Lejárt a biztonsági időkorlát.
Ha az oldal űrlapot is tartalmaz, annak mentése csak érvényes bejelentkezéssel lehetséges.
A bejelentkezés érvényességének meghosszabbításához kérjük lépjen be!
Felhasználó név:
Jelszó:
 
MAGYAR KARDIOLÓGUSOK TÁRSASÁGA
Hungarian Society of Cardiology

Tisztelt Látogatónk!

A honlapunk megújul, egyes oldalaink ideiglenesen szünetelnek.

Szíves megértését köszönjük.

Betegségek 2022.01.22. Dr. Nyolczas Noémi
Az MKT legfrissebb hírei

Szívelégtelenség

A szívelégtelenség az az állapot, amikor a meggyengült szív nem képes elegendő mennyiségű vért pumpálni a szervek működéséhez. Leggyakoribb tünete a légszomj, illetve a fáradékonyság, ami kezdetben csak nagyobb terhelés mellett, később már kisebb terhelésre vagy akár nyugalomban is jelentkezhet. Gyakori tünet a vizenyők kialakulása, elsősorban a lábdagadás. Előfordulhatnak hasűri vizenyők, illetve a tüdőkeringés zavara esetén tüdővizenyő is.


Gyakoriság, előfordulás

A szívelégtelenség (a tünetekkel járó bal kamrai működészavar) meglehetősen gyakori, a felnőtt populáció két-három százalékát érinti, vagyis Magyarországon körülbelül 150-200 ezren szenvednek ebben a betegségben. A tünetmentes bal kamrai működészavar körülbelül a lakosság 2-3 százalékában fordul elő. Idős korban a gyakoriság megemelkedik, 65-70 év felett a szívelégtelenség előfordulási gyakorisága elérheti az 5-10 százalékot is.

Halálozás, a kórházba kerülés gyakorisága

A szívelégtelenség olyannyira magas halálozású betegség, hogy elérheti vagy meghaladhatja a rosszindulatú daganatos betegségek átlagos halálozását is. A szívelégtelen betegek megközelítőleg 20 százaléka egy éven belül meghal. A kórkép 5 éves halálozása 50 százalékra tehető. De a legsúlyosabb, nyugalomban is panaszos betegek esetében akár az egyéves halálozás is elérheti az 50 százalékot.

Ezeknél a betegeknél nagyon magas a kórházba kerülés esélye is. A stabil betegek egyéves szívelégtelenség miatti kórházi felvételi aránya kb. 10 százalék, a korábban már kórházi felvételre került betegek esélye arra, hogy egy éven belül szívelégtelenség miatt ismételten kórházba kerüljenek: kb. 20 százalék.

A szívelégtelenség okai

A szívelégtelenség nem önálló kórkép, hanem egy tünetegyüttes, amely különböző kardiológiai és nem kardiológiai betegségek következményeként alakulhat ki. A szívelégtelenség egyik leggyakoribb oka a koszorúérbetegség, de magas vérnyomás, szívbillentyű- vagy szívizombetegség, illetve szívritmuszavar is okozhatja, ritka esetekben pedig olyan, nem kardiológiai kórképek, mint például a pajzsmirigy-túlműködés.

A szívelégtelenség többek között az alábbi betegségekkel vagy állapotokkal összefüggésben alakulhat ki:

·         szívinfarktus utáni állapot,

·         idült koszorúér-szűkület,

·         súlyos szívbillentyű-betegség,

·         szívizombetegség,

·         magasvérnyomás-betegség,

·         egyes anyagcsere-betegségek (cukorbetegség, pajzsmirigybetegségek),

·         túlzott alkoholfogyasztás.

A kóroki tényezők között jelentős átfedések vannak, s az arányok jelentősen különböznek a szívelégtelenség különböző típusaiban.

Hogyan ismerhető fel a szívelégtelenség?

·         Fáradtságérzet, a terhelhetőség csökkenése,

·         légszomjérzés megterheléskor vagy nyugalomban,

·         fekvő helyzetben fellépő légszomjérzés,

·         éjszaka, rohamszerűen jelentkező, a beteget álmából felébresztő légszomjérzés,

·         étvágytalanság, puffadás, a haskörfogat megnövekedése,

·         gyakori köhécselés,

·         lábak, bokák, lábszárak megduzzadása, mely az ujjbenyomatot is megtartja.

Gyakori vizsgálatok szívelégtelenség esetén:

·         szívultrahang,

·         EKG,

·         mellkasröntgen,

·         laborvizsgálatok.

A szívelégtelenség gyógyítása, a beteg szerepe saját gyógyításában

A szívelégtelenség gyógyításában nagyon nagy szerepe van a betegeknek. Fontos, hogy megfelelően tudják kontrollálni magukat; naponta ellenőrizzék a testsúlyukat, a vérnyomásukat, pulzusukat. Pontosan szedjék a gyógyszereiket. Betartsák az életmódra vonatkozó tanácsokat: alacsony sófogyasztás, 1,5-2 liter közötti folyadékbevitel, az orvossal egyeztetett, rendszeres napi fizikai aktivitás. Fontos, hogy megjelenjenek a rendszeres kontrollvizsgálatokon, illetve az, hogy tudják, mikor kell sürgősen orvoshoz fordulniuk.

A szívelégtelenség kezelése

A szívelégtelenség a tudomány jelenlegi állása szerint nem gyógyítható, de különböző gyógyszeres és eszközös kezelési lehetőségekkel kiválóan kezelhető. A kezeléssel csökkenthetők a tünetek, javítható az életminőség, csökkenthető a kórházi felvételek szükségessége és mérsékelhető a korai halálozás.

A kezelés első lépcsőjét és alapját a gyógyszeres kezelés jelenti: ez több komponensű gyógyszeres kezelést jelent. Abban az esetben, ha a beteg számára a gyógyszeres kezelés nem elegendő, ennek ellenére sem javul megfelelően a szív funkciója, nem csökkenek megfelelően a beteg tünetei, akkor jönnek szóba a különböző eszközös kezelési lehetőségek: elsőként a kardiális reszinkronizációs pacemaker kezelés, illetve a beültethető kardioverter-defibrillátor.

Azoknál a betegeknél, akik az előbb említett gyógyszeres és eszközös kezelési lehetőségek megfelelő alkalmazása ellenére is súlyosan panaszosak maradnak, bizonyos feltételek mellett keringést támogató eszközös kezelések, illetve szívtranszplantáció lehet a megoldás.

Eszközös terápiás módszerek szívelégtelenség kezelésére

Kardiális reszinkronizációs kezelés (CRT)

A mindkét kamrát ingerlő ritmusszabályozó készülék javítja a meggyengült szív összehúzódásának összerendezettségét, harmóniáját, növeli a szív pumpaműködésének hatékonyságát, javítja a beteg életminőségét, csökkenti a kórházi felvételek számát és javítja a beteg túlélését.

Beültethető kardioverter-defibrillátor (ICD)

Súlyos szívelégtelenségben gyakrabban fordul elő rosszindulatú ritmuszavar. Az ICD a hirtelen szívhalál elhárítására szolgáló külső defibrillátor miniatürizált, testbe beépített változata. Folyamatosan figyeli a beteg ritmusát és életveszélyes kamrafibrilláció vagy hasonló ritmuszavar esetén beavatkozik. Kombinálható a CRT kezeléssel.

Beültethető, keringést támogató eszköz (VAD)

Általában szívátültetésre váró súlyos betegeken segíthet az VAD (ventricular assist device), ez egy speciális eszköz, amely mechanikusan segíti a szív pumpaműködését. A készülék támogathatja a bal, a jobb vagy mindkét kamra működését.

Szívátültetés

A szívelégtelenség legsúlyosabb stádiumában segíthet a donorból származó szív transzplantációja. A szívtranszplantáció drámaian javítja a súlyos szívelégtelenségben szenvedő betegek túlélési esélyeit és életminőségét. Nagyon gyakran azonban a szívtranszplantációra éveken keresztül – a megfelelő donorszív megtalálásáig – várni kell.

Ez is érdekelheti

Mesterséges intelligencia segíti a nők szívinfarktusból való felépülését

Érszűkületmérés villámgyorsan - új technológia a Semmelweis Egyetemen

Egyéni kardiológiai kockázatbecslés – ebben tud segíteni a laborvizsgálat

Szívtranszplantáció, műszív, esély az életre (szívátültetés szívelégtelenség esetén)

A szoptatás csökkenti az édesanyák szívbetegség- és stroke-kockázatát

Megváltozott beszéd és automata beszédelemző jelzi a tüdőpangást