukorbetegséghez és annak szövődményeihez köthető halálozás folyamatosan nő világszerte, a 2-es típusú diabétesz és annak előállapotai hazánkban már megközelítőleg 1,5 millió embert érintenek. A civilizációs népbetegség kialakulásában szerepet játszanak az életmódbeli tényezők és a mindennapos stressz, illetve az ezek nyomán megjelenő többletkilók. A cukorbetegséggel diagnosztizált páciensek megdöbbentő hányada, mintegy 80-90%-a egyúttal túlsúlyos vagy elhízott, ráadásul a probléma mára olyan méreteket öltött, hogy az obezitást önmagában is krónikus betegségként jegyzik a szakmai szervezetek – hangzott el a Magyar Orvostársaságok és Egyesületek Szövetségének (MOTESZ) kerekasztal-beszélgetésén, melyet a Diabétesz Világnapján szerveztek. A szakemberek szerint soha nem volt ilyen fontos a prevenció, és hogy az egymással szorosan összefüggő anyagcsere-elváltozásokat komplex és korszerű terápiákkal kezeljék.

Az anyagcsere-betegségek (ilyen például a cukorbetegség) alattomosan okozhatnak idegrendszeri problémákat, mint például neuropátiát vagy agyi működési zavarokat. A videó rávilágít arra, milyen fontos a korai diagnózis, hogy időben lehessen kezelni ezeket a szövődményeket és megőrizni az életminőséget.

Felmérések szerint a kövér emberek többet hiányoznak betegség miatt a munkából. További költséget jelentenek a pénzügyileg ugyan nehezen meghatározható, de nagyon is érzékelhető károk, mint a rossz iskolai előmenetel, a rosszabb karrier, a munkahelyi diszkrimináció, a beilleszkedési problémák, és általában véve is a rosszabb életminőség.

Napjainkban az édesítőszerekkel kapcsolatosan számos tévhit merül fel, és nemcsak mesterséges édesítőszerekkel, hanem más édesítőkkel kapcsolatosan is találkozhatunk ilyen hiedelmekkel. Az alábbiakban ezekből hoztunk példákat.

Az energiát nem adó édesítőszerek olyan édesítőszerek, melyek édesítőereje általában sokkal magasabb a szacharózénál (kristálycukor), ezáltal nagyon kevés is elegendő lehet belőlük, hogy ugyanazt a hatást érjék el, így a kis mennyiség miatt, energiamentesnek számítanak. Az energiamentes édesítőszerek között megkülönböztethetjük a természetes és természetes eredetű, valamint mesterséges édesítőszereket.

Mivel az elhízás növeli a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát, ezért a táplálkozásról beszélni elengedhetetlen. Akár természetes, akár mesterséges, ételeink nagy részében van valamilyen édesítő - leggyakrabban cukor (hivatalosan nádcukor vagy répacukor). A Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége összefoglalta, hogy mit kell tudnunk azokról az anyagokról, amelyek beleszámítanak a napi szénhidrátmennyiségbe, és ezzel együtt a kalóriabevittelbe is.

Szakmai körökben jól ismert, de a betegeink számára nehezen megértethető tény, hogy a 2-es típusú cukorbetegségben szenvedők esetén 2-4x magasabb a szív- és érrendszeri megbetegedések kialakulásásnak a valószínűsége. Hogyan okozhat szívbetegséget a diabétesz? MIt tehetünk a megelőzésért? Erről beszél Dr. Nagy Klaudia Vivien a Semmelweis Egyetem Városmajori Szív és Érsebészeti Klinika kardiológus szakorvosa.

A 2-es típusú cukorbetegség a XXI. század egyik legnagyobb egészségügyi kihívása: hazánkban korábbi vizsgálatok alapján a 2-es típusú diabétesz és annak előállapotai akár a felnőtt lakosság 15%-át, tehát közel 1,5 millió embert is érinthetik, 2014-ben 772 000 diagnosztizált és kezelés alatt álló beteg élt. A diabétesz becslések szerint éves szinten a betegség 100 milliárd forintos nagyságrendű egészségbiztosítási kezelési költséggel jár. A szív- és érrendszeri (kardiovaszkuláris) betegségek jelentik a cukorbetegségben a leggyakoribb szövődményeket és halálokot, de a diabétesz – jóval azelőtt is, hogy felismernék – számos más szervet is károsít, így például az idült vesebetegség (CKD) kialakulásában is jelentős szerepet játszik. A betegség kezelésében éppen ezért olyan újfajta szemléletváltásra van szükség, amely a beteget holisztikusan, a maga teljességében vizsgálja, és nem az egyes kórképekre kíván választ adni – hangzott el a Diabétesz Világnapja alkalmából, a Magyar Diabetes Társaság által szervezett kerekasztal-beszélgetésen.