Lejárt a biztonsági időkorlát.
Ha az oldal űrlapot is tartalmaz, annak mentése csak érvényes bejelentkezéssel lehetséges.
A bejelentkezés érvényességének meghosszabbításához kérjük lépjen be!
Felhasználó név:
Jelszó:
 
MAGYAR KARDIOLÓGUSOK TÁRSASÁGA
Hungarian Society of Cardiology

Szívünk napja

További cikkeink

Jelenleg nincs a témában megjeleníthető hír
Terápiák 2024.02.14. MKT
Az MKT legfrissebb hírei

A vérhígítók

A vérhígítók, más néven antikoagulánsok megakadályozzák a véralvadást vagy meggátolják a már kialakult vérrögök növekedését, így számos szív- és érrendszeri betegség kezelésére vagy megelőzésére, illetve hosszabb műtét után használják ezeket.


A vérhígítók hatása és működési mechanizmusa

A vérhígító injekciók fő hatóanyagai általában olyan anyagok, mint például a heparin vagy a warfarin. Ezek a gyógyszerek különböző módokon befolyásolják a véralvadási folyamatot, például gátolják bizonyos véralvadási faktorok működését vagy elősegítik a véralvadásban résztvevő fehérjék működését. Ennek eredményeként a vér hígabbá válik, és kevésbé valószínű, hogy vérrögök képződnek. Ez a folyamat nem jelenti azt, hogy a vér ne tudna alvadni, hanem inkább azt, hogy a véralvadási folyamat lassabbá válik.

Amikor ugyanis sérülés vagy seb keletkezik a szervezetben akár kívül, akár belül, azonnal elindul egy bonyolult folyamat, amely véralvadást eredményez. A véralvadási folyamat során több véralvadási faktor és fehérje vesz részt, amelyek összeállnak egy vérrög kialakításához, hogy megállítsák a vérzést. Ez az egész folyamat a normális esetben nagyon fontos a sebgyógyulás és a sérült szövetek regenerációja szempontjából. Ám bizonyos helyzetekben a vérrög elszabadulhat, és ha rossz helyen akad el, akkor életveszélyes állapot alakulhat ki.

Vérhígító – mikor van szükség rá?

Amikor valaki műtéten esik át, különösen olyan műtéteknél, amelyek hosszabb ideig tartó ágyban fekvést eredményeznek, fennáll a vérzés és vérrögképződés kockázata. A műtét során általában az egyén vérerei is sérülhetnek, ami fokozott véralvadási reakciót indíthat el a szervezetben. Ez a véralvadás a seb gyógyulásához fontos, azonban túlzott vagy rendellenes véralvadás esetén a vérrögök kialakulásának kockázata jelentősen megnőhet, ami komoly szövődményekhez vezethet, például tüdőembóliához vagy szívinfarktushoz.

Azáltal, hogy csökkentik a vér véralvadási képességét, a vérhígítók segítenek abban, hogy a vér könnyebben áramoljon a szervezetben. Ez pedig hozzájárulhat a műtét utáni gyógyuláshoz és a komplikációk minimalizálásához.

A vérhígító injekciókat széles körben alkalmazzák olyan állapotok kezelésére vagy megelőzésére, amelyekben fennáll a vérrögképződés vagy a vérrögök kialakulásának kockázata. Ezek közé tartozik például a szívbetegségek, mint például a pitvarfibrilláció vagy a szívinfarktus, valamint a mélyvénás trombózis vagy a tüdőembólia megelőzése műtét vagy hosszú ágyban fekvés során.

Nem tudom beadni az injekciót. Nagy baj ez?

Igen. Ha valaki nem adja be a vérhígító injekciót az orvos utasítása ellenére, komoly egészségügyi következményei lehetnek. A nem megfelelő véralvadás növelheti a vérrögképződés, például a szívinfarktus vagy a stroke kockázatát. Emellett a nem megfelelő vérhígítás súlyos (belső) vérzési problémákhoz vezethet, amelyek akár életveszélyesek is lehetnek.

Tudjuk, sokan félnek a tűtől, az injekciótól, de a vérhígítót magának is be tudja adni az ember, ráadásul fájdalommentesen is, ahogyan az alábbi videón látható.

A vérhígító injekciókat orvos írja fel, és az adagolást, a kezelés hosszát is ő állítja be. Bármilyen változtatás vagy eltérés az orvos által előírt adagolástól komoly egészségügyi kockázatokkal járhat.

 

Ez is érdekelheti

Érbetegségek - mélyvénás trombózis

Boka/kar index a tünetmentes érbetegség kimutatására

A szívinfarktusról és a teendőkről - röviden

Így alakult ki a sürgősségi betegellátás Magyarországon, növelve a szívroham túlélésének esélyét is

Szívkatéteres vizsgálat, azaz koronarográfia

Nem csak az agyban alakulhat ki stroke, hanem a szemben és a gerincben is