Lejárt a biztonsági időkorlát.
Ha az oldal űrlapot is tartalmaz, annak mentése csak érvényes bejelentkezéssel lehetséges.
A bejelentkezés érvényességének meghosszabbításához kérjük lépjen be!
Felhasználó név:
Jelszó:
 
Életmód 2025.01.03. MKT
Az MKT legfrissebb hírei

Csak egy döntést hozzon meg, és megváltozik az élete

Bár tudjuk, hogy az életmódváltás nincs dátumhoz kötve, mégis sokan határozzák el magukat az új év kezdetén arra, hogy javítanak az egészséggel kapcsolatos hozzáállásukon. Mivel a legtöbben szív- és érrendszeri betegségek miatt halnak meg, így az egyik legfontosabb szűrés, ami növeli az élettartamot, az a kardiológiai kivizsgálás. Hogyan zajlik tehát általában a kardiológiai szűrés folyamata Magyarországon?


Háziorvosi vizit

Az első lépés mindig a háziorvosnál kezdődik. A háziorvos kikérdezi a pácienst (kórelőzmény, családi betegségek, panaszok). Vérnyomás- és pulzusmérést végez. Testtömegindex (BMI) és derék-csípő arány mérésére is sor kerülhet.

Alap laborvizsgálatok

A háziorvos beutalót ad vérvételre, amely az alábbi értékeket tartalmazhatja:

  • Teljes vérkép
  • Vércukorszint
  • Teljes koleszterinprofil (LDL, HDL, trigliceridek)
  • Máj- és vesefunkciók
  • CRP (gyulladásos markerek)

Műszeres vizsgálat

EKG (Elektrokardiográfia)

Ez nem általános, de egyre több rendelőben van EKG-készülék, amely kimutathatja a szívritmuszavarokat, korábbi infarktus jeleit vagy egyéb rendellenességeket.

Szükség esetén szakorvosi beutalás kardiológiára

Ha a laboreredmények, EKG vagy egyéb vizsgálatok eltérnek, a háziorvos szakorvosi vizsgálatot kér.

Kardiológiai szakrendelésen olyan speciális vizsgálatokra kerülhet sor, mint:

  • Szívultrahang (echokardiográfia)
  • Terheléses EKG
  • Holter-vizsgálat (24 órás EKG-monitorozás)
  • Speciális laborvizsgálatok

Az eredmények értékelése és terápiás terv felállítása

A szakorvos vagy a háziorvos értelmezi az eredményeket. Szükség esetén táplálkozás-beli változásokat, gyógyszeres kezelést vagy további vizsgálatokat javasol.

A háziorvos kulcsszerepe a szűrésekben

Ő az, aki az alapvizsgálatokat végzi és a szűréseket elindítja. Már az alapértékekből (pl. magas vérnyomás, koleszterinszint) következtethet rizikótényezőkre. Továbbküldi a beteget a megfelelő szakorvoshoz.

Milyen időközönként van szükség szűrésre?

Bár ezek nem kőbe vésett számok, de általánosságban érvényesek:

  • 35 év alatt: Alap szűrés (vérnyomás, koleszterin, vércukor) 2-3 évente.
  • 35-50 év között: Évente alap háziorvosi szűrés (labor, EKG, vérnyomás).
  • 50 év felett: Évente részletes szűrés (labor, EKG, szívultrahang szükség szerint).
  • 65 év felett: Évente részletes háziorvosi és szükség szerint kardiológiai szűrés.

A szívbetegségek sokszor csendben alakulnak ki. Az éves háziorvosi szűrés nem csupán egy rutin, hanem egy életmentő lehetőség. Így tekintsünk rá!

A hiteles tartalom mindig Szívderítő!

Megelőzéssel, betegségekkel, vizsgálatokkal, terápiákkal kapcsolatos információkat olvashat nálunk. A Szívderítőt a Magyar Kardiológusok Társasága hozta létre és felügyeli. Kövessen minket a YouTube-on is!

Ez is érdekelheti

Örökölt traumák és szívbetegségek: hogyan hat a múlt a szívünkre?

A jóga jótékony hatásai: hogyan segíti a szív egészségét és a mentális jólétet?

5 mindennapi szokás, amely károsíthatja a szívet – és sokan észre sem vesszük

A növények és a szív egészsége: így segíthet a zöld környezet és a zöldkedvenc

Szuperélelmiszer - a tudomány nem ismer ilyet

Pulzuszónák és alkalmazásuk