MAGYAR KARDIOLÓGUSOK TÁRSASÁGA

Sokan vannak, akik félnek orvoshoz vagy szűrővizsgálatra menni, és emiatt inkább halogatják a látogatást. Az orvosi vizsgálatoktól való félelem több okból is fakadhat: lehet szó az ismeretlentől való félelemről, a rossz hírek elkerüléséről, vagy egyszerűen csak a kellemetlen helyzetek kerüléséről. Az ilyen halogatás azonban komoly egészségügyi következményekkel járhat. Nézzük meg, miért van ez így, és milyen lépésekkel segíthetünk legyőzni ezt a félelmet!

Vélhetőleg mindenki járt már úgy, hogy az orvostól hazafelé jutott eszébe: mi mindent akart még elmondani, megkérdezni. Épp ezért érdemes a vizit előtt összeszedni a gondolatainkat, és leírni egy papírra. Ezt aztán az orvosnál elővéve ellenőrizhetjük: mindent megbeszéltünk-e.

A szívbetegség szomorú igazsága, hogy gyakran ugyanolyan nehéz annak, aki gondoskodik a betegről, mint magának a betegnek. Egy amúgy is elfoglalt embernek ezzel tovább emelkedik a stressz-szintje, egyre több nyomás helyeződik rá, és ráadásul a munkaterhelése is megnő.

A stroke-ot gyakran követi depresszió, és lényeges, hogy ezzel az összefüggéssel tisztában legyenek a betegek, valamint az egészségügyi ellátók – hívta fel a figyelmet dr. Ricardo Jorge, a Houstoni Baylor Orvosi Főiskola pszichiáter és magatartástudományi professzora.

A nővérek, szociális munkások, a pénztárosok és az egészségügyi dolgozók akár 14 – 38 százalékkal nagyobb valószínűséggel kerülnek rossz szív- és érrendszeri egészségi állapotba, mint azok a nők, akik más munkakörben dolgoznak. Ugyanakkor a hiedelmekkel ellentétben nincs komoly kockázatnövelő hatása az ingatlanközvetítői és irodai asszisztensi munkakörnek.

Ön most is éppen lélegzik, míg ezeket a sorokat olvassa. Ám egyáltalán nem mindegy, hogyan lélegzik! 

A hála több mint egy közhelyes szó. Egy olyan viselkedésmód és gyakorlat ez, ami megváltoztathatja a jóllétről való elképzelésünket.

Nagyobb eséllyel kell szembesülniük az artériás érfalmerevség kockázatával a rendszertelen alvásszokásokkal élő idősödő embereknek, azokhoz képest, akik rendszeres időben fekszenek le, és eleget alszanak – áll egy friss tanulmányban.

Nagyon sokáig a magyar lakosság a szívbetegségek fő okaként (a közvéleménykutatások szerint) a stresszt jelölte meg. Évtizedekig tartotta magát az a tévhit, hogy nem más, csakis a folytonos munka, a főnökök által ránk nehezedő nyomás, a túlórázás és a magánéleti problémák miatt megy tönkre a szívünk. Nézzük, hogy mi történik velünk stressz esetén!

A depresszió fokozza a szívbetegségek kockázatát, a szívbetegségek pedig a betegek részénél depressziót okoznak. Mi az összefüggés?