Lejárt a biztonsági időkorlát.
Ha az oldal űrlapot is tartalmaz, annak mentése csak érvényes bejelentkezéssel lehetséges.
A bejelentkezés érvényességének meghosszabbításához kérjük lépjen be!
Felhasználó név:
Jelszó:
 
Betegségek 2025.05.08. MKT
Az MKT legfrissebb hírei

Szívritmuszavar és sport: Nyilasi Tibor és Gellér László közös üzenete - Szívvonal podcast

A sport jót tesz a szívnek – de nem minden esetben véd meg a betegségektől. Nyilasi Tibor válogatott labdarúgó és Prof. Dr. Gellér László kardiológus, a Magyar Kardiológusok Társaságának új elnöke közösen mutatnak rá, miért nem elég a mozgás ahhoz, hogy egészségesnek tudhassuk magunkat. A Szívvonal podcast új epizódja olyan kérdéseket vet fel, amelyek minden aktív emberre vonatkoznak – nem csak a sportolókra.


Szívritmuszavara akár fiataloknak is lehet

A beszélgetés elején Nyilasi Tibor felidéz egy esetet: édesanyját vitte szívpanaszok miatt orvoshoz, és ha már ott volt, megemlítette, hogy az egyik (szintén focizó) fia panaszkodik mostanában az egészségére. Ez még akkor történt, amikor dr. Gellér László is fiatal volt, de már akkor sokan hozzá küldték az ilyen eseteket. A kardiológus annak idején kiderítette: a fiúnak szívritmuszavara van. Így kezdődött anno az ismeretségük, amely során végül - épp nemrég – Nyilasi Tibor is a tanár úr kezei alá feküdt a műtőasztalon.
Amikor a fiáról kiderült, hogy az enyhe panaszai mögött valós kardiológiai probléma van, Nyilasi Tiborban akkor oszlott el a tévhit, hogy „az élsport garanciát jelent az egészségre”. Az aktív életmód fontos, de nem helyettesíti a megelőző vizsgálatokat, különösen, ha az ember már túl van a negyvenen – derül ki a Csisztu Zsuzsa által vezetett Szívvonal podcastból.

Dr. Gellér László: a legtöbb ritmuszavar nem életveszélyes – de oda kell figyelni rá

Dr. Gellér László professzor hangsúlyozza: azt azért fontos tudni, hogy a szívritmuszavarok többsége nem okoz életveszélyes állapotot. Bár valóban léteznek súlyos, akár hirtelen szívhalálhoz vezető ritmuszavarok, de a legtöbb eltérés inkább hosszú távon okozhat bajt. Ám sok év elteltével ugyanúgy tragédiákhoz vezethet.
A leggyakoribb típus, a pitvarfibrilláció (szabálytalan és gyakran gyors szívverés), sajnos néha tünetmentesen is jelen van és jelentősen növeli a stroke kockázatát – ezért dr. Gellér szerint különösen fontos, hogy 65 év felett már célzott szűrés történjen.
Dr. Gellér azt is hozzáteszi: vannak olyan esetek, amikor csak időszakosan jelentkezik a ritmuszavar, például néhány erősebb dobbanás vagy hirtelen szapora szívverés formájában. Ezek gyakran ártalmatlanok, de ha túl gyakran fordulnak elő, vagy panaszt okoznak, akkor már indokolt lehet az eszközös vagy gyógyszeres kezelés. Ha valakinek ilyen tünete van, mindenképp lássa őt kardiológus, hiszen egy laikus nem tudja megítélni, hogy mekkora a probléma.

A sport nem pótolja a kardiológiai szűrést

„Sokszor azt hisszük, a jó teljesítmény és a fittség egyenlő az egészséggel. Pedig lehet valaki fitt – és mégis beteg” – figyelmeztet Prof. Dr. Gellér László, aki szerint különösen veszélyes, ha a sportolók túl sokáig halogatják a vizsgálatot, mert erősebbnek érzik magukat, mint amilyenek valójában.
A rendszeres mozgás kétségtelenül csökkenti a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát, de nem írja felül az öröklött hajlamokat, az évtizedek alatt kialakult érelmeszesedést vagy éppen a rejtett szívritmuszavarokat. Egy sportoló is lehet magas vérnyomásos, és lehetnek olyan koszorúér-szűkületei, amelyek hosszú ideig tünetmentesek maradnak.

Szívbetegség panaszok nélkül

A szívbetegségek egyik legnagyobb veszélye, hogy sokáig nem okoznak egyértelmű tüneteket.
Dr. Gellér szerint épp ezért kulcsfontosságú, hogy ne bagatellizáljuk az enyhe tüneteket sem. Ha valaki furcsa nyomást, terhelésre jelentkező kellemetlenséget vagy teljesítménycsökkenést tapasztal, az okot kell keresni, nem pedig kifogást.

