Mi is pontosan a szívelégtelenség?
A szívelégtelenség nem egy hirtelen jelentkező, látványos betegség, hanem egy fokozatosan kialakuló, komoly szív- és érrendszeri probléma. Lényege, hogy a szív már nem képes megfelelően ellátni pumpafunkcióját – azaz nem tud elég vért eljuttatni a szervekhez. Ez történhet az összehúzódás képességének csökkenése, vagy a szív elernyedési problémája miatt is – magyarázta el Dr. Muk Balázs, a Gottsegen György Kardiovaszkuláris Intézet főorvosa, és a Magyar Kardiológusok Társaságának Szívelégtelenség- és szívizombetegségek munkacsoportjának titkára.
A kardiológus a Szívvonal podcast sorozat adásában kiemelte, hogy Magyarországon több mint 150–200 ezer embert érint ez az állapot, világszerte pedig mintegy 60 millióan szenvednek krónikus szívelégtelenségben. Kezeletlenül ez az alattomos betegség az életkilátásokat is jelentősen rontja, ezért különösen fontos a korai felismerés és a mielőbbi kezelés.
Tünetek, amik szívelégtelenséget is jelezhetnek
A szívelégtelenség tünetei gyakran alattomosan, fokozatosan jelentkeznek. A gyakori fáradékonyság, vagy a terhelhetőség csökkenése – például ha egy korábban könnyedén megmászott lépcső most már kifulladással jár – erős figyelmeztető jel lehet. Ugyanilyen intő jel a lábdagadás, nehézlégzés (főként fekvő helyzetben), vagy az, ha alvás közben fulladásérzés jelentkezik.
A szakember azt is hangsúlyozta: az olyan, kevésbé specifikus tünetek, mint a szokatlan fáradtság, a koncentrációs nehézségek, vagy a hirtelen testsúlynövekedés is utalhat szívbetegségre. Ezeket nem szabad félvállról venni.
Csányi Sándor: „Életben maradni szexibb, mint meghalni”
A beszélgetés különleges színfoltja volt Csányi Sándor gondolatmenete arról, hogyan tudatosult benne a megelőzés fontossága. Bár ő maga nem érintett, elmondta: sokáig úgy élt, ahogy a társadalom jelentős része – halogatva a szűréseket, félvállról véve a jeleket.
A színész szerint az a közfelfogás, miszerint „akkor megyünk orvoshoz, ha már folyik a vér”, mára idejétmúlt. A hangsúly ma már a tudatosságon és az életmód-váltáson van. Hozzátette: „a testmozgás és az egészséges étkezés nem büntetés, hanem örömforrás lehet, ha megtaláljuk benne a saját motivációnkat.”
Mit tehetünk meg a szívünkért?
Az egészségtudatosság nem egy kampány, hanem életforma. Dr. Muk Balázs is felhívta a figyelmet arra, hogy heti öt alkalommal végzett közepes intenzitású mozgás – például séta, úszás vagy kerékpározás – már komoly védelmet jelenthet. A szívbarát étrend - sok zöldséggel, gyümölccsel, egészséges zsírokkal és kevés vörös hússal - szintén hozzájárul a szív megóvásához.
Csányi Sándor bevallotta, hogy sokáig nem figyelt oda a táplálkozására, de miután elhagyta az édességeket, újra felfedezte a gyümölcsök természetes ízét. Szerinte „a nutellát nem lehet überelni, de ha elhagyod, rájössz, hogy az alma is finom”.
Szűrővizsgálat: egészségbiztosítás a saját testünkre
Az autókat rendszeresen visszük szervizbe – a testünkkel miért bánnánk másként? A szakorvosok szerint már 40 éves kor felett érdemes évente legalább egy teljes kivizsgáláson részt venni, különösen, ha elhízás, dohányzás is nehezíti az életünket. Növeli a kockázatot a vérnyomás, a cukorbetegség is, de ezek hiányában már az is, ha a családban halmozottan jelentkeztek az ilyen kórképek.
Egy egyszerű EKG is jelezhet komolyabb problémát, különösen, ha azt érezhető, megfogalmazható tünetek miatt végzik. És ma már a diagnózis felállítását az is segíti, hogy olyan kombinált eszközök is elérhetők, mint az otthoni vérnyomásmérővel egybekötött EKG - ez képes kimutatni a rejtett ritmuszavarokat, például a pitvarfibrillációt is.
Jó hír a betegeknek: a szívelégtelenség ma már gyógyíthatóbb, mint valaha
Dr. Muk Balázs szerint szerencsés korszakban élünk: modern gyógyszeres kezelések és eszközök – például speciális pacemakerek és defibrillátorok – segítségével ma már nemcsak a tüneteket lehet enyhíteni, hanem a betegség lefolyását is lassítani lehet. Súlyos esetben a szívátültetés is megoldás – ez bizonyos feltételek mellett Magyarországon is elérhető.
A szívünk nem csupán egy szerv – a mindennapok ritmusát adja
Ahogy Csányi Sándor fogalmazott: „értelmesen élni jobb, mint csupán túlélni”. A tudatosság, az odafigyelés és a megfelelő szakmai segítség életeket menthet – nemcsak másét, a sajátunkat is.
Vajon mi köze lehet a felhőnézésnek a szívbetegségekhez? Miért fontos, hogy néha csak üljünk, és ne csináljunk semmit? És miért gondolja Csányi Sándor, hogy a sport nem csupán szenvedés, hanem akár élvezet is lehet? Mit üzen a testünk, ha már a "félemelet" is kihívás? Miért gyanús, ha a mélyedés ottmarad a lábunkban, amikor megnyomjuk? És miért lehet életmentő döntés az, ha nemcsak a kocsinkat, de saját magunkat is rendszeresen „szervizbe” visszük?
Nézze meg a Szívvonal legújabb epizódját, ahol Csisztu Zsuzsa, Dr. Muk Balázs főorvos és Csányi Sándor közösen keresik a választ ezekre a nagyon is hétköznapi, mégis sorsfordító kérdésekre.
