A szívbetegségek és a telített zsírok között nem találtak összefüggést azok a brit kutatók, akik nagy számú korábbi tanulmány adatainak elemzését végezték el. - olvasható a medicalonline oldalán.
"Kimutatták: a telített zsírsavak nem okoznak szívbetegséget, az "egészséges", úgynevezett többszörösen telítetlen zsírsavak pedig nem előzik meg a szív- és érrendszeri problémákat. Szemben a több évtizedes étkezési irányelvekkel a Cambridge-i Egyetem kutatói arra a következtetésre jutottak, hogy a zsíros ételek, a tejszín vagy a vaj mellőzése nem valószínű, hogy egészségesebbé tenné az embert - idézte a The Daily Telegraph brit napilap online kiadása az Annals of Internal Medicine című szaklapban megjelent tanulmányt."
Tovább a teljes cikkhez
Alább olvasható Prof. Dr. Rihmer Zoltán (1, 2) és Dr. Harmati Lídia (3) A halfogyasztás jelentősége pszichiátriai szempontból című cáfolatának absztraktja.
(1) Semmelweis Egyetem, Klinikai és Kutatási Mentálhigiénés osztály, Budapest(2) Országos Pszichiátriai és Addiktológiai Intézet, Budapest(3) Semmelweis Egyetem, Kútvölgyi Klinikai Tömb, Kardiológiai szakambulancia, Budapest
Régóta ismert, hogy a táplálkozási/diétás tényezőknek jelentős szerepük van a pszichiátriai betegségek kialakulásában és lefolyásában. Alacsony triptofán és fólsav bevitel bizonyítottan hajlamosít depresszióra, és mind a triptofán, mind a fólsav jelentősen fokozza az antidepresszív gyógyszeres kezelés hatékonyságát. Újabb vizsgálatok szerint szignifikáns negatív korreláció észlelhető az ivóvíz lithium tartalma és az adott terület öngyilkossági halálozása között. Az 1990-es évektől fogva egyre több publikáció jelenik meg az omega-3-zsírsav ill. hal-fogyasztás és pszichiátriai morbiditás összefüggését illetően. A vizsgálatok döntő többsége szerint az alacsony omega-3-zsírsav bevitel (ill. a magas omega-6/omega-3 arány) a major depresszió és a bipoláris betegség (és kisebb mértékben az ezekkel szorosan összefüggő öngyilkosság) szignifikáns rizikó-faktora. Egyes vizsgálatok az omega-3-zsírsav hatékonyságát találták major depresszióban, mások viszont ezt nem tudták megerősíteni. A mediterrán étrendet tartó spanyol lakósok között 5 év alatt közel 50 százalékkal kisebb volt az újonnan kialakuló major depresszió esélye, mint azoknál, akik az ún. nyugati típusú étrenden éltek. A klimatikus tényezők, ill. a hosszabb fotoperiódus mellett részben ezek a tényezők magyarázzák azt a régóta ismert tényt, miszerint a mediterrán országokban a depressziós betegségek és a szuicidium prevalenciája lényegesen alacsonyabb. Ismereteink mai állása szerint a megfelelő mennyiségű és minőségű hal fogyasztásnak a jól ismert általános egészségügyi előnyein kívül szerepe van a depressziós betegségek (és talán az öngyilkosság) megelőzősében is.
