A meditáció segíti a szívbetegeket is

„Óriási és intenzív figyelem irányul manapság a meditációra” – jelentette ki dr. Prab Nijjar, a Minnesotai Egyetem Orvosi Karának kardiológus adjunktusa. A meditáció és a szív kapcsolatának feltárásáról vezetett kutatásokat dr. Nijjar – és arra figyelmeztet, hogy: „ahhoz képest, amit már ismerünk, vélhetően még sokkal többet nem tudunk a meditáció előnyeiről.” És nem ő az egyedüli, aki jelentős potenciált lát ebben.

A New York-i Tudományos Akadémia 2016-os évkönyve szerint az Egyesült Államokban akkreditált orvostudományi képzések többségének része valamilyen mindfulness gyakorlat. Továbbá az Amerikai Szív Társaság (AHA) 2017. évi tudományos jelentése szerint 4-ből legalább 1 szívbeteg használ a meditációhoz hasonló a test-lélek terápiát.

Mi is az a meditáció?

Dr. Nijjar szerint a meditációt hozzávetőlegesen úgy lehet leírni, hogy olyan gyakorlat, amelyik „tudatosságot hoz minden pillanatba”, ám a definíciók folyamatosan változnak, és ez kihívás elé állítja a kutatókat. „A meditációnak és a mindfulness gyakorlatoknak különböző típusai vannak” – magyarázta Karen Saban professzor, chicagói Loyola Egyeterm Marcella Niehoff Ápolóképző Karának tanára.

Saban professzor kutatásai a mindfulness meditációra fókuszálnak. „A mindfulness azt jelenti, hogy teljes mértékben tudatosítod, hogy mit gondolsz, és elfogadod ezeket a gondolatokat és néhány fizikai érzetet, érzelmet anélkül, hogy értelmeznéd őket és ítélkeznél felettük” – mondta a professzor. „Tehát ténylegesen a pillanat része vagy, és anélkül vagy jelen benne, hogy bármit is meg akarnál változtatni.”

Dr. Nijjar magyarázata szerint ennek az eléréséhez a mindfulness meditáció a lélegzetvételre fókuszál, míg más módszerek, például a transzcendentális meditáció a kántálást alkalmazza.

Mindfulness alapú stresszcsökkentés (MBSR)

A tanulmányokban a kutatók gyakran alkalmazzák a mindfulness alapú stresszcsökkentés (MBSR) szakkifejezést, amit 1979-ben vezetett be Jon Kabat-Zinn, Massachusettsi Egyetem Orvosi Karának munkatársa. Ez egy hivatalosan elismert nyolchetes program elnevezése, amelyet kiképzett instruktor vezet.

A tanulmányokban legalább sejteni vélik, hogy milyen módon hat a szervezetre a mindfulness meditáció. Korai stádiumú mellrákos, egyedülálló, idősödő személyeket vizsgálták egy kutatásban, és megállapították, hogy az MBSR tréning hatására csökkent a gyulladást elősegítő molekulák száma.

„Ez azért nagyon fontos, mert ezek a gyulladási markerek elősegítik az érelmeszesedés és a szív- és érrendszeri betegségek kialakulását, ha tehát a mennyiségük csökken, az jótékony hatású” – magyarázta Saban professzor. Egy másik kutatásban pedig azt mutatták ki, hogy a hosszú ideje meditálók kromoszómáiban kevesebb jelét lehet felfedezni az öregedésnek. Továbbá több kutatásban bizonyították be, hogy az MBSR változásokat indít el az agy szerkezetében.

„Vannak olyan elképzelések, amelyek szerint a mindfulness meditáció olyan neurológiai változásokat indíthat el az agyban, amelyek hozzájárulnak a figyelem, az érzelmek és az öntudatosság szabályozásához” – fejtette ki Saban professzor. Lehetséges, hogy az agyon belüli kapcsolódások megváltozásával „fejlődhet az érzelemszabályozás, a stressznek való ellenállás, és remélhetőleg tökéletesen kifejlődik a stresszel való megküzdési módszer.”

A meditáció helye a kardiológiai rehabilitációban

Dr. Nijjar megvizsgálta, hogy vajon a meditáció segíthet-e a kardiológiai rehabilitáción lévő embereknek. Dr. Nijjar 2019-ben vezetett egy kutatást, amelyet 47 szívbeteg páciens bevonásával végzett el, az eredményeket a Nature című folyóirat Scientific Reports című rovatában publikálták, és kiderült, hogy azoknak a betegeknek, akik MBSR tréninget végeztek, három hónap múlva javult a depressziójuk azokhoz képest, akik nem végeztek ilyen tréninget.

A Journal of the American College of Cardiology című folyóiratban közzé tettek egy kutatást, amelyben a jógának és a meditációnak azt a lehetőségét elemezték, amelynek köszönhetően a pitvarfibrillációként emlegetett, szabálytalan szívritmussal élő embereknek enyhülhetnek a tüneteik, illetve javulhat az életminőségük. Még nem értjük pontosan, hogy mi az oka annak, hogy a meditáció javít a keringési betegségeken – magyarázza dr. Nijjar –, de ebből a kutatásból arra következtetünk, hogy serkenti a paraszimpatikus idegrendszer működését, ami a pihenési és emésztési funkciókat irányítja, és nyugtatja a szimpatikus idegrendszert, ami a „küzdj vagy fuss” reakciót irányítja.

Az AHA 2017. évi tudományos állásfoglalása szerint olyan következtetést nem lehet levonni, hogy a hatékony meditációval meg lehet előzni a szív- és érrendszeri betegségeket. Azt viszont kijelentik, hogy a meditáció célszerű módszer lehet a többi, jobban elismert módszer mellett. Saban professzor viszont felhívja a figyelmet arra, hogy aki érdeklődik a meditáció iránt, annak időbe fog telni, hogy elsajátítsa. „Egyszerűnek tűnik, de valójában nagyon nehéz csendben ülni, és megakadályozni, hogy a gondolataink elkalandozzanak” – magyarázza. A képzett MBSR instruktorok által vezetett tanfolyamok igen hasznosak. A meditációs applikációk pedig jó bevezetést nyújthatnak.

Saban professzor szerint éppen itt az ideje annak, hogy bárki elsajátítsa, miként kell meditálni. „Biztonságos, nem kellenek hozzá gyógyszerek, teljesen költségmentes. Úgy végezhetjük, hogy tökéletesen kontrolláljuk. Ráadásul bárhol csinálhatjuk.”

Forrás: https://www.heart.org/en/news/2022/06/16/the-promise-of-meditation-for-the-heart-and-mind