A MedicalOnline szakmai portálon megjelent cikket a brit pszichofarmakológus társaság szakértőinek demenciakezelésre használatos gyógyszerekkel kapcsolatos felülvizsgált ajánlásáról és a kezelés lehetőségeiről Dr. Tariska Péter kommentálta.
Cikk megtekintése:
A leggyengébbtől a legerősebb evidenciáig a demencia kezelésében >>Kommentár: Dr. Tariska Péter
A demenciák különböző betegségek (leggyakrabban Alzhemer-kór) tünetcsoportjai. Ma az alapbetegségeket kellő biztonsággal diagnoszkálni tudjuk, de oki kezelésük lehetőségével egyenlőre sajnos nem rendelkezünk.
A brit neurofarmakológusok véleményére azért is fokozottan érdemes figyelnünk, mert Európa két „demencia-kutató nagyhatalma” Nagy-Britannia és Svédország. A közelmúltban közzétett ajánlás sok tekintetben megegyezik korábbi
propozícióikkal, azaz az Alzheimer-kór enyhe és középsúlyos szaka esetén az acetilkolinészterázgátlókra, közepesen súlyos és súlyos szakában a memantinra vonatkozóan van elegendő súlyú evidencián alapuló bizonyíték az ajánlásukhoz. Nagy vihart kavart 2006-ban a – szintén brit – intézmény, a National Institute for Health and Clinical Excellence (NICE) állásfoglalása, mely jelentősen szűkítette az ajánlati spektrumot. Ezt az álláspontját egyébként idén a NICE is revideálta.
A hazai demencia-ajánlás összhangban van a brit farmakológusok véleményével. A mindennapi gyakorlat számára fentieken kívül kiemeljük azt, hogy
(1) Az enyhe kognitiv zavar demenciába progrediálása aránya jelenleg semmilyen gyógyszerrel nem csökkenthető;
(2) Egyet lehet érteni az acetilkolinészterázgátlók indikációja bővítésével a diffúz Lewy testes demencia irányába, megjegyezve, hogy a rivastigmin kapszula javallata kiterjed a Parkinson-kór keretében jelentkező demenciákra is – hazánkban is.
(3) A hazai gyakorlatban elterjedten alkalmazott tág értelemben vett ún. nootrop hatású készítményeket (Alzheimer-demenciában is javallattal rendelkezők: nicergolin, ginkgo biloba; általánosabb az indikációja a piracetamnak és vinpocetinnek) a hazai ajánlás kiegészítő, illetve alternatív farmakoterápiás lehetőségek között tartja számon.
(4) Sok irodalmi adat támasztja alá, hogy az öregedés is, demencia is bizonyos mértékig késleltethető életmódi tényezőkkel (ún. mediterrán étrend, mentális és fizikai tréning, stressz lehető kerülése, depresszió kezelése stb.) és a kockázati tényezők kontrolljával.
A megelőzés-késleltetés jelentősége kiemelkedő; a demencia tünetcsoportjában szenvedők kezelése komplex gondozási keretbe kell illeszkedjék, melynek szinte minden pontja jelentős fejlesztést igényel hazánkban.
