Figyelem!
A megtekinteni kívánt tartalom inaktív.
FILMAJÁNLÓ - Szabó István: Bizalom (1979)A Bizalom nem a legismertebb Szabó-filmek közé tartozik. Az Álmodozások Kora, a Szerelmesfilm, az Apa, a Mephisto, A napfény íze mellett külön világot képvisel nézőpontjával, témakezelésével, és filmtörténetileg is izgalmas kapcsolat veszi benne kezdetét: ez az első Szabó-film, amelyben az operatőr: Koltai Lajos.
A Bizalom 1980-ban megnyerte a a Berlini Filmfesztivál legjobb rendezői díját, és a legjobb idegen nyelvű film kategóriájában Oscar-díjra jelölték.
A történet egy férfit és egy nőt hoz össze, akiknek életéről lassanként csak mozaikokat ismerünk meg, még az igazi nevüket sem. A naiv és a világ folyásáról keveset tudó, „játékmackó-sorban” tartott asszonynak férje illegális baloldali tevékenysége miatt álnéven egy külvárosi házban kell megvárnia a II. világháború végét egy ugyancsak álnevet viselő férfi oldalán, akit viszont fájdalmas tapasztalatai megtanítottak arra, hogy senkiben soha ne bízzon, „másodosztályú forradalmárként” magában is csak megfelelő önuralom mellett. Hogyan válik ez a szoba, ahol bérlőkként, erdélyi menekült házaspárként húzzák meg magukat, a gyanakvás, a félelem, a bizonytalanság külső és belső fenyegetésében, a jeges zárkózottság, a magány szorításában menedékké, ahol a legmélyebbre eltemetett érzések, gondolatok is kimondhatókká válnak?
Hogyan merik megmutatni magukat anélkül, hogy bármilyen biztosítékuk lenne a másik árulásával szemben? A film által művészien megjelenített szituáció, vagyis hogy a rettegés, a gyanakvás légkörében idill, harmónia, rend születik, és ez egyfajta önazonosság megtalálásához vezet az embertelen körülmények között, a mai nézők számára nem újdonság. Kertész Imre Sorstalansága már megjelent a Bizalom forgatása idején, szélesebb körben azonban csak az irodalmi Nobel-díj után vált ismertté; Köves Gyuri táborbeli élményeit az író vallomása szerint nemcsak a nácizmus, hanem a szocializmusban szerzett tapasztalatok is inspirálták.
A Bizalom 1979-ben a fogságnak induló, végül nyaralásként elhagyott zugot állítja szembe a kinti társadalom elidegenítő jellegével. Férfi és nő kapcsolatának forróságát, hullámzásait megélni egy végsőkig lemeztelenített, eszköztelen helyzetben, ennek a bemutatása a film legnagyobb bravúrja.A kétszemélyes dráma azonban megbillenne, hiteltelenné válna, ha nem olyan kitűnő, összhangban lévő alakítást látnánk, mint Bánsági Ildikó és Andorai Péter
kettőse.Azért is érdemes kicsit visszatekinteni Szabó István életművére, hiszen a legújabb hamarosan a mozikba kerül: a Rokonok után ismét egy magyar irodalmi alkotást, Szabó Magda Az ajtó című regényét dolgozza fel.
Kíváncsian várjuk.
