Jövő májustól alapjaiban alakul át a hazai egészségügy. A Heti Válasz már most bepillantást nyert a minden korábbinál átfogóbb, mindeddig titkolt reform részleteibe. Ennek alapján közreadjuk az ország új gyógyítási térképét, melyből kiderül, szükség esetén ki melyik intézményhez tartozik.
A mentő megáll, a beteget hordágyon gurítják a kórház folyosóján, az orvosok már menet közben műtőt, CT-t, gyógyszereket rendelnek. A kórházfilmek állandó jelenete ez. Arról azonban nem szólnak a forgatókönyvek, hogy miért éppen oda megy a mentő, hogy miért azok az orvosok fogadják, pedig gyakran ezen múlik a beavatkozás sikere. Nemcsak az dől el tudományos alapon, hogy milyen gyógyszerből hány milligrammot kap a páciens, hanem az is, hogy azt hol és kitől kapja.
Tervezés fehér köpenyben
Az egészségügyi ellátórendszereket mérnöki pontossággal tervezik meg, hiszen békeidőben nemcsak több emberélet múlik ezeken, mint a hadseregen, de drágább is a fenntartásuk. Magyarország viszont még mindig küzd a szocialista nehézipar árnyékába telepített "üzemi" kórházak örökségével. Most sosem látott átszervezés kezdődik, melynek során állami tulajdonba veszik az intézményeket, és átrendezik a teljes ágazatot. Az új rendszer élesben májusban indul, ám a háttérben már több mint egy éve folyik az előkészítő munka - a legnagyobb titokban.
Két hete egy szakmai tanácskozáson Szócska Miklós egészségügyi államtitkár stábja három órán át állta a több mint száz egészségügyi szakemberből álló hallgatóság kérdéseit anélkül, hogy egyetlen konkrétumot is elárult volna. Így egyre többen gondolják: a kormány azért nem beszél a részletekről, mert ezek nincsenek is kidolgozva. Szócska viszont állítja, más szempontok vezénylik: országos körútján személyesen szeretné elmondani az érintetteknek, mit tervez a régiójukban. A roadshow múlt csütörtökön, Mohácson kezdődött, a Heti Válasz pedig "meghekkelte" az államtitkárság adatbázisát.
Az egészségügy újjászervezése sokszereplős munka: ennek során fehér köpenyesek (a szakterületek vezetői, orvosai), sötét öltönyösök (politikusok) és pulóveresek (mérnökök, matematikusok, informatikusok) működnek együtt. Kiindulópontként felmérik, hogy ma hol gyógyíttatják magukat a betegek. Így derült ki, hogy miközben például a nógrádiaknak bonyolultabb beavatkozásoknál Miskolcra kellene menniük, mindössze két százalékuk utazik valóban oda (30 százalékuk a fővárosban keres kórházat).
Szabad kórházválasztás
Májustól nyolc egészségügyi térségre osztják az országot (lásd ábránkat a következő oldalon), ezeken belül továbbra is szabad lesz az orvos- és kórházválasztás. A biztosítottak más térségbe is "átvándorolhatnak", ha sajátjukba 45 percnél többet kellene utazniuk az ellátásért, és az utat így tíz perccel le tudják rövidíteni. A határok igyekeznek igazodni a betegszokásokhoz, így például Nógrád májustól hivatalosan is az egyik budapesti központú egészségügyi térséghez tartozik majd.
A döntést, hogy végül hova fordul be a mentő, aprólékos munkával készítik elő. Első lépésként az államtitkárság orvosi tanácsadó testülete minden betegséget és sérülést négy csoportba osztott az ellátás bonyolultsága alapján, majd valamennyinél az utolsó műtéti eszközig megszabja, hogy mire van szükség. A lapunk birtokában levő leírás szerint például egy "sima" lábtörés ellátásához 24 órás szolgálatban egy baleseti sebészt, laboratóriumi hátteret és röntgent kell biztosítani. Mivel baleset éjjel-nappal érheti az embert, ehhez négy főállású traumatológust kell alkalmazni; ahol erre képtelenek, ott nem lenne biztonságos az ellátás, ezért nem működhet a jövőben baleseti sebészet.
Ha az illetőnek a térde sérül meg, és bonyolultabb beavatkozás vár rá, olyan helyre kell vinni, ahol egyszerre két traumatológus van jelen, elérhető egy idegsebész, és a teljes műtőszemélyzet mindig rendelkezésre áll. Ha pedig súlyos, több testrészt érintő baleset ér valakit, akkor olyan osztályra szállítják, ahol egy időben három traumatológus dolgozik, de szemész, fül-orr-gégész, érsebész és más specialista is ott van a műtőben, ha szükséges. Csúcstraumatológia tíz lesz az országban, miközben sima töréssel csak a Nyugat-Dunántúlon 11 kórházba futhat be a mentő. (A tervezett hálózatról térképünket ld. alább.)
A tervezést minden egyes szakmában végigviszik, így szakmánként változik az ellátóhálózatban részt vevő intézmények száma is. S bár szülészeti térképet nem láthattunk, szülni ezután csak olyan kórházban lehetne, ahol újszülöttgyógyász is jelen van, mert ha a baba sérülten jön világra, akkor e szakember hiánya fogyatékossághoz vagy akár a halálához vezethet. Mivel az országban hiány van újszülöttgyógyászokból, ez a szülések központokba szervezését jelentheti.
A miniszter mellett működő szakmai kollégium minimális esetszámot is feltételül szabhat egy-egy beavatkozás elvégzéséhez. Például az emésztőrendszer betegségeinél a bonyolultabb eseteket csak azok az intézmények fogadhatják, amelyeknek gyakorlatuk van abban, hogy endoszkóppal, vagyis nagy vágás nélkül eltávolítsák az epevezetékbe beszorult köveket (ebből évi 50-75 esetet kell igazolniuk). Emellett azt is meg kell nézni, hogy ne kerüljenek a betegektől túl messzire a kórházak, és a kijelölt intézmények bírják is a terhelést. Nem véletlenül kezdte az államtitkár országos körútját Mohácson, azt üzenve: az átalakítás nem egyenlő a kis kórházak bezárásával, ez az intézmény például kulcsszerephez jut - segítségével tehermentesítik a Pécsi Tudományegyetem baleseti sebészetét.
Szócska Miklósnak eddig sikerült átvinnie elképzelését nemcsak a kormányon, de a Fidesz-frakció önkormányzati lobbiján is. Noha információink szerint januárban változás lehet a Nemzeti Erőforrás Minisztérium élén, ez a tervek szerint az ő államtitkári pozícióját nem érinti. Ebben szerepe lehet annak is, hogy bár idén jelentős összeget elvontak a tárcától, ennek módszertanát úgy dolgozták ki, hogy az ágazatban viszonylagos béke honol.
A teljes cikk a Heti Válasz honlapján olvasható >>