Miért fontos a sportolók szívének célzott vizsgálata?

Az élsport nagyobb fizikai igénybevételt jelent, ami önmagában is terhelést ró a szívre. A labdarúgásban is előfordultak hirtelen szívhalálhoz vezető esetek. Ezek egy része megelőzhető lett volna megfelelő szűréssel – hangsúlyozza Prof. Dr. Gellér László.
A modern kardiológiai vizsgálatok – mint a szívultrahang, terheléses EKG, Holter-monitorozás vagy szív-CT – olyan rejtett eltéréseket is kimutathatnak, amelyek normál körülmények között nem jelentkeznek. A terhelésre adott szívreakciók sokszor csak mozgás közben mutatják meg, hogy valami nincs rendben.

A szívritmuszavar némán is jelen lehet

A legnagyobb veszélyt nem a fájdalmas tünetek jelentik – hanem azok, amik egyáltalán nem jelentkeznek. A szív- és érrendszeri eltérések gyakran évekig észrevétlenek maradnak, különösen, ha valaki jó kondiban van és rendszeresen edz. Azonban ez a „csendes időszak” nem jelent biztonságot – figyelmeztet a kardiológus professzor.
A rendszeres szűrés célja éppen az, hogy ezekre a néma elváltozásokra fény derüljön még azelőtt, hogy tragédiához vezetnének. A megelőzés sokszor nem látványos, de annál fontosabb.

A kardiológiai szűrés nem gyengeség – hanem felelősség

Sokan azért nem mennek el kardiológiai vizsgálatra, mert félnek attól, hogy „gyengének” tűnnek. Pedig az, aki odafigyel magára, nem gyenge, hanem felelősnek érzi magát az életéért.
Az élsportolók példája segíthet azoknak, akik úgy gondolják, hogy a fizikai aktivitás minden mást kivált. A valóság az, hogy a szűrés és a sport együtt véd igazán.

„Most már van ötéves garanciám” – Nyilasi Tibor saját példája

A beszélgetés végén Nyilasi Tibor egy személyes történetet is megosztott Csisztu Zsuzsa műsorvezetővel.
Néhány hete egy vírusfertőzés alaposan megviselte. Akkor is beszélt a tanár úrral, ahogyan máskor, ha rosszul érezte magát. „És hát nem árulok el nagy titkot, hogy addig mondta, hogy menjek, menjek, nézzük már meg, hogy mi van belül, amíg elmentem, hát rögtön talált is valamit, és az egyik koszorúeremet kitisztította. Átéltem, átestem a tűzkeresztségen, de hála a Jóistennek, hogy más nincsen.”
És hogy mit jelent számára ez a beavatkozás?
„A tanár úr adott nekem ötéves garanciát. Annak idején kaptam a Tavasz tévére a gyerekkoromban öt év garanciát, most meg tőle kaptam 5 év garanciát. Ez a garancia sokkal többet jelent.”

Ez is elhangzik még a podcastban: tudja, hogyan működik egy beültethető defibrillátor?

És azt, hogy mit csinál pontosan, ha életveszélyes szívritmuszavart érzékel?

Kik élnek ma ilyen készülékkel Magyarországon, és hogyan focizik valaki úgy, hogy ilyen eszköz van a testében?

Mi történik, ha egy ilyen sportolót mellkason talál a labda – és mekkora kockázatot jelent ez?

Milyen okoseszközök segíthetnek még időben felismerni a problémát – akár otthon, akár a kispadon ülve?

Ezekre a kérdésekre is választ kapnak a Szívvonal podcast új epizódjában, ahol Prof. Dr. Gellér László és Nyilasi Tibor válogatott labdarúgó nemcsak saját tapasztalataikról, hanem a szívvédelem legmodernebb eszközeiről is beszélnek.

🎧 Nézze meg a teljes adást – ez most tényleg életmentő lehet.

Az 1. adásról készült összefoglalót is nézze meg!

A hiteles tartalom mindig Szívderítő!

Megelőzéssel, betegségekkel, vizsgálatokkal, terápiákkal kapcsolatos információkat olvashat nálunk. A Szívderítőt a Magyar Kardiológusok Társasága hozta létre és felügyeli. Kövessen minket a YouTube-on is!

Ez is érdekelheti

Tévedés, hogy kardiológiai szűrővizsgálatra csak az időseknek kell menniük - Szívvonal podcast

Egészségnap a magas vérnyomás világnapján: a cukorbetegeket is nagyon várják

Ezek a gyógyszerek fokozhatják a pulzust - mellékhatásként

Mi az a kardiomiopátia? – A szívizombetegségek típusai, tünetei és kezelése

Szívbillentyűcsere egy tűszúrással – elvégezték a 2000. TAVI műtétet a Semmelweis Egyetemen

Szívizomgyulladás: mi okozza és hogyan kezelhető?