Angina pectoris

A szívizom vérellátási zavara a legtöbb esetben mellkasi fájdalmat okoz, amit angina pectorisnak nevezünk. Nagyon fontos szabály, hogy nem minden mellkasi fájdalom angina pectoris, és esetenként a szívizomban komoly vérellátási zavar léphet fel anélkül, hogy a beteg fájdalmat érezne. Az esetek többségében a panaszok fellépésének körülményei, a fájdalom helye és időtartama, ill. a tünetek megszűnésének jellegzetességei alapján a kardiológus kielégítő pontossággal diagnózist tud mondani; ugyanakkor a diagnózis alátámasztása, ill. a további teendők megítélése végett különféle vizsgálatok elvégzésére kerül sor.

Azoknál, akiknél az ún. nem invazív (vértelen) vizsgálatok komolyabb megbetegedésre utalnak, elvégezzük a koszorúérfestést (a koronarográfiát) is. A vértelen vizsgálatok a szívizom keringési viszonyairól, a koronarográfia a "csőrendszer" állapotáról ad felvilágosítást. A két információ természetesen összefügg egymással, hiszen rossz csőrendszer esetén legtöbbször az áramlás is rossz, de bőven vannak kivételek is.

Szívinfarktus

Az előzőekben vázoltuk, hogy az angina pectoris a koszorúér keringési zavara következtében alakul ki (a szív nem kap annyi vért, mint amennyi a zavartalan működéshez szükséges lenne), a szívinfarktus pedig akkor jön létre, amikor a "csőrendszerben" - a koszorúerekben teljes elzáródás miatt megáll a keringés. Hogy a szűkületből mikor lesz teljes elzáródás, az pontosan nem jósolható meg.

Rendkívül fontos, hogy teljes elzáródás esetén minél hamarabb kórházba jusson a beteg, hiszen ma már a "dugulást" meg tudjuk szüntetni (feloldjuk a rögöt), és ezzel a szívizomelhalást részben vagy teljesen megakadályozzuk.

Mikor gondoljunk szívinfarktusra?

• Erős mellkasi fájdalom esetén, különösen akkor, ha az szorító, nyomó jellegű, a mellcsont mögött jelentkezik, és 30 percnél tovább tart;
• hirtelen jelentkező, rossz közérzettel, verítékezéssel járó, nehézlégzés esetén;
• sok esetben a szívinfarktusnak az első tünete a gyomorszájban érzett fájdalom, hányással vagy anélkül.

Sajnos, a tünetek rendkívül változatosak lehetnek, annyira, hogy esetenként az orvosnak is gondot jelent a diagnózis felállítása, főleg nőknél szokott előfordulni nem tipikus tünethalmaz, más, banálisabb betegségre hasonlító tüneteket észlelnek csupán infarktus esetén, így késve kerülnek orvoshoz. Márpedig minél hamarabb állítjuk helyre a koszorúér-keringést, annál több szívizmot nyerünk (illetve nyer a beteg).