MAGYAR KARDIOLÓGUSOK TÁRSASÁGA

A sport jót tesz a szívnek – de nem minden esetben véd meg a betegségektől. Nyilasi Tibor válogatott labdarúgó és Prof. Dr. Gellér László kardiológus, a Magyar Kardiológusok Társaságának új elnöke közösen mutatnak rá, miért nem elég a mozgás ahhoz, hogy egészségesnek tudhassuk magunkat. A Szívvonal podcast új epizódja olyan kérdéseket vet fel, amelyek minden aktív emberre vonatkoznak – nem csak a sportolókra.

Dr. Vértes András, a Magyar Kardiológusok Társaságának Prevenciós és Rehabilitációs Munkacsoportjának vezetőjével elindított „Szívügyek – Egészség a középpontban” program célja, hogy változtasson ezen a tendencián, és érthető, átfogó tájékoztatást nyújtson a szív egészségével kapcsolatban. A „Szívvonal” című műsor Csisztu Zsuzsa, korábbi olimpikon tornász és médiaszemélyiség vezetésével izgalmas és őszinte beszélgetésekre invitálja a nézőket, hogy közérthető, ugyanakkor hiteles és szakmailag alátámasztott információkkal szolgáljon az egészséges életmód és a szívbetegségek megelőzésének fontosságáról.

Az orvostudomány fejlődése az elmúlt évtizedekben óriási lépéseket tett a szív- és érrendszeri betegségek kezelésében. A szívkatéterezés és a pacemakerbeültetés két olyan eljárás, amely sokak számára életmentő megoldást kínál. A páciensek gyakran aggódnak ezen eljárások miatt, számos tévhit terjedt el róluk, amelyek tisztázásra szorulnak.

A szív- és érrendszeri betegségek ma is a legtöbb halálesetet okozzák Magyarországon, és ezek közül minden negyedik hirtelen szívmegállás miatt következik be. Ezen esetek nagy része elkerülhető lenne, ha időben történne beavatkozás. A Budapesti Szent Ferenc Kórház éppen ezért indította el tavaly a „Mentsünk együtt életet!” programot, amelyet az Innomed Medical Zrt. és az Egészségügyi Államtitkárság is támogat. A kezdeményezés részeként az idei évben közel száz új automata külső defibrillátor (AED) eszközt adtak át az ország különböző pontjain, hogy ezek az életmentő készülékek minél több helyen elérhetők legyenek.

Szívritmuszavarnak nevezzük, amikor a szívverés üteme eltér a megszokottól. Ennek oka, hogy a szívdobogást koordináló elektromos tevékenység nem megfelelően működik. A megváltozott szívritmus lehet gyorsabb (tachycardia), lassabb (bradycardia) vagy egyenetlen is. Kialakulásában szerepet játszhatnak genetikai tényezők, szívbetegségek, szívizomkárosodás, magas vérnyomás, dohányzás, túlzott alkoholfogyasztás, stressz, bizonyos gyógyszerek és még sok minden más. A Szívderítő számára Prof. Dr. Gellér László mondta el, hogy a probléma kezelésére jelenleg milyen eljárásokat használnak.

Fesztiválszezon van, Európa egyik legnagyobb fesztiválja, a Sziget-fesztivál éppen most zajlik, talán ilyenkor a legfontosabb felhívni a figyelmet a különböző drogok szívet romboló hatásaira. Kutatások szerint a kokain, az ecstasy, vagy a speed a fiatalok körében történő hirtelen szívhalálok jelentős részéért lehet felelős. Amiről kevesebbet hallunk, hogy hosszútávon a drogok szívelégtelenséget okoznak. A SZÍVSN Országos Betegegyesület most a droghasználat kevésbé ismert káros hatásaira figyelmeztet.

Egy hazánkban még kevéssé ismert vitamin segíthet abban, hogy a kalcium ne rakódjon le az erekben. A K2-vitamin fontos szerepét az érelmeszesedés elleni harcban egyre több orvosi kutatás erősíti meg.

Az új eljárások lényegét Prof. Dr. Gellér László kardiológus, Magyar Kardiológusok Társaságának leendő elnöke foglalta össze a Szívderítő számára. A videó alatt szöveges magyarázatot is kapunk az eljárások megértéséhez.

Hazánkban 45-50 ezer ember kap évente szélütést, közülük minden harmadik beteg azonnal, minden hatodik pedig egy hónapon belül meghal. A statisztikai adatok szerint a szélütést túlélők 48 százaléka féloldali  bénulásban, 12–18 százalék beszédzavarban szenved, 22 százalék járásképtelen, 24–53 százalék részben vagy teljesen mások segítségére szorul, 32 százaléka pedig depresszióval küzd. Mint sok más esetben is, ennél a betegségnél is a megelőzés a legbiztosabb megoldás.

Mondhatni elsöprő magyar sikert hozott az idei, már negyedik alkalommal meghirdetett kardiológusok világversenye, amelyet június 9-11-e között rendeztek Visegrádon. Marokkótól Kínáig, Szenegáltól az Amerikai Egyesült Államokig, Kazahsztántól Horvátországig 45 ország, lényegében valamennyi kontinens képviselője eljött hazánkba, hogy találkozhasson, tapasztalatokat cserélhessen és persze „megmérettethessen”.