Miért nem elég a fogyás a szív- és érrendszeri betegségek ellen?

Sokan azt gondolják, hogy ha sikerül leadni pár kilót, akkor már meg is van oldva a magas vérnyomás. Dr. Schwab Richárd belgyógyász szerint ez sajnos nem ilyen egyszerű. Klinikai vizsgálatok alapján ma már tudjuk, hogy a drasztikus fogyás önmagában még nem biztos, hogy javítja a szív- és érrendszer állapotát.

A gond sokszor mélyebben van – egészen pontosan az erek belső falában, ami akár már évekkel a tünetek megjelenése előtt károsodni kezdhet. És ezt nem lehet pusztán kilókban mérni. A valódi megoldás ott kezdődik, hogy megszüntetjük azokat a szokásokat, amik gyulladást okoznak a szervezetben. Ilyen például az állati fehérjék túlzásba vitt fogyasztása is.

A bélflóra és a szívbetegségek közötti kapcsolat

Nem túlzás azt mondani, hogy a bélbaktériumaink szó szerint hatással lehetnek arra, mi történik az ereinkben. Egyre több kutatás mutat rá: nemcsak az számít, mit eszünk, hanem az is, hogy a bennünk élő baktériumok mit kezdenek vele. Vannak ugyanis olyan mikrobák, amelyek olyan anyagokat termelnek – például TMAO-t –, amelyek kimondottan károsak az érfalakra.

És hogy mi is az a TMAO? A teljes neve trimetil-amino-oxid. Ez egy olyan anyag, ami akkor keletkezik a szervezetben, amikor állati eredetű fehérjét emésztünk. Ha túl sok halmozódik fel belőle, az megbontja az érfalak rugalmasságát, és hosszú távon megnövelheti a stroke vagy akár a szívroham kockázatát.

És ami talán a legmeglepőbb: ehhez még nem is kell óriási mennyiségű húst enni. Már egy közepesen húsos étrend mellett is elindulhatnak ezek a folyamatok, ha a bélflóránk nincs épp a legjobb formában.

Van jó hír is? - kérdezte a műsorvezető, Csisztu Zsuzsa. - Van! A bélflóra formálható! Több zöldség, egy kis időszakos böjt – vagyis olyan napirend, amikor csak bizonyos időszakban eszünk –, és máris sokat javíthatunk az arányokon. A szervezetünk alkalmazkodik, és ez az ereknek is jót tesz.

A mikro-stroke jelei: az agy korai figyelmeztetése

Dr. Schwab szerint sokan úgy érzik, fiatalon még nem kell ezzel foglalkozni – pedig a valóság egészen más. A 45-55 év közötti emberek agyában gyakran már kimutathatók a mikro-stroke nyomai, még akkor is, ha ebből semmit nem éreznek. Ezek apró, tünetmentes elváltozások, főleg a fehérállományban, és tulajdonképpen egyfajta „előszoba” a későbbi, komolyabb problémákhoz.

A jó hír itt is az, hogy ezek még visszafordíthatók – de csak akkor, ha időben kapcsolunk. Minél korábban történik változás, annál nagyobb az esély a javulásra, főleg, ha ehhez jó rehabilitáció is társul.

Az életmódváltás alapja: célkitűzés és motiváció

A legtöbben nem azért nem változtatnak az életmódjukon, mert nem értenék, mi forog kockán. Egyszerűen csak túl bonyolultnak, túl nehéznek tűnik az egész. Dr. Schwab szerint viszont van egy dolog, ami átbillenthet: a cél.

Ha tudjuk, miért csináljuk – például azért, hogy majd 80 évesen is tudjunk focizni az unokáinkkal –, akkor sokkal könnyebb kitartani. Nem kell mindent egyszerre megváltoztatni, bőven elég, ha apró lépésekben haladunk, és ezek a lépések egy világos, hosszú távú irányba mutatnak.

Az egészséges életmód nem valami hirtelen nagy váltás, hanem egy sor tudatos döntés, amiket újra és újra meghozunk.

Egészséges táplálkozás a gyakorlatban: zöldség és időszakos böjt

A Szívvonal podcast másik vendége, Kőrössy Zoltán üzletember szerint az életmódváltás nem egyenlő a lemondással. Ő maga időszakos böjtöt tart, növényi tejeket készít otthon, és rengeteg nyers zöldséget eszik. Ezek nem bonyolult trükkök, csak egy kis tudatosság és előkészület kell hozzájuk.

És ha valaki étterembe megy? Akkor is lehet jól dönteni - osztotta meg tapasztalatait. - Kérhetünk például plusz salátát vagy párolt zöldséget a főétel mellé, sőt, az sem ördögtől való, ha visszük magunkkal a saját zöldségünket. Igen, komolyan! A lényeg, hogy ne sodródjunk azzal, hogy "ez van", hanem válasszuk a legideálisabb megoldást.

Egészséges életmód gyerekekkel: a szülői példa hatása

A szülői minta hatalmas erő. Akkor is, ha a gyerekek időnként mást választanak, a látott példák hosszú távon beépülnek. Dr. Schwab és Kőrössy Zoltán is egyetért abban, hogy nem kell tökéletesnek lenni. Elég, ha következetesen jelen van az egészséges életmód a hétköznapokban.

Ez vonatkozik a főzésre, a közös sportolásra, de még arra is, hogy mit iszunk. Ezek a minták felnőttként újra előjönnek – és pont akkor, amikor igazán számít.

Az egészség kulcsa: tudatos döntések minden nap

A legfontosabb tanulság? Az egészséges élet nem valami kiváltság, és nem is szerencse kérdése. Sokkal inkább azoknak a döntéseknek az eredménye, amiket nap mint nap meghozunk. Dr. Schwab Richárd szakmai tapasztalata és Kőrössy Zoltán hétköznapi példája is ezt bizonyítja.

Ha megértjük, mi miért történik a testünkben, már nem lesz kérdés, hogy mit kellene tennünk. Innentől már csak az a kérdés marad: mikor kezdjük el?