A Magyar Radiológusok Társasága 2013. november 8-án a röntgensugár felfedezése alkalmából a Nemzetközi Radiológiai Nap keretében megemlékezést tart Visegrádon a Magyar Neuroradiológus Társaság Kongresszusához kapcsolódóan.
Helyszín: Visegrád, Hotel Silvanus
Program
14:15 - 14: 45
Köszöntő
Baranyai Tibor
Riedl Erika
A mellkasi képalkotó diagnosztika múltja, jelene, jövóje
Solymosi Diana, Manninger Sándor
Sajtótájékoztató
A rendezvény fő célkitűzése a közvélemény figyelmének felhívása a radiológiai tevékenységre. Az European Society of Radiologists (Európai Radiológusok Társasága) tagszervezeteit összefogva csatlakozott az RSNA (Észak-Amerikai Radiológus társaság) és az ACR (Amerikai Radiológiai Kollégium) akciójához.
Ma már a második ilyen típusú rendezvényt tartjuk - a nagy felfedezés napján- a világ valamennyi kontinensén több, mint 110 országban. A megemlékezés során a nagyközönség elé lép ez a mindennapokban egyébként háttérbe húzódó szakma, megmutatva, milyen nagy jelentősége van szolgáltatásainak a betegek gyógyításában, a betegségek megelőzésében.
Miért gondolta úgy az európai szakmai vezetés, hogy a hétköznapi emberekkel megismertesse a radiológiát?
A mindennapokban tapasztaljuk, hogy az egészségügyi ellátásban a radiológiának és a tágabb értelemben vett képalkotó diagnosztikának a gyógyítási folyamatban kiemelkedő, stratégiai szerepe van, amiről a hétköznapi emberek nem sokat tudnak, mivel a gyakorlatban az esetek nagy részében nem találkoznak közvetlenül a radiológussal, ezért munkájukat nem látják és nem értékelik megfelelően
Tudományos szenzációként járta be a világot a 19. század végén, 1896. november 08-án Wilhelm Conrad Röntgen felfedezése, s az arról készült közlemény. Felesége kézcsontjairól készítette az első röntgenfelvételt.
A poroszszármazású kutató egy addig ismeretlen világot nyitott meg, amit a tudományos elit 1901-ben fizikai Nobel-díjjal ismert el. A találmányban rejlő lehetőségeket fokozatosan ismerte fel a tudomány, mígnem a múlt század közepére már egyre nagyobb biztonsággal alkalmazták az X sugarat, s különböző vizsgálati módszerek jelentek meg az orvosok kezében. Időközben más tudósok rájöttek, hogy nemcsak a szemmel láthatatlan fények, hanem a füllel hallhatatlan hangok is alkalmasak orvosi célokra: a 20. század derekán már léteztek a kezdetleges ultrahangkészülékek is.
Mi is a röntgensugárzás?
A röntgensugárzás elektromágneses sugárzás 10 nanométer és 100 pikométer közötti hullámhosszal. Tudnunk kell, hogy ionizáló sugárzás, mely élettanilag veszélyes. Előállítása gyorsított elektronnal történik katódsugárcsőben. Ez utóbbi a magyar Lénárd Fülöp felfedezése. A diagnosztikai jelentősége mellett mindig figyelembe kell venni a sugár káros hatásait is.
A röntgensugárzás kezdetben csak diagnosztikai célokat szolgált, felvételek és átvilágítás történt. Későbbiekben a magyar Hőgyes Endre jóslata alapján terápiás célra is alkalmazták. Az elmúlt 120 év alatt rohamos fejlődés következett be, melynek során megjelentek a különböző fejlettségi szintet elérő CT, MDCT, PET-CT készülékek, az ereket ábrázoló DSA-k. Más képalkotó módszerek is elterjedtek, mint az UH-diagnosztika és a mágneses rezonancia vizsgálat. Ezen eljárásokon belül is folyamatos fejlődés figyelhető meg.
A radiológusok háttérben, csendben dolgoznak, de a betegek sorsáról döntenek, a kezelés a diagnosztikán múlik. Ma már azonban nem csak diagnosztikát végeznek a radiológusok, hanem terápiás beavatkozásokat is (mintavételek, tályogok kiürítése, erek tágítása stb.). Ezen eljárások is a képalkotó módszerek irányításával zajlanak, vagyis ma már igen átfogó, sokrétű munkát végeznek a szakma képviselői.
Ebben az évben kiemelt téma a mellkasi diagnosztika, amiben a radiológiának kulcsfontosságú szerepe van. A korábban szűrő jelleggel végzett mellkas röntgenfelvétel, átvilágítás mellett az új képalkotó módszereknek igen fontos szerepük van a tüdő megbetegedéseinek kimutatásában.
A röntgensugártól nem kell félni, csak tiszteletben kell tartani, s indokolt esetben kell használni, de akkor viszont nagyon fontos. |
