Lejárt a biztonsági időkorlát.
Ha az oldal űrlapot is tartalmaz, annak mentése csak érvényes bejelentkezéssel lehetséges.
A bejelentkezés érvényességének meghosszabbításához kérjük lépjen be!
Felhasználó név:
Jelszó:
 
MAGYAR KARDIOLÓGUSOK TÁRSASÁGA
Hungarian Society of Cardiology

Szívünk napja

További cikkeink

Jelenleg nincs a témában megjeleníthető hír
Tudomány 2024.02.17. MKT
Az MKT legfrissebb hírei

A menopauza és a szív-érrendszeri betegségek közötti kapcsolat

Hőhullámok és éjszakai izzadás – ezek a menopauza legjellegzetesebb tünetei. Ám történik ezeken kívül valami más is a késő negyvenes, kora ötvenes éveikben járó nők szervezetében, és ez ráadásul olyasmi, amiről jellemzően még csak nem is tudnak: nő a szív- és érrendszeri betegségekre való kockázatuk.


„Ahogy a nők átesnek a menopauzán, sok minden megváltozik velük” – magyarázza Samar El Khoudary, a Pittsburgh-i Egyetem Közegészségügyi Intézetének epidemiológus professzora. Kevesebb ösztrogént termelnek, és több hasi zsírt halmoznak fel. Ez is azok közé a tünetek közé tartozik, amelyek a menopauza után nagyon gyakran jelentkeznek. Metabolikus szindrómának hívjuk, amikor a következő tünetek közül legalább hárommal rendelkezik valaki: hasi elhízás, magas trigliceridszint, alacsony a „jó koleszterin” (HDL) szintje, magas vérnyomás és magas vércukorszint.

Miért veszélyesebb a menopauza utáni szívbetegség a ráknál?

Továbbá „ebben az időszakban a nők véredényei sérülékenyebbé válnak, mert megvastagodnak és megkeményednek” – fejtette ki El Khoudary professzor, aki az Amerikai Szív Társaságnak (AHA) a menopauza szív- és érrendszeri betegségekre való hatásáról szóló tudományos állásfoglalását kidolgozó szerzőbizottság elnöke volt. „Minden változás felgyorsul a menopauza idején.”

A szívbetegségek az Amerikai Egyesült Államokban élő nők vezető halálokai, és ezek a betegségek tipikusan néhány évvel később fejlődnek ki a nőknél, mint a férfiaknál. Ám a nők lényegesen kevésbé vannak tudatában a szívbetegségre vonatkozó kockázatukkal, mint a férfiak, és ráadásul ez a betegségcsoport nagyobb valószínűséggel lesz rájuk nézve halálos, mint a rák bármelyik formája. Az AHA legfrissebb felmérése szerint 2009 és 2019 között még csökkent is annak a tudatossága, hogy a szív- és érrendszeri betegségek a nők vezető halálokai. El Khodary professzor szerint a tudatosság csökkenése együttjár azzal, ahogy emelkedik a nők szív-érrendszeri betegségkockázata. „Az elmúlt két évtizedben egyre többet tudtunk meg arról, hogy miként függ össze a menopauza a szív egészségi állapotával” – mondta a professzor.

Például a menopauza miatti hőhullámok és az éjszakai izzadás a magas vérnyomással és más szív- és érrendszeri betegségkockázatokkal függ össze. Kutatásokkal bizonyították be azt is, hogy a menopauza alatt kialakuló depresszió is jelentősen növeli a keringési betegségek kockázatát.

Hogyan csökkenthetjük meg a menopauzával érkező szívbetegségek kockázatát?

Ráadásul már azt is tudjuk, hogy azoknak a nőknek alacsonyabb a szív- és érrendszeri betegségek kialakulására és azoknak a halálos kimenetelére való kockázata, akiknél később indul el a menopauza. A következő tényezők indítják el fiatalabb életkorban a menopauzát: a keringési rendszer rossz egészségi állapota a reproduktív időszakban, a cigarettázás és genetikai okok.

Dr. JoAnn Manson, a Brigham and Women's Kórház prevenciós orvosigazgatója, valamint a Bostoni Orvosi Intézet professzora szerint hasznos lehet a nők számára, ha a menopauzát megelőző éveikben nagy hangsúlyt helyeznek a keringési betegségek megelőzésére. „Ez az életkor lehetőséget nyit az életmódváltásra” – hívta fel a figyelmet dr. Manson, aki szintén társzerzője volt az AHA ajánlásának, amelyben felhívták az orvosok figyelmét arra, hogy erőteljes prevenciós hozzáállást tanúsítsanak a középkorú nők felé, hogy csökkentsék a szív- és érrendszeri betegségekre való jövőbeli kockázatukat.

A kutatók szerint a következőket kell tenni azért, hogy megelőzzük a szívbetegségeket: nem szabad dohányozni, fizikailag aktívnak kell maradni, egészségesen kell táplálkozni, meg kell tartani az egészséges testsúlyt, eleget kell aludni és rendszeresen ellenőrizni kell a vérnyomást, a koleszterin- és a vércukorszintet. Dr. Manson szerint viszont „csak nagyon-nagyon kevesen figyelnek ezek közül mindegyik tényezőre.” Talán a leglátványosabb hatást a fizikai aktivitás növelése hozhatja – mondta dr. Manson. „Ez a jó egészségi állapot varázsszere, mert így csökkenthetjük a szívbetegségek, a stroke, a magas vérnyomás, a kettes típusú cukorbetegség, a rák kockázatát, továbbá javítja a csontok egészségi állapotát és segít az egészséges testsúly megtartásában, a jó alvásminőség és a mentális egészség fenntartásában. Ha lenne egy olyan tabletta, amelyik mindezt biztosítani tudná, akkor az emberek könyörögnének érte.

Ám még mindig nincsenek elegen azok, akik ismerik az optimális fizikai aktivitásra vonatkozó hivatalos ajánlást, miszerint egy felnőttnek legalább heti 150 perc mérsékelt vagy 75 perc erőteljes aerob mozgásra vagy a kettő kombinációjára van szüksége. Soha nem késő, hogy megkezdjük a rendszeres testmozgást vagy növeljük a fizikai aktivitásunk mértékét, ám dr. Manson szerint „minél korábbi életkorunkban kezdjük ez el, annál nagyobb lesz a jótékony egészségi hatása. Ráadásul az egészséges életmód kialakítása sokkal könnyebb, mint a meggyengült csontok rehabilitálása.”

Ez is érdekelheti

Mi a pitvarfibrilláció? Kardiológus válaszol

Szívritmuszavar kezelése, ha a gyógyszer már nem segít

Nagyjából kétezer orvos és szakdolgozó szerzett új kardiológiai ismereteket

Világszínvonalú fejlesztés a debreceni kardiológiai ellátásban

A mélyvénás trombózis tünetei, kezelése

Érbetegségek - mélyvénás trombózis