Lejárt a biztonsági időkorlát.
Ha az oldal űrlapot is tartalmaz, annak mentése csak érvényes bejelentkezéssel lehetséges.
A bejelentkezés érvényességének meghosszabbításához kérjük lépjen be!
Felhasználó név:
Jelszó:
 
Gyermekgyógyászat
Tudományos és továbbképzési szaklap

 
A Gyermekgyógyászat a Magyar Gyermekorvosok Társaságának nagy múltú, hagyományokkal rendelkező tekintélyes országos folyóirata. A lap magas minőségét és a gyermekorvosok körében való elfogadottságát a neves szerzői és szerkesztő gárda garantálja, amely vezető hazai gyermekgyógyász szaktekintélyekből áll. A lapban megjelenő tartalom gerincét az eredeti közlemények jelentik. A hazai gyermekorvosok körében iránymutató és mértékadó szakmai lap.

Megjelenik: Kéthavonta
ISSN: 0017-5900
Célcsoport: a Magyar Gyermekorvosok Társaságának tagjai, kórházak, klinikák orvosai
Példányszám: 3.000

2014. januártól a Gyermekgyógyászat folyóiratot új kiadó, a Semmelweis Kiadó jelenteti meg. Ennek megfelelően a kéziratok leadásának módja is megváltozott.

Kérjük, hogy a Szerzői útmutató pontos betartása után a kéziratot Dr. Vincze Juditnak címezzék, e-mail: vincze.judit@kiado.semmelweis-univ.hu


A Gyermekgyógyászat folyóirat 8 pontos kredittel rendelkezik, tehát már 8 gyermekgyógyászati kreditpontban is részesülnek folyóiratban megjelenő teszteket helyesen kitöltők.
Ehhez legalább 5 lapszám tesztjét szükséges kitölteni és összességében a kérdések minimum 70%-ára helyesen kell válaszolni.

SZERZŐI ÚTMUTATÓ >>



Keresés a folyóiratokban
 
Keresés (kulcsszavakban, szerzők szerint és cikk szövegben)

    

 
Tartalom

Karácsonyi köszöntő
Szerző(k): Prof. Dr. Kovács Gábor

Szerkesztői előszó
Szerző(k): Dr. Kiss Csongor

Egy ferencvárosi gyermekkórház
Szerző(k): Sólyom János dr.
Mióta működik rászoruló gyermekeket ellátó intézmény a Tűzoltó utcában? Az alábbiakban ismertetendő történések a 19. század második felében zajlottak. A rendelkezésemre álló adatokat sorolom fel. A megadott évszámok a forrásmunkákból származnak.

A Magyar Gyermekonkológiai Hálózat 50 éve
Szerző(k): Kriván Gergely dr.
Az 1960-as évek végén az Egyesült Államokban és Nyugat-Európában jelentős előrelépés mutatkozott a leggyakoribb gyermekkori rosszindulatú megbetegedés, a leukaemia kezelésében. Új gyógyszerek jelentek meg, és a kezelési előírások is változtak; a korszerű kezelés következtében a túlélés jelentősen és folyamatosan javult. Hazánkban ebben az időben a leukaemia kezelése lényegében a palliációt jelentette, a gyógyulásra alig mutatkozott esély.

Metachromasiás leukodystrophia English
Szerző(k): Hobot Eszter dr., Jakus Rita dr., Barsi Péter dr., Fogarasi András dr.
MR-SAROK

Gyermekkori daganatok regisztrálása: 50 éves a Nemzeti Gyermekonkológiai Regiszter
Szerző(k): Jakab Zsuzsanna dr., Garami Miklós dr.

Évente átlagosan 230 új gyermekkori beteget (0–14 éves) diagnosztizálnak Magyarországon, szemben az évi több mint 80 000 új felnőttkori daganatos megbetegedéssel. Az alacsony esetszám miatt különösen fontos, hogy nagy mennyiségű minőségi információ összegyűjtésével pontosan ismerjük ezen megbetegedések jellegzetességeit és a gyógyultak speciális szükségleteit. A Magyar Gyermekonkológiai Hálózat 1971 óta működteti a gyermekkori daganatos betegségek epidemiológiájára, a gyógykezelés módjára és eredményességére, illetve a betegek további sorsára, késői utánkövetésére vonatkozó adatokat összegző Országos Gyermektumor Regisztert (Nemzeti Gyermekonkológiai Regiszter). Az Országos Gyermektumor Regiszter 1971-es létrehozása és folyamatos üzemeltetése alapvető lépés volt a gyermekonkológia területén, mind a kezelési eljárások kiértékelésének, mind az egészségügyi befektetés megtérülésének a maximalizálása érdekében. A Nemzeti Gyermekonkológiai Regiszter valamennyi 0-18 év közötti magyar, TAJ-kártyával rendelkező gyermek beteg adatait tartalmazza. Fokozottan védettek és védendőek a Nemzeti Gyermekonkológiai Regiszterben tárolt egyedi adatok; ugyanakkor össztársadalmi érdek a belőlük származó aggregált, statisztikai adatok népegészségügyi és kutatási célú hasznosítása. Ez az ellentmondás azonban csak a 2010. évben bevezetett, korszerű web alapú technikai környezet segítségével lehetséges.


