MAGYAR KARDIOLÓGUSOK TÁRSASÁGA

A szívbetegség szomorú igazsága, hogy gyakran ugyanolyan nehéz annak, aki gondoskodik a betegről, mint magának a betegnek. Egy amúgy is elfoglalt embernek ezzel tovább emelkedik a stressz-szintje, egyre több nyomás helyeződik rá, és ráadásul a munkaterhelése is megnő.

Aki szívbeteg, önkéntelenül is jobban figyeli és keresi a kapcsolatot az élet bármely területén előálló változásokkal. Vajon tényleg rosszabbul leszek, ha front jön vagy nagy stressz alatt állok? Vajon tényleg jobban lettem attól, hogy többet mozogtam és rendszeresen szedem a gyógyszereimet? 

A nővérek, szociális munkások, a pénztárosok és az egészségügyi dolgozók akár 14 – 38 százalékkal nagyobb valószínűséggel kerülnek rossz szív- és érrendszeri egészségi állapotba, mint azok a nők, akik más munkakörben dolgoznak. Ugyanakkor a hiedelmekkel ellentétben nincs komoly kockázatnövelő hatása az ingatlanközvetítői és irodai asszisztensi munkakörnek.

Arra már egyértelmű bizonyítékaink vannak, hogy a házikedvencek oldják a magányt és növelik a fizikai aktivitást, azonban a további előnyös hatásukra csak feltételezések vannak, és egyáltalán nincsenek tudományosan annyira megalapozva, mint amennyire általában gondolnánk.

A rajzolás és a festés nem csak művészeti tevékenységek, hiszen végzésük közben számos pozitív változás következik be az agy működésében, ez kihat a stressztűrő-képességre, ez pedig a kardiológiai betegségek kockázatát befolyásolja.

Nagyon sokáig a magyar lakosság a szívbetegségek fő okaként (a közvéleménykutatások szerint) a stresszt jelölte meg. Évtizedekig tartotta magát az a tévhit, hogy nem más, csakis a folytonos munka, a főnökök által ránk nehezedő nyomás, a túlórázás és a magánéleti problémák miatt megy tönkre a szívünk. Nézzük, hogy mi történik velünk stressz esetén!

A depresszió fokozza a szívbetegségek kockázatát, a szívbetegségek pedig a betegek részénél depressziót okoznak. Mi az összefüggés?

Máig nem tisztázták a pontos összefüggést a súlyos pszichiátriai betegségek és a kardiológiai megbetegedések között, és ennek „csupán” az az oka, hogy sok tényező játszik szerepet benne. Az azonban biztos: a pszichiátriai betegek körében a szív- és érrendszeri betegségek felelősek a halálesetek többségéért, és így azért is, hogy 6-10 évvel rövidebb ideig élnek az átlaghoz képest.

A meditáció egészségre gyakorolt hatását számos területen kutatják, hiszen maga a meditáció, mint tevékenység több ezer éves múltra tekint vissza. Hétezer évvel ezelőttről már bizonyítékat is találtak erről a gyakorlatról. Az elképzelések szerint a meditáció eredetileg abból a szokásból indult ki, hogy elődeink a barlangban ültek és bámultak a tűzbe.

A munkahelyi stressz és a rossz alvás háromszorosára növeli a szív- és érrendszeri halálozás kockázatát a magas vérnyomású munkavállalók körében. Erre a következtetésre jutottak abban a tanulmányban, amelyet az Európai Kardiológusok Társaságának folyóiratában, a European Journal of Preventive Cardiology-ban közöltek.