Figyelem!
A megtekinteni kívánt tartalom inaktív.
Buda Bélára gondolva[2013.07.16.] - MPT Web-szerkesztőség - Hírkategória: Általános Nem gondoltam soha arra, hogy ez megtörténhet. Béla harminc évvel ezelőtt is ugyanúgy nézett ki, mint egy hete – s ez elhitette velem, nem fog rajta az idő. Személyisége is ezt közvetítette, szilárd volt, megalkuvások nélkül. Ezzel nem tette könnyűvé életét, de átnézett a nehézségek felett. Nem ez volt a fontos. Fontos az volt, hogy gondolkodni tudjon, elmerülni az összefüggések keresésében, az új információk özönét kontrollja alatt tartani.
Életében folyamatosan próbálták háttérbe, pályán kívülre szorítani, de mint a búvópatak, felbukkant egy másik tudományterületen teljes vértezetben. (Pszichoterápia, szociologia, szociálpszichologia, kommunikáció, egészségpromoció, drog, alkohologia, szexologia stb.) A hozzá közelállókat is meglepte sokoldalú ismereteivel. Hatalmas tudása hátterében olyan olvasottság volt, ami elképzelhetetlen az átlagember számára. Három nyelven való gyorsolvasási tudása folytán naponta több könyvet olvasott a folyóiratok, újságok tucatjai mellett. Több ezer írása szintetizált formába adta vissza tudását.
70. születésnapjára Bagdy Emőke, Demetrovics Zsolt, Pilling János által szerkesztett Polihistória c. könyvben összeírt többszáz publikáció csak kisebb része közleményeinek. Sokáig próbáltam lépést tartani vele, de szégyenkezve kellett megállapítanom, Béla többet ír, mint amennyit én olvasok. Az utóbbi években több átfogó interjú jelent meg vele, melyben összefoglalta pályáját. Nem ismételném ennek állomásait. Amiről sokat hallottam beszélni az a klasszika-filologia, ami ráébresztette a tudomány világára. (A szépirodalmat is kísérte, s korábban szenvedélyes mozilátogató is volt.) Fontos emberként szerepelt életében Trencséni Tibor, aki az Orvosi Hetilap főszerkesztője is volt, s elsőként adott teret a publikálásra a fiatal medikusnak. Több, mint 25 éven keresztül írt, szerkesztett ide. Fontos első munkahelye, a Fővárosi Pszichoterápiás Központ. Ez lett a magyar pszichoterápia szilíciumvölgye, amiben hatalmas szerepe volt Budának (együtt dolgozván Hidas György, Süle Ferenc, Szőnyi Gábor, Lust Iván s mások). Meghatározó publikációk, könyvek születtek ekkor, közvetítve e műhely szemléletét.
A szocializmus ideologiai korlátait áttörve elsőként publikált a pszichoanalízisről 1967-ben a Valóságban. Ettől kezdve küzdenie kellett a fanyalgó szakmával, miért pont ő, miért pont erről ír. Tudományos kérdésben sem alkudott meg a politika vagy egy tekintély kedvéért. Nem volt jó lobbista. Emiatt sokszor félreállították vagy kihúzták alóla a munkahelyét. Ez történt végül a Sportkórházban is, ahol kötéltáncos ügyességével egyensúlyozta a 24 ágyas pszichoterápiás osztály fennmaradását majd húsz évig. Vezetési stílusa engedte az önálló munkát, ám figyelt, hanyagságot, hibát nem tűrt. Keveset dícsért, de sokat bíztatptt, inspirált mindenkit az önfejlesztésre.
A munka során szinte versengve, igen sok terápiás formát próbáltunk ki, alkalmaztunk - jó volt együtt dolgozni. A stáb és egyéni megbeszélések bíztosítottak mindenkit, ha megakad egy nehéz esettel, van kivel megbeszélni, tovább tud lendülni. A pszichoterápiára úgy tekintett, mint egy könyvtárra. Hol ezt, hol azt kell alkalmazni. Az egy módszer fellebbvalóságát hirdetők gőgös önhittségén sokszor bosszankodott. Erről hiába írta érvelő véleményét vita nemigen alakult ki, inkább elhallgatták, elzárkóztak. Így történt utolsó nagy formátumú könyvével is, az Elme gyógyítása cíművel. Ezt tulajdonképpen a magyar pszichiátria gyógyítására szánta, ám sokkal többről szól ez a könyv. A lelki betegségek gyógyításának hatásmechanizmusát keresi, elemzi benne – s aki értőn olvassa, megtalálja az irányjelzést az erdőben.
Legendásan nagy levelező volt, rengeteg tudományos anyagot, cikket, könyvet küldött érdeklődő ismerősöknek. Leveleiben bátorított, érdeklődött vagy megosztott egy-egy felvetést, konfliktust. Több szakmai folyóirat született meg keze és szerkesztése alatt. A Pszichiátria Hungarica első főszerkesztőjeként meg kellett tapasztalnia, hogy belügyi szervek és a szocialista párt delegálta szerkesztők kontrollja is kíséri a lapot. A Pszichoterápia, majd a Levendel László háttér-segítségével létrehozott Szenvedélybetegségek nagy felületet adott a szakma tudomány értékü fejlődéséhez.
Az empátia szó szinte egybeforrt nevével. Erről írt könyve sikeres lett, 5. kiadáson is túl van. Ennek köszönhetően ezt a szót, annak tartalmát, értelmét, fontosságát szinte mindenki érti Magyarországon. Sokszor idézte Moliere Úrhatnám Polgár-jából Jourdain urat, aki rádöbben, hogy negyven éve beszél prózában, de azt sem tudta mi az. Buda Béla önironikusan utal arra, hogy sokat foglalkozott szemantikával, pszicholingvisztikával, szimbolikus interakcionizmussal, ethnometodologiai megközelítésmóddal, ám be kell látni, mindezek közös nevezője a kommunikáció, így annak elemzése, megismerése mindennél fontosabb. Erről szóló könyve egyszercsak tankönyvvé vált, az újabb és újabb kiadások egyre gazdagabban tárták fel e terület összefüggéseit. Az oktatás is kommunikáción keresztül hat. Kopp Mária tanszékén munkát vállalt, s bevezette az orvosegyetem tantárgyai közé az orvosi kommunikációt. Ez a munkacsoport színesen, jó hangulatban, egymást erősítve dolgozott, köztük Buda is jól érezte magát.
Széles életút rajzolódik ki. Eszembe jut, nemrég holdtöltekor széles ezüsthidat láttam a Balatonon. Buda Béla pályája is fénylőn, ragyogva mutat utat mindenkinek.
Dr. Haraszti László
Buda Béla temetése 2013. július 25-én csütörtökön 14.15-kor lesz a Farkasréti temetőben.