Az influenzaoltás jelentősége malignus betegség miatt kezelt gyermekeknél
Szerző(k): Leibinger Evelin Anna dr., Jankovics István dr., Benedek Noémi dr., Berki Tímea dr., Ottóffy Gábor dr.

A malignus betegségek miatt kezelt gyermekek és környezetük influenza elleni immunizációjára különös figyelmet kell fordítanunk, mivel ez a betegcsoport nem csak az alapbetegség, de annak agresszív kezelése miatt is veszélyeztetett. Gyakrabban fordul elő súlyos, akár életet veszélyeztető betegség, de enyhébb lefolyás esetén is számolnunk kell a kemoterápia késedelmével, az elhúzódó vírusürítéssel és a környezet veszélyeztetettségével. Az influenzaoltások hatásosak ebben az immunszuppresszált betegcsoportban is, így a korszerű onkológiai ellátás részét képezi az évente ismételt vakcináció. A hatásosságot befolyásoló tényezők vizsgálata napjainkban a celluláris immunválasz kutatását célozza, bizonyos fehérvérsejt altípusok ígéretes célpontjai lehetnek a vakcinafejlesztésnek.


A Phildelphia-pozitív gyermekkori akut lymphoid leukemia kezelése
Szerző(k): Szegedi István dr., , Gáspár Imre dr., Nguyen Ngoc Quynh Tram, Gaál Zsuzsanna dr., Petrás Miklós dr., Zoltán Kincso dr., Kiss Csongor dr.

A gyermekkor leggyakoribb malignitása az akut lymphoid leukaemia (ALL). A Philadelphia (Ph) kromoszóma transzlokáció ritka, az esetek kevesebb mint 5%-ában fordul elő. Jellemzően magas rizikócsoportba sorolt, önmagában kemoterápiával 20–30%-ban gyógyuló forma. Első remisszióban allogén őssejt-transzplantációval a betegek körülbelül 60%-a gyógyítható. A tirozin-kináz-inhibitorok (TKI) megjelenése forradalmasította a korábbi kezelési megközelítést, a TKI és standard kemoterápia kombinációja révén jelentősen javítva az eseménymentes túlélés valószínűségét, egyben megkérdőjelezve az őssejt-transzplantáció egyértelmű előnyét és pontos indikációját ezen kombinációs kezeléssel szemben. Az imatinib volt ez első TKI, mely lényegében a célzott kezelés prototípusát képviselte. Ezt követték az újabb 2. (dastinib, nilotinib, bosutinib) és 3. generációs (ponatinib) ágensek, a fokozott hatékonyság ígéretével. Hatékonyságuk révén mára rutin részévé váltak a Ph+ ALL kezelési sémáinak, azonban a gyermekgyógyászati tapasztalatok még mindig korlátozottak. Röviden bemutatjuk két általunk kezelt esetünket is.


A retinoblastoma kezelésének átalakulása Magyarországon a 90-es évektol napjainkig
Szerző(k): Klaus Laura, Maka Erika dr., Szikora István dr., Bánusz Rita dr., Csákány Béla dr., Fodor Mariann dr., Csóka Monika dr.

A retinoblastoma egy ritka, gyermekkori malignus daganat, mely a fejlődő retinasejtekből alakul ki a szem belsejében. Időben felismert betegség, gondosan megtervezett, időben megkezdett és személyre szabott kezelés esetén jó prognózis várható. A gyermekek életének megmentése mellett a szemgolyó és a látás megőrzése is a kezelés célja, mely jelentős mértékben befolyásolja a betegek életminőségét. Ritka betegségek esetében – különösen, ha ellátásuk társszakmák szoros együttműködését igényli – a betegek gyógyulási esélyeit jelentősen javítja, ha ellátásuk központosítva történik. Ennek egyik szép példája a retinoblastoma ellátásának átalakulása Magyarországon az elmúlt évtizedekben. Míg korábban a Gyermekonkológiai Hálózat valamennyi központja kezelt 1-1 beteget évente retinoblastomával, mára az ellátás kizárólag a Semmelweis Egyetemen történik szoros együttműködésben a gyermekonkológusok és szemészek között. Ez az együttműködés új diagnosztikus és terápiás eljárások bevezetését tette lehetővé, mely további szakemberek segítségével (intervenciós radiológia) a kezelési eredmények jelentős javulását eredményezte.


Aszparaginázaktivitás mérésével szerzett tapasztalataink
Szerző(k): Müller Judit dr., Egyed Petra dr., Erdélyi Dániel dr., Kovács Gábor dr.

Az elmúlt évtizedekben a gyermekkorban fellépő akut lymphoid leukaemia (ALL) túlélése megközelíti a 90%-ot. Ezen jó eredmény eléréséhez több faktor járul hozzá, többek között a kombinált gyógyszeres kezelés. Ez utóbbinak egyik fontos komponense az aszparagináz (ASP). A laboratóriumi technológiák fejlődésnek köszönhető egyre több gyógyszer esetében van lehetőség a terápiás gyógyszerszint-monitorozásra (therapeutic drug monitoring, TDM). 2018. májusa óta már a Semmelweis Egyetem Központi Laboratóriumában is elérhető az ASP-aktivitás (AA) szintjének meghatározása. Jelen munkánk során az elmúlt 3 év alatt az AA mérésekhez kapcsolódó klinikai tapasztalatainkat mutatjuk be.


Az átfogó genomikai profilalkotás szerepe gyermekkori agydaganatok terápia tervezésénél
Szerző(k): Brückner Edit dr., Bedics Gábor dr., Rajnai Hajnalka dr., Bödör Csaba dr., Garami Miklós dr.

A gyermekkori agydaganatok jelentős része agresszív lefolyású kórkép (pl. glioblastoma), amelyben rendkívül fontos a gyors diagnózisalkotás a megfelelő terápia mihamarabbi megkezdéséhez. A molekuláris diagnosztika fejlődésével a daganatokban lévő genetikai eltérések és génexpresszió-változások diagnosztikája egyre inkább elérhetővé vált a klinikai gyakorlat számára is, és ezek a molekuláris diagnosztikai vizsgálatok kiválóan alkalmazhatók nukleinsav-alapú (DNS és RNS) biomarkerek kimutatására. Az újgenerációs szekvenálás (NGS) a nagy áteresztőképessége és érzékenysége miatt egyre több gyermekonkológiai tumor diagnosztikájában válik fontos diagnosztikus és terápiát meghatározó eszközzé.


Akut lymphoblastos leukaemia első recidívája – hazai eredmények, újdonságok
Szerző(k): Enzsöl Veronika dr., Mohás Anna dr., Jakab Zsuzsanna dr., Kovács Gábor dr., Erdélyi Dániel János dr.

Az akut lymphoblastos leukaemia recidíva kezelésében jelentős változtatásokat vezettünk be 2017-től országosan. Célkitűzés: a friss túlélési adatok áttekintése és összehasonlítása a 8 évvel ezelőtti elemzéssel. Betegek és módszerek: A 2003 január és 2012 december, illetve a 2017 július és 2021 február közti 18 éves kor előtti recidívák adatait a Magyar Gyermektumor Regiszterből kaptuk. EREDMÉNYEK: Nem találtunk statisztikai tesztekkel szignifikáns javulást a két időszak közt. Van mégis egy látható tendencia: alacsony rizikójú recidívával már szinte minden beteg gyógyul (90-100%), a magas rizikócsoport rossz túlélése viszont nem javul (kb. 20% rövid követési idővel). Következtetések: A magas rizikócsoportban indokolható és szükséges az új kezelési lehetőségek alkalmazása.


A gyermekkori mellékvesekéreg-tumorok ellátása: út a diagnózistól a gyógyulásig
Szerző(k): Pfeffer Anita dr., Beniczky Nikolett dr., Juhász Orsolya dr., Török Dóra dr., Garami Miklós dr.

Célunk a gyermekkori mellékvesekéreg carcinoma kezelését vizsgáló nemzetközi szakirodalom áttekintése és saját tapasztalataink bemutatása. A II. Sz. Gyermekklinikán öt adrenocorticalis tumorral diagnosztizált beteget vizsgáltunk 2001 és 2021 között retrospektív módon, akiket a Cisplatin-VP-16 kombináció, a FIRM-ACT, GPOH-MET 97 és FAP protokoll szerint kezeltünk. Áttekintettük a PubMed adatbázisban megjelent nemzetközi eredményeket is az „adrenocortical carcinom”, „treatment”, „mitotan” kulcsszavakat használva. Kutatásunk alapján a leghatékonyabb terápia a tumor rezekciója. Ezt I.-II. stádiumban hosszú távú követés, III.-IV. stádiumban kemoterápia követi, mely során mitotan kezelés javasolt. Szűk terápiás indexe miatt fontos szérumszintjének monitorozása, és mellékhatásainak korai felismerése.


Pólyázás ábrázolása a művészetben
Szerző(k): Harmat György dr.
KÉPZŐMŰVÉSZET

MGYT tagdíj összege:

  • Nyugdíjasoknak, akik nyugdíj mellett munkát nem vállalnak: 1.500.- Ft/év
  • Nem nyugdíjasoknak és azon nyugdíjasoknak, akik nyugdíj mellett munkát vállalnak: 5.000.- Ft/év
Bankkártyák
simplepay
11743002-20087922
Tovább
  • Nestle
Kérem várjon...
Kongresszusok listája
  • H
  • K
  • Sze
  • Cs
  • P
  • Szo
  • V
  • 6
  • 7
  • 8
  • 9
  • 10
  • 11
  • 12
  • 13
  • 14
  • 15
  • 16
  • 17
  • 18
  • 19
  • 20
  • 21
  • 22
  • 23
  • 24
  • 25
  • 26
  • 27
  • 28
  • 29
  • 30
  • 31