MAGYAR KARDIOLÓGUSOK TÁRSASÁGA

Az emberi genom közös génvariánsainak azonosítására irányuló nemzetközi kutatások közül több is kimutatta, hogy bizonyos variánsok befolyásolják az emberi szívizom elektromos aktivitását, növelve ezzel a szívritmuszavarok és hirtelen szívhalál kockázatát. Idézünk néhány kutatást a témával kapcsolatban.

A múltunk hatással van a jelenünkre – de mi van, ha nemcsak a saját múltunk, hanem az őseinké is? A kutatások azt mutatják, hogy a súlyos traumák, például a háborús események vagy a gyermekkori bántalmazás, nemcsak az érintettek, hanem az ő gyermekeik és unokáik egészségére is kihatnak. Ezek a hatások különösen a szív- és érrendszer állapotát befolyásolhatják, növelve a szívbetegségek kockázatát. De hogyan lehetséges ez? Miért örökölhetjük elődeink fájdalmát, és mit tehetünk ellene?

A szívinfarktus gyakran idősebb korosztályok problémájaként él a köztudatban, pedig egyre gyakoribb, hogy 50 év alattiak is áldozatul esnek ennek a súlyos betegségnek. A háttérben sokszor a helytelen életmód áll: a stressz, a dohányzás, az egészségtelen táplálkozás és a mozgásszegény életvitel mind növelik a kockázatot. Emellett a genetikai hajlam, például az örökletes magas koleszterinszint, szintén jelentős tényező lehet. Diagnózis egészségpodcast legújabb epizódjában érthetően, elgondolkodtatóan járta körül a témát Ganzler Orsolya műsorvezető és meghívott vendége, Prof. Dr. Kiss Róbert Gábor kardiológus.

A sportolás fitten tart és csökkenti bizonyos betegségek, például a cukorbetegség és a szívbetegség kockázatát. Azonban sokáig nem volt világos, hogy pontosan hogyan járul hozzá a mozgás az egészségesebb élethez.

Hazánkban minden kétszázadik újszülött örökletes szívbetegséggel jön világra. A genetikai hátterű szívbetegségek, a szívizomsejtek károsodásával járó úgynevezett kardiomiopátiák 50 százalékban továbböröklődnek, ezért fontos a családtagok vizsgálata, a megelőzés, az életmódbeli tanácsok betartása és a rendszeres orvosi kontroll – hívta fel a figyelmet a szív világnapja alkalmából dr. Merkely Béla, a Semmelweis Egyetem rektora a Bristol Myers Squibb gyógyszervállalat rendezvényén a Városmajori Szív és Érgyógyászati Klinikán. A klinikán egy edukációs kampány keretében különleges kiállítás is nyílt. A kortárs magyar írók valós betegek történetein alapuló novelláikkal azt üzenik: fontos törődni a szívünk egészségével.

Súlyos szív- és érrendszeri betegségek kialakulásához vezethet, ha nem ismerik fel időben a magas koleszterinszinttel járó örökletes megbetegedést, a familiáris hiperkoleszterinémiát (FH). A páciensek nagy része nem is tud a betegségéről, pedig az ma már eredményesen kezelhető. A szakemberek éppen ezért minden szeptemberben kampányt indítanak, hogy felhívják a figyelmet a legjellegzetesebb tünetekre és a súlyos szövődményekre.

Folytatódik a tavalyi nagy sikerű és rendkívül eredményes SZÍVSN Országos Betegegyesület nőnapi szűrőkampánya, idén a koleszterinszint fontosságára hívja fel a figyelmet. A nőnap a legjobb alkalom, hogy egyrészt a női szívbetegségekre, másrészt rajtuk keresztül a családokra is fókuszáljunk.

Az "A" vércsoport egyik altípusával rendelkezők nagyobb valószínűséggel kapnak stroke-ot 60 éves koruk előtt azokhoz képest, akiknek más a vércsoportjuk – derül egy tanulmányból.

Első, bemutatkozó írásomban röviden szót ejtettem arról, hogy egy ritka genetikai betegséggel, Marfan-szindrómával születtem, ennek egyik következménye volt az az aortatágulat is, ami miatt 5 évvel ezelőtt nyitott szívműtéten kellett átesnem.

Egy ritka genetikai betegséggel, Marfan-szindrómával jöttem világra 1983-ban. Akkoriban azonban még kevés orvos ismerte fel e betegség jellegzetességeit vagy tudta, miről is van szó, így nem volt egyszerű sem a diagnózisa, sem a kezelése.