MAGYAR KARDIOLÓGUSOK TÁRSASÁGA

Mélyvénás trombózisban a lábak mélyében futó nagy visszerei, vénái zárodnak el egy vérrög miatt. A mélyvénás trombózis egyrészt az érintett végtag fájdalmas duzzanatát okozza, mely szerencsétlen esetben tartósan megmaradhat (ún. poszttrombotikus szindróma), másrészt veszélyes szövődménye is lehet.

Hirtelen, fájdalommentes látáskiesés. Égető hátfájás. Erős lábfájás. Inkontinencia. Ezeket a jeleket nem tartjuk a stroke tünetének, mert ezek nem a stroke leggyakoribb fajtájának, tehát az agyi stroke-nak a tünetei. Mégis jelezhetnek stroke-ot, mivel az a test más szerveiben is kialakulhat – hívta fel a figyelmet dr. Matthew Schrag, a nashville-i Vanderbilt Egyetem Orvosi Központjának neurológus egyetemi docense.

"Szélütés", "gutaütés", "a szél érte": századok óta velünk élő szavak, az agyi vérkeringési zavar szinonimái. Ki ne hallott volna arról a betegségről, melyet a köznyelv - válogatás és különbségtétel nélkül - "agyvérzésnek" nevez? Szinte mindegyikünk rokonságában volt vagy van valaki, aki ebben a betegségben szenvedett.

A szívkoszorúerek látják el a  hatékony működéshez szükséges oxigénnel és tápanyagokkal a szívünket. Hogyan végzik el az érrendszer láthatóvá tételére alkalmas katéteres érfestést?

A szívkoszorúér-betegség (orvosok által használt rövidítése CAD) akkor alakul ki, amikor az artériák falán koleszterinlerakódások épülnek ki. Ez az állapot elzáródásokat okoz a szívet oxigéndús vérrel ellátó artériákban; ilyenkor az artéria megkeményedik és gyulladás keletkezik.

Mesterségesintelligencia-alapú központi döntéstámogató rendszer jött létre Magyarországon a stroke-ellátás támogatására - jelentették be pénteken az Országos Mentális, Ideggyógyászati és Idegsebészeti Intézet (OMIII) sajtótájékoztatóján.

A szívinfarktus és az angina pectoris tünetei, az orvoshoz fordulás ideje.

A szívkoszorúér-betegség (ahogyan az orvosok gyakran írják CAD) akkor fejlődik ki, ha sérülés vagy károsodás alakul ki a szívkoszorúerek belső falán. Emiatt zsírlerakódás alakul ki a sérülés helyén, amiből plakkok épülnek fel. Ezek a zsírlerakódások koleszterinből és egyéb gyulladást okozó sejtanyagokból állnak. Az érfalba beépülő lerakódások érelmeszesedést okoznak.

Az artériák falán lerakódó plakkokat (zsíros lerakódást) nevezik érelmeszesedésnek (atherosclerosisnak). Ezek a lerakódások koleszterinből, zsírból, elhalt sejtanyagból, kalciumból és fibrinből (a vér kötőszöveti anyagából) állnak. Az érelmeszesedés az arterioscerosis egyik fajtája. Az aretiosclerosis az artériás érfal megmerevedését jelenti.

Folytatódik a tavalyi nagy sikerű és rendkívül eredményes SZÍVSN Országos Betegegyesület nőnapi szűrőkampánya, idén a koleszterinszint fontosságára hívja fel a figyelmet. A nőnap a legjobb alkalom, hogy egyrészt a női szívbetegségekre, másrészt rajtuk keresztül a családokra is fókuszáljunk.