„Az édesapáknak különösen jelentős szerepük van a viselkedési formák mintaadásában” – figyelmeztetett James Muchira, aki azt kutatja, hogy a szívbetegségek miként öröklődnek a generációk között. Az apák befolyása egyedülálló, és kiegészíti, de nem helyettesíti az anyák szerepét – fejtette ki dr. Michael Yogman, a bostoni Harvard Orvosi Intézet gyermekgyógyász adjunktusa.

Dr. Yogman volt a vezető szerzője az Amerikai Gyermekgyógyászai Akadémia apák szerepéről szóló 2016-os tudományos jelentésének, amelyben kijelentették, hogy bár javarészt az anyák gondozzák a gyermekeket, az apákat is egyre jobban bevonják a családok ebbe a tevékenységbe, és nekik is különösen jelentős szerepük van abban, hogy a gyerekeik miként táplálkoznak, mozognak és játszanak.

Az alábbiakban bemutatjuk, hogy dr. Yogman és Muchira miként vélekedik az apák utódaikra gyakorolt hatásáról.

A szívbetegségek családi halmozódása túlmutat a biológián

„Akikor az apákat emlegetjük, többféle férfi gondviselőt értünk a fogalmon, és nem mindegyik tartozik a biológiai apák csoportjába” – magyarázta dr. Yogman. Ide tartoznak az örökbefogadó apák, a nevelőapák és a családjuktól távol élő apák is. „Természetesen nem szabad megfeledkeznünk a nagyapákról sem – hívta fel a figyelmet dr. Yogman, akinek két lánya és két unokája van.

James Muchira az amerikai egyesült államokbeli Nashville-ben lévő (Tennessee) Vanderbilt Egyetem adjunktusa szerint a gyermekek a szüleiktől komplex módon veszik át a viselkedési mintákat. Jellemzően nem csupán genetikai okai vannak a krónikus betegségek, köztük a szívbetegségek kialakulásának. A kockázat java része olyan tényezők miatt jelentkezik, hogy milyen körülmények között nőnek fel a gyerekek, mit esznek, milyen nevelést kapnak, valamint számos más társadalmi-gazdasági tényező is szerepet játszik ebben. „Mindezeknek a faktoroknak a kombinációja lényegesen nagyobb hatást gyakorol a szív- és érrendszeri betegségek kialakulására, mint az öröklődés” – magyarázza Muchira.

Fontos szerepmodell

Dr. Yogman elmagyarázta, hogy ha az apának egészséges szokásai vannak, például fenntartja az erőnlétét vagy leteszi a telefonját az ebédlőasztalnál, akkor ez a minta el tud terjedni az egész családban. „Egy sor ehhez hasonló életmódbeli szokás nagyon kritikus jelentőségű a jó egészségi állapot kialakításában és fenntartásában” – jelentette ki a szakorvos.

James Muchira a kutatásában azt vizsgálta, hogy a szülők életmódja a gyermekük egész élete során miként befolyásol olyan szív- és érrendszeri kockázati tényezőket, mint a koleszterinszint, a vérnyomás, a vércukorszint, a dohányzás és a testtömeg-index. Az édesanyák a terhesség alatt lényegesen erősebb hatást gyakorolnak a születendő gyermekükre, mint az apák a születés utáni években. Ám Muchira kutatásából kiderült, hogy minél jobb az édesapa szív- és érrendszeri egészsége, annál alacsonyabb a gyermekének szívbetegségre és stroke-ra való kockázata. Az olyan problémák, mint az artériák megmerevedése, már a születést megelőzően elkezdődhetnek. A kutatásában Muchira kiderítette, hogy a szülők életmódja összefügg az utódjaik több mint 50 évvel későbbi egészségével. A kutató rámutatott, hogy a szülőknek azért van ilyen hosszú távú hatásuk, mert kialakítják a viselkedési mintákat, az egészséges és az egészségtelen fogalmát. Ha az apa gyakran elviszi a gyerekét sétálni, a gyerek élvezni fogja a sétát. Ha az apa egészségesen étkezik, akkor a gyerek ezt is eltanulja. Más kutatások is bebizonyították, hogy a fizikailag aktív apák gyermekei nagyobb valószínűséggel lesznek maguk is aktívak.

Egy kamasz nem mindig étkezik úgy, ahogy egy tájékozott felnőtt – mondja Muchira. „Ám az a lényeg, hogy mit tud. És ha tudja, hogy mi egészséges, az nagyon nagy különbség ahhoz képest, mintha ezt nem tudná.”

Amit az apáknak meg kell érteniük

Nem elég csak elmondani a gyereknek, hogy mit csináljon – figyelmeztetett James Muchira. „Azt is meg kell érteniük a gyerekeknek, hogy miért kell valamit megtenniük. Ha például a szülők valamit anélkül végeznek, hogy elmagyaráznák, mi az oka és a célja, akkor a gyerekek ezt értelmetlennek fogják tartani, és nem akarják majd követni.” Mindebből az vonható le, hogy az apáknak meg kell ismerniük a saját szív- és érrendszeri állapotukat leíró mérőszámokat és értékeket (BMI, vérnyomás, koleszterin), valamint a többi kockázati tényezőt is. „Azért kell az apáknak mindezt tudniuk, hogy elmagyarázhassák az összefüggéseket a gyerekeiknek” – fejtette ki a kutató.

A szakorvos szerint az apáknak az a feladatuk, hogy egyszerűen csak tegyék meg azt, amire képesek. „Törekedjenek arra az édesapák, hogy a gyerekeik legyenek jobbak náluk!” Képtelenség elérnünk, hogy a gyerekünk soha semmilyen szívbetegséget se kapjon meg – mondta James Muchira. Ám ha ösztönözzük őket az egészséges értékek követésére, akkor meghosszabbítjuk azt az időszakot, amelyet szív- és érrendszeri betegségek nélkül tölthet el.