MAGYAR KARDIOLÓGUSOK TÁRSASÁGA

Hazánkban minden kétszázadik újszülött örökletes szívbetegséggel jön világra. A genetikai hátterű szívbetegségek, a szívizomsejtek károsodásával járó úgynevezett kardiomiopátiák 50 százalékban továbböröklődnek, ezért fontos a családtagok vizsgálata, a megelőzés, az életmódbeli tanácsok betartása és a rendszeres orvosi kontroll – hívta fel a figyelmet a szív világnapja alkalmából dr. Merkely Béla, a Semmelweis Egyetem rektora a Bristol Myers Squibb gyógyszervállalat rendezvényén a Városmajori Szív és Érgyógyászati Klinikán. A klinikán egy edukációs kampány keretében különleges kiállítás is nyílt. A kortárs magyar írók valós betegek történetein alapuló novelláikkal azt üzenik: fontos törődni a szívünk egészségével.

Az emberi genom közös génvariánsainak azonosítására irányuló nemzetközi kutatások közül több is kimutatta, hogy bizonyos variánsok befolyásolják az emberi szívizom elektromos aktivitását, növelve ezzel a szívritmuszavarok és hirtelen szívhalál kockázatát. Idézünk néhány kutatást a témával kapcsolatban.

Folytatódik a tavalyi nagy sikerű és rendkívül eredményes SZÍVSN Országos Betegegyesület nőnapi szűrőkampánya, idén a koleszterinszint fontosságára hívja fel a figyelmet. A nőnap a legjobb alkalom, hogy egyrészt a női szívbetegségekre, másrészt rajtuk keresztül a családokra is fókuszáljunk.

Az "A" vércsoport egyik altípusával rendelkezők nagyobb valószínűséggel kapnak stroke-ot 60 éves koruk előtt azokhoz képest, akiknek más a vércsoportjuk – derül egy tanulmányból.

Első, bemutatkozó írásomban röviden szót ejtettem arról, hogy egy ritka genetikai betegséggel, Marfan-szindrómával születtem, ennek egyik következménye volt az az aortatágulat is, ami miatt 5 évvel ezelőtt nyitott szívműtéten kellett átesnem.

Egy ritka genetikai betegséggel, Marfan-szindrómával jöttem világra 1983-ban. Akkoriban azonban még kevés orvos ismerte fel e betegség jellegzetességeit vagy tudta, miről is van szó, így nem volt egyszerű sem a diagnózisa, sem a kezelése.

Az egészséges életmód akár már gyermekkortól kezdve fontos szerepet játszhat a koszorúér-betegségek elkerülésében – ez derül ki egy 98 ikerpár bevonásával, Magyarországon végzett kutatásból. A koszorúér-betegségek kialakulásában köztudottan a környezeti és genetikai tényezőknek is szerepe van. A Semmelweis Egyetem klinikusai most azt találták, hogy a környezeti hatások jelentősebben befolyásolhatják az úgynevezett nem meszes plakkok formálódását, mint a genetikai tényezők. Ezek a puha plakkok veszélyesebbek, mint az időben később kialakuló meszesek, mert nagyobb eséllyel repedhetnek meg, heveny érelzáródást és szívinfarktust okozva.