Lejárt a biztonsági időkorlát.
Ha az oldal űrlapot is tartalmaz, annak mentése csak érvényes bejelentkezéssel lehetséges.
A bejelentkezés érvényességének meghosszabbításához kérjük lépjen be!
Felhasználó név:
Jelszó:
 

MLDT HÍREK


Hírkategória: Általános
  • Figyelem!

    A megtekinteni kívánt tartalom inaktív.

    Nyál transzkriptom vizsgálata
    2013.06.25. - MLDT - Hírkategória: Általános
    Yu-Hsiang Lee, Hui Zhou, Jean K. Reiss, Xinmin Yan, Lei Zhang, David Chia, David T.W. Wong: Direct Saliva Transcriptome Analysis; Clin Chem 2011; 57:9 1295-1302

    Az elmúlt 5 évben intenzív kutatások folytak a nyál transzkriptóm analízis terén. Jelenleg ehhez mRNS-t kell izolálni a nyálmintából, ami munka- és időigényes folyamat. Továbbá az mRNS molekula rendkívül instabil, mivel RNázok mindenhol előfordulnak. Ráadásul a jelenlegi módszerek alacsony hőmérsékletet igényelnek, ezért fontos lenne olyan nyál transzkriptóm analízis protokoll kidolgozása, amely szobahőmérsékleten végezhető.

    Ebben a közleményben a szerzők a direkt nyál transzkriptóm analízis (DSTA) módszert mutatják be, amelyben a nyálminta szobahőmérsékleten tárolható stabilizáló reagens nélkül és közvetlenül felhasználható az mRNS vizsgálatára, anélkül, hogy az mRNS-t előzőleg izolálni kellene.

    A centrifugálással (2600g, 15 perc, 4°C) nyert sejtmentes felülúszó felhasználásával vézett reverz transzkripciós kvantitatív real-time PCR-rel közvetlenül detektálták a nyálban lévő mRNS-t. Az új módszer korábbi módszerekkel való összehasonlítása alapján a nyál mRNS szint 10 hétig stabil szobahőmérsékleten. A stabilitás hátterében a nyálban található különböző makromolekulák, például mucinok, adeninban és uridinban gazdag proteinek és apoptotikus testek mRNS-védő hatása áll. Az újabb kutatások szerint ezen túl az exoszómák is fontos szerepet játszanak a nyálban lévő transzkriptóm védelmében. Az exoszómák sejtközi mRNS transzferre szolgáló vezikulumok, amelyek védenek az extracelluláris RNázoktól. Feltehetően az mRNS molekulák a RT-PCR preamplifikációs lépésében, a >60°C-ra való hevítéskor szabadulnak ki az exoszómából, illetve makromolekuláris védőburkukból, és válnak detektálhatóvá.

    A szerzők a DSTA módszert hét szájüregi carcinomás betegnél próbálták ki a betegség mRNS biomarker vizsgálatára. Az ezzel kapott eredmények megegyeztek a standard módszerekkel kapott vizsgálati eredményeknek. A DSTA módszer előnye, hogy a korábbi eljárásoktól eltérően nem kell mRNS-t izolálni, nincs szükség a minta hűtésére – így a minta gyűjtése és feldolgozása is egyszerűbbé válik.

    dr. Pongrácz Júlia

Vissza a hírekhez