Amit a gyermek lát, azt tekint természetesnek, normának. Ha a szülei mozognak, kirándulnak, szenvedélyektől mentes, boldog életet élnek, akkor nagy valószínűséggel számára később is ez lesz „az” értékrend. Nem másmilyen, hanem pont az. Persze minden gyermek – ahogyan a személyisége fejlődik – szembe megy az előző generációval, de a kisgyermekkorban átélt családi események és a mindennapi rutin később visszaköszön.