Lejárt a biztonsági időkorlát.
Ha az oldal űrlapot is tartalmaz, annak mentése csak érvényes bejelentkezéssel lehetséges.
A bejelentkezés érvényességének meghosszabbításához kérjük lépjen be!
Felhasználó név:
Jelszó:
 
MAGYAR KARDIOLÓGUSOK TÁRSASÁGA
Hungarian Society of Cardiology

Szívünk napja

További cikkeink

Ennyire interaktív program még nem volt a Szívünk Napján, mint most!

2023.09.20.

Sztár...

Íme a részletes program az ingyenes Szívünk Napjára

2023.09.19.

Egy h...

Tervezze meg, hogy az ingyenes programon mi mindenen vesz részt!

2023.09.18.

Amit ...

Betegségek 2022.01.22. Dr. Nyolczas Noémi
Az MKT legfrissebb hírei

Szívelégtelenség

A szívelégtelenség az az állapot, amikor a meggyengült szív nem képes elegendő mennyiségű vért pumpálni a szervek működéséhez. Leggyakoribb tünete a légszomj, illetve a fáradékonyság, ami kezdetben csak nagyobb terhelés mellett, később már kisebb terhelésre vagy akár nyugalomban is jelentkezhet. Gyakori tünet a vizenyők kialakulása, elsősorban a lábdagadás. Előfordulhatnak hasűri vizenyők, illetve a tüdőkeringés zavara esetén tüdővizenyő is.


Gyakoriság, előfordulás

A szívelégtelenség (a tünetekkel járó bal kamrai működészavar) meglehetősen gyakori, a felnőtt populáció két-három százalékát érinti, vagyis Magyarországon körülbelül 150-200 ezren szenvednek ebben a betegségben. A tünetmentes bal kamrai működészavar körülbelül a lakosság 2-3 százalékában fordul elő. Idős korban a gyakoriság megemelkedik, 65-70 év felett a szívelégtelenség előfordulási gyakorisága elérheti az 5-10 százalékot is.

Halálozás, a kórházba kerülés gyakorisága

A szívelégtelenség olyannyira magas halálozású betegség, hogy elérheti vagy meghaladhatja a rosszindulatú daganatos betegségek átlagos halálozását is. A szívelégtelen betegek megközelítőleg 20 százaléka egy éven belül meghal. A kórkép 5 éves halálozása 50 százalékra tehető. De a legsúlyosabb, nyugalomban is panaszos betegek esetében akár az egyéves halálozás is elérheti az 50 százalékot.

Ezeknél a betegeknél nagyon magas a kórházba kerülés esélye is. A stabil betegek egyéves szívelégtelenség miatti kórházi felvételi aránya kb. 10 százalék, a korábban már kórházi felvételre került betegek esélye arra, hogy egy éven belül szívelégtelenség miatt ismételten kórházba kerüljenek: kb. 20 százalék.

A szívelégtelenség okai

A szívelégtelenség nem önálló kórkép, hanem egy tünetegyüttes, amely különböző kardiológiai és nem kardiológiai betegségek következményeként alakulhat ki. A szívelégtelenség egyik leggyakoribb oka a koszorúérbetegség, de magas vérnyomás, szívbillentyű- vagy szívizombetegség, illetve szívritmuszavar is okozhatja, ritka esetekben pedig olyan, nem kardiológiai kórképek, mint például a pajzsmirigy-túlműködés.

A szívelégtelenség többek között az alábbi betegségekkel vagy állapotokkal összefüggésben alakulhat ki:

·        szívinfarktus utáni állapot,

·         idült koszorúér-szűkület,

·         súlyos szívbillentyű-betegség,

·         szívizombetegség,

·        magasvérnyomás-betegség,

·         egyes anyagcsere-betegségek (cukorbetegség, pajzsmirigybetegségek),

·         túlzott alkoholfogyasztás.

A kóroki tényezők között jelentős átfedések vannak, s az arányok jelentősen különböznek a szívelégtelenség különböző típusaiban.

Hogyan ismerhető fel a szívelégtelenség?

·         Fáradtságérzet, a terhelhetőség csökkenése,

·         légszomjérzés megterheléskor vagy nyugalomban,

·         fekvő helyzetben fellépő légszomjérzés,

·         éjszaka, rohamszerűen jelentkező, a beteget álmából felébresztő légszomjérzés,

·         étvágytalanság, puffadás, a haskörfogat megnövekedése,

·         gyakori köhécselés,

·         lábak, bokák, lábszárak megduzzadása, mely az ujjbenyomatot is megtartja.

Gyakori vizsgálatok szívelégtelenség esetén:

·         szívultrahang,

·         EKG,

·         mellkasröntgen,

·         laborvizsgálatok.

A szívelégtelenség gyógyítása, a beteg szerepe saját gyógyításában

A szívelégtelenség gyógyításában nagyon nagy szerepe van a betegeknek. Fontos, hogy megfelelően tudják kontrollálni magukat; naponta ellenőrizzék a testsúlyukat, a vérnyomásukat, pulzusukat. Pontosan szedjék a gyógyszereiket. Betartsák az életmódra vonatkozó tanácsokat: alacsony sófogyasztás, 1,5-2 liter közötti folyadékbevitel, az orvossal egyeztetett, rendszeres napi fizikai aktivitás. Fontos, hogy megjelenjenek a rendszeres kontrollvizsgálatokon, illetve az, hogy tudják, mikor kell sürgősen orvoshoz fordulniuk.

A szívelégtelenség kezelése

A szívelégtelenség a tudomány jelenlegi állása szerint nem gyógyítható, de különböző gyógyszeres és eszközös kezelési lehetőségekkel kiválóan kezelhető. A kezeléssel csökkenthetők a tünetek, javítható az életminőség, csökkenthető a kórházi felvételek szükségessége és mérsékelhető a korai halálozás.

A kezelés első lépcsőjét és alapját a gyógyszeres kezelés jelenti: ez több komponensű gyógyszeres kezelést jelent. Abban az esetben, ha a beteg számára a gyógyszeres kezelés nem elegendő, ennek ellenére sem javul megfelelően a szív funkciója, nem csökkenek megfelelően a beteg tünetei, akkor jönnek szóba a különböző eszközös kezelési lehetőségek: elsőként a kardiális reszinkronizációs pacemaker kezelés, illetve a beültethető kardioverter-defibrillátor.

Azoknál a betegeknél, akik az előbb említett gyógyszeres és eszközös kezelési lehetőségek megfelelő alkalmazása ellenére is súlyosan panaszosak maradnak, bizonyos feltételek mellett keringést támogató eszközös kezelések, illetve szívtranszplantáció lehet a megoldás.

Eszközös terápiás módszerek szívelégtelenség kezelésére

Kardiális reszinkronizációs kezelés (CRT)

A mindkét kamrát ingerlő ritmusszabályozó készülék javítja a meggyengült szív összehúzódásának összerendezettségét, harmóniáját, növeli a szív pumpaműködésének hatékonyságát, javítja a beteg életminőségét, csökkenti a kórházi felvételek számát és javítja a beteg túlélését.

Beültethető kardioverter-defibrillátor (ICD)

Súlyos szívelégtelenségben gyakrabban fordul elő rosszindulatú ritmuszavar. Az ICD a hirtelen szívhalál elhárítására szolgáló külső defibrillátor miniatürizált, testbe beépített változata. Folyamatosan figyeli a beteg ritmusát és életveszélyes kamrafibrilláció vagy hasonló ritmuszavar esetén beavatkozik. Kombinálható a CRT kezeléssel.

Beültethető, keringést támogató eszköz (VAD)

Általában szívátültetésre váró súlyos betegeken segíthet az VAD (ventricular assist device), ez egy speciális eszköz, amely mechanikusan segíti a szív pumpaműködését. A készülék támogathatja a bal, a jobb vagy mindkét kamra működését.

Szívátültetés

A szívelégtelenség legsúlyosabb stádiumában segíthet a donorból származó szív transzplantációja. A szívtranszplantáció drámaian javítja a súlyos szívelégtelenségben szenvedő betegek túlélési esélyeit és életminőségét. Nagyon gyakran azonban a szívtranszplantációra éveken keresztül – a megfelelő donorszív megtalálásáig – várni kell.

Ez is érdekelheti

A halálos szívinfarktusok száma hétfőnként csúcsosodik ki - pláne nyaralás után

A mesterséges intelligencia gyógyít majd meg minket?

Újraszinkronizálják a szívet, így növelik az erejét

A merevedési zavar szív- és érrendszeri betegségekre is figyelmeztethet

Nem csak az agyban alakulhat ki stroke, hanem a szemben és a gerincben is

Angiográfia